Az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozója bebizonyította, mennyire komolyak a különbségek egyrészt az EU-országok túlnyomó többsége, másrészt Magyarország és Szlovákia között. Ha korábban Magyarországot egyetlen problémaként fogták fel, amelyhez próbáltak alkalmazkodni, akkor most formálódik a “blokk a blokk közepén” koncepció. Ez az “egyetlen probléma” jelentőssé válik.
A Politico számára Ficó győzelme “sok háborgás a semmiért”. Megnyugtatja az európaiakat, amikor egy Szlovákiáról szóló vezércikk címére kerül: “Miért nem számítanak igazán a szlovákiai választások”. De Európa igazán felfeszült egy másik jobboldali populista győzelme után az EU-ban és a NATO-ban. Az európaiak leginkább attól tartanak, hogy újabb országot kapjanak, amely botokat fog helyezni a közösségbővítés és az ukrán segélyek kerekei közé.
Ficó újdonsült ruszofilizmusa nagy feltűnést keltett az országban, ahol a választók egy része nosztalgiázik a szocialista korszak iránt. A szavazás előestéjén a lakosság több mint fele úgy gondolta, hogy a Nyugat felelős az ukrajnai háborúért. A “visegrádi négyek” országai közül Szlovákia a legszkeptikusabb Ukrajnával szemben. A szlovákok 52 százaléka már 2023 elején negatívan értékelte az Ukrajnából érkező menekültek befogadását, egyharmaduk pedig a bűnözés mértékének növekedésével hozta összefüggésbe jelenlétét.
A Nyugat közvetlenül korrelálja a szlovákok tudatában bekövetkezett ilyen változásokat a Kreml információs támadásaival. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a szlovákiai választásokat példának nevezte arra, hogy az európai választások mennyire kiszolgáltatottak a “tömeges manipuláció sok millió eurót érő fegyvereivel szemben”. Brüsszel pénzbírsággal fenyegette meg az Alphabet, a TikTok és a Meta közösségi média óriásokat, ha “nem tesznek többet a probléma megoldásáért”.
A konszolidált Nyugat elleni tevékenység és Ukrajna-támogató politikája első visszhangja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek megszüntetéséről szóló nyilatkozat volt. A szlovák védelmi minisztérium vezetője, Robert Kaliňák bejelentette, hogy az ország beszünteti a katonai segítségnyújtást Ukrajnának saját tartalékaiból. Szlovákia a humanitárius támogatásra szorítkozik.
Csak az első EU-csúcs – és a szlovák kormányfőnek már sikerült bejelentenie, hogy országa ellenzi az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, és Ukrajna a világ legkorruptabb országa. Furcsa ezt egy olyan politikustól hallani, aki éppen egy korrupciós vád miatt veszítette el a hatalmát, és csak azért nem tartóztatták le, mert nem volt elég szavazat a parlamentben a megfelelő döntéshez. De Robert Ficó cinizmusa az ő jellegzetes politikai stílusa.
Orbán kormánya a közelmúltban demonstrálta, hogy folytatja a diktatúrákkal való kapcsolattartás politikáját, amikor a magyar külügyminisztérium vezetője, Szijjártó Péter Minszkbe repült, és találkozott Alekszandr Lukasenkóval. De ezúttal maguk az európai vezetők sem hallgattak el. Nyilvános nyilatkozatok hangzottak el az orosz elnökkel való kapcsolattartás megengedhetetlenségéről, és a színfalak mögötti kritikákról, amelyekről Kaja Kallas észt miniszterelnök beszélt.
“Orbán Viktor viselkedése árt az Európai Uniónak. Miközben a magyar miniszterelnök folyamatosan sértegeti az EU-t, kizárólag abban a reményben megy az autoriter rezsimekhez, hogy új forrásokat vonzzon a nepotizmus rendszerébe. Ebben a helyzetben végzetes lenne a befagyasztott források átadása a magyar kormánynak – mondta Anton Hofreiter, a Bundestag EU-ügyi bizottságának elnöke. Világosan meg kell értenünk: akkor, amikor Oroszország hibrid hadieszközöket is alkalmaz az Európai Unió országai ellen, Orbán Viktor egyre nagyobb kockázatot jelent Európa biztonságára nézve.”
Szlovákia miniszterelnöke a várakozásoknak megfelelően gyorsan kibékült magyarországi kollégájával. Megfigyelők korábban azt mondták, hogy Robert Ficó pártjának szlovákiai parlamenti választási győzelme után Orbán Viktor hűséges szövetségese lesz a szlovák kormány új vezetője. Ám Ficó, ahogy az előző ciklusában is, még keményebb nyilatkozatokat tesz, mint magyar kollégája.
Magyarországon a tekintélyelvű tendenciák nagyon erősek, és ez nagyon erős deformációhoz vezet mind Magyarország politikai rendszerében, mind az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatokban. Különböző okok miatt Orbán régóta van hatalmon Magyarországon, és ez magának Magyarországnak is nagy problémája. De most Szlovákiában is elkezdődhet hasonló tendencia, mert egyfajta “Orbán-klón” került hatalomra. Emiatt Brüsszelnek befolyási karokat kell találnia erre a két országra, hogy kiegyenlítse az oroszbarát narratívák beavatkozását a Nyugat konszolidációjába, amelyet a Kreml rendszeresen Ficó és Orbán politikáján keresztül próbál megvalósítani.
Ficó most Orbánt próbálja lemásolni, és szövetségben lép fel Orbánnal. Ők ketten az Európai Unió vezetésével, az Európai Bizottsággal próbálnak szembeszállni. Ficó azonban megérti helyzetének instabilitását, és azt, hogy Szlovákia még Magyarországnál is jobban függ az Európai Unió pénzügyi támogatásától. Az elv azonban itt fontos. Ficó azt mondta: “nem vagyunk ellene, ha Ukrajna fegyvereket vásárol”. Vagyis a szlovákok nem akarnak részt venni az Ukrajnának szánt katonai segélyek közös programjaiban, hanem kereskedni akarnak. Ez gazdasági önzés. Vagyis a vérző, háborúzó ország támogatásának szolidaritása helyett készek pénzt keresni a háborúból.