A volt amerikai elnök szerint az elszámolási szabályokat is meg kellene változtatni, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segélyre fordított kiadásokat ne számítsák bele a megemelkedett költségekbe.
Donald Trump többször hangsúlyozta korábban, hogy megvonja az USA támogatását a NATO-szövetségesektől, ha a tagállamok nem növelik védelmi költségvetésüket. A volt amerikai elnök most azt fontolgatja, hogy a Nato-tagállamoktól a GDP három százalékának megfelelő védelmi kiadások kér, ha megnyeri második ciklusát a Fehér Házba – értesült a The Telegraph.
A brit portál információi szerint a volt elnök úgy véli, hogy a tagállamokat arra kellene kérni, hogy az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetések fényében nagyobb mértékben járuljanak hozzá a szövetség kollektív védelméhez.
Trump úgy véli továbbá, hogy az elszámolási szabályokat úgy kellene megváltoztatni, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra fordított kiadásokat ne számítsák bele a célba – ez a politika számos országot a jelenlegi, a GDP 2 százalékát kitevő cél alá szorítana.
Egy Trumphoz közel álló forrás szerint Trump már jó ideje fontolgatja, hogy lobbizik a szövetségnél az emelés érdekében, de a múlt hónapban, Andrzej Duda lengyel elnökkel való találkozás után még inkább meggyőződött erről.
Hajlik a három százalék felé, különösen a Dudával folytatott beszélgetés után – és ebben még nincs benne az Ukrajnának szánt pénz
– mondta a forrás.
Trump és Duda találkozója állítólag kulcsfontosságú volt abban is, hogy a volt amerikai elnököt meggyőzzék arról, hogy hagyjon fel a Kijevnek szánt, régóta halogatott 60 milliárd dolláros segélycsomaggal szembeni ellenállásával.
Trump többször fenyegetett azzal, hogy megvonja az USA támogatását a NATO-szövetségesektől, ha a tagállamok nem növelik védelmi költségvetésüket.
Tavaly a szövetség 32 tagja közül mindössze 11, köztük az Egyesült Királyság érte el a jelenlegi célt. A többiek: az Egyesült Államok, amely messze a legnagyobb összes befizető, valamint Lengyelország, Görögország, Észtország, Litvánia, Finnország, Lettország, Magyarország, Szlovákia és Dánia voltak.
A GDP-hez képest legkisebb védelmi költségvetéssel rendelkező Luxemburg mindössze 1 százalékot költött, míg Belgium és Spanyolország 1,2 százalékot.
Duda korábban azzal érvelt, hogy 3 százalékra – ezt a szintet csak Lengyelország, az Egyesült Államok és Görögország érte el – van szükség a „növekvő fenyegetések” elleni védelemhez, beleértve azt is, hogy Oroszország „közvetlen konfrontációt indít a NATO-val”.
A jelenlegi NATO-szabályok lehetővé teszik, hogy Nagy-Britannia az Ukrajnának nyújtott segítségre fordított 2,3 milliárd fontot 2022-ben és 2023-ban is a védelmi hozzájárulás részeként számolja el, plusz a hírszerző szolgálatoknak szánt pénzt is.
Csütörtökön brit kormányzati források óvatos támogatásukat fejezték ki a NATO-kiadási célérték újraértékelése miatt, de azt javasolták, hogy azt a GDP 2,5 százalékára emeljék, és az Ukrajnára fordított kiadásokat továbbra is be lehessen ide számítani – emelte ki a The Telegraph, egyben megemlítve, hogy egyes NATO-vezetők korábban aggodalmukat fejezték ki Donald Trump esetleges elnöki visszatérése miatt arra figyelmeztetve, hogy az amerikai katonai támogatás megvonásával veszélyeztetnék a szövetséget és szabotálnák Ukrajna háborús erőfeszítéseit.
A republikánus elnökjelölt korábban úgy nyilatkozott, hogy „egy nap alatt“ véget vetne a háborúnak, és arra bátorítaná Oroszországot, hogy „azt tegyen, amit akar” azokkal a szövetségesekkel, akik nem költenek eleget saját védelmükre.