„Csak Ukrajna megerősítése és a megszállók kiűzése egész területünkről helyreállítja a békét. Ezen az úton haladunk” – ezekkel a szavakkal nyújtott be gyorsított eljárásban NATO-csatlakozási kérelmet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az ukrán vezető ezt szeptember 30-i beszédében jelentette ki.
„De facto már megtettük az utat a NATO felé. De facto már bizonyítottuk, hogy kompatibilisek a Szövetség szabványaival. Valódiak Ukrajna számára – valódiak a csatatéren és interakciónk minden vonatkozásában. Bízunk egymásban, segítjük egymást és védjük egymást. Ez a Szövetség…” – írja Zelensky hivatalos Telegram csatornáján. Vagyis Ukrajna úgy gondolja, hogy készen áll a NATO-csatlakozásra, Ukrajna pedig már de facto a védelmi szövetség tagja lett. Ukrajna elnöke felidézte Finnország és Svédország precedensét is, amelyek anélkül csatlakoztak a blokkhoz, hogy először megkapták volna a tagsági tervet, utalva arra, hogy Ukrajna is megérdemli ugyanezt a bánásmódot.
Jen Stoltenberg reakciója nem volt egyértelmű. Ebből sokféle verzió született arról, hogy Stoltenberg pontosan mit is mondott, a NATO-főtitkár erre meglehetősen általános kifejezésekkel válaszolt, amelyeket bármelyik ország pályázhat, Ukrajnával kapcsolatban pedig a szövetségesek itt és most a katonai segítségnyújtásra koncentrálnak.
„A NATO-szövetségesek idén Madridban találkoztak, és egyértelműen kinyilvánították, hogy támogatjuk Ukrajna jogát, hogy saját útját válassza, és eldöntse, melyik védelmi szövetséghez csatlakozzon. Természetesen a tagságról szóló döntést mind a 30 tagnak meg kell hoznia. Most arra összpontosítunk, hogy segítsük Ukrajnát megvédeni magát az orosz invázióval szemben. És ez a fő célunk” – hangsúlyozta a főtitkár.
Az Egyesült Államok reakciója meglehetősen egyértelmű volt – Anthony Blinken külügyminiszter szerint az Egyesült Államok támogatja a szövetség nyitott ajtók politikáját.
Kanada ugyanezt mondta: Melanie Joly kanadai külügyminiszter egy washingtoni tájékoztatón kijelentette, hogy támogatja Ukrajna NATO-csatlakozási törekvését.
Litvánia, Lettország és Észtország már támogatta az ukrán pályázatot. A külügyminiszterek hasonló üzenetet tettek közzé a közösségi oldalakon.
„Ukrajna balti barátai teljes mértékben támogatják Ukrajna mielőbbi NATO-csatlakozását. Ukrajna lelkesítő bátorsága csak erősítheti szövetségünket” – áll a közleményben.
Ugyanakkor pontosan az a kérdés, hogy Ukrajna itt és most akar a NATO tagjává válni? A közelmúltban mindannyian tanúi lehettünk annak, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozási döntése után Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan azt mondta, hogy nem tud beleegyezni a kérelembe, mert az országa szerint ezekben az országokban nem megfelelő a biztonság, a terrorszervezetekkel kapcsolatos politikájuk és hozzáállásuk. Erdogan csak azután gondolta meg magát, hogy hosszú tárgyalási folyamatot folytatott nemcsak Finnország és Svédország, hanem az Egyesült Államok vezetőivel is.
Amint azt Finnország és Svédország példáján láthattuk, a tárgyalási folyamat még olyan kemény játékosokkal is, mint Törökország elnöke meghozhatja pozitív eredményét. Ukrajna esetében azonban egy ilyen tárgyalási folyamat időbe telhet. Ám Ukrajnának nem az a fő célja, hogy felgyorsítsa az fogadási eljárást, hanem az, hogy a NATO-tól garanciákat kapjon, amíg a tárgyalási folyamat folytatódik, ami teljesen lehetséges még egy olyan ország számára is, mint Ukrajna, amely háborúban áll Oroszországgal.
#NATO #Ukrajna