A Clinton-nyilatkozat végre világossá tette, hogy a decemberi demokráciacsúcs egy „belpolitikai típusú rendezvény” – mondta Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere. Hillary Clinton korábbi demokrata elnökjelölt, a napokban az egyik legismertebb amerikai tévéműsorban adott interjújában többek között, a magyar kormányt is elbírálta. Szavai szerint aggódik az autoriter rendszerek térhódítása miatt a világban. Szerinte fel kell lépni olyan vezetők ellen, akik „egyszemélyi hatalommal, kapzsisággal és korrupcióval irányítják az országukat” mint az orosz, a magyar, a török vagy a brazil.
Az elhangzottakra egy nappal később, csütörtökön reagált Szijjártó Péter, aki ehhez egy videót is feltöltött a Facebook-oldalára „Hillary Clinton kontra tisztelet és realitás” címmel.
„A magyar történelem mindig is a szabadságért vívott küzdelemről szólt. Mi egy ezeréves államisággal rendelkező ország vagyunk. Ezért nem szorulunk rá arra, hogy bárki egy ilyen érettségi vizsga jelleggel bírálgassa el a magyar demokrácia állapotát” – mondta Szijjártó. A tárcavezető hozzátette, hogy minden megválasztott elnöknek megadják a tiszteletet, de az „más kérdés, hogy ebből mit kapunk vissza”. Szerinte, mindenki részéről jár a tisztelet Magyarország és a magyarok felé.
Ezen kívül, Szijjártó Péter a szerb kollégájával tartott közös sajtótájékoztatón a Financial Times tudósítójának kérdésre, hogy miért nem kapott Magyarország meghívást a csúcstalálkozóra, azt válaszolta, hogy szerinte jól látható, hogy erre a tatálkozóra azokat az országokat nem hívták meg, melyek vezetői jó kapcsolatot alakítottak ki az előző elnökkel, Donald Trumppal. Szóhoz mondva, nem kapott meghívást sem Oroszország, sem Törökország, sem Kína. A meghívottak listája viszont eléggé jelentős, hiszen 110 államot hívott meg Joe Biden a decemberi virtuális csúcstalálkozóra.
Megbízható forrásból közöljük, hogy az amerikai külögyminisztérium így válaszolt a magyar tudósító kérdésére az elmaradt meghívóval kapcsolatban: „Továbbra is elkötelezettek vagyunk a NATO szövetségesünkkel való közös munkára számos kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésben, mint a biztonsági, a rendészeti, a gazdasági és az energiaszektor. Ugyanakkor elkötelezettek vagyunk a demokratikus intézmények, az emberi jogok, a jogállamiság és a sajtószabadság támogatásáért is. Bízunk benne, hogy más kormányokkal, köztük Magyarország kormányával, valamint a civil társadalommal közösen együtt léphetünk fel a demokrácia hanyatlásának kezeléséért, az emberi jogok előmozdításáért és a korrupció elleni védekezésért a csúcstalálkozó keretein belül és kívül egyaránt”.
Korábban Szijjártó az Oroszországgal szembeni hatalmas képmutatással vádolta Nyugatot, miközben megjegyezte, hogy a nagy országok megengedik maguknak azt, amit a kis országok soha. Szavai szerint, Magyarország amit mond, azt is teszi. A nyugati országok viszont másképp cselekszenek és beszélnek. Kiemelkedő, hogy gyakran kritizálják Oroszországot, de párhuzamosan ezzel üzletet kötnek vele. Ezelőtt a magyar külügyminiszter a furcsa migrációs politikai állásponja miatt is kritizálta az Európai Bizottságot, mondván, Brüsszel kész finanszírozni mindent, ami növeli a migrációs nyomást, ugyanakkor Európa semmit sem akar tenni a helyi lakosság védelmének érdekében. Ha a demakrácia Magyarországon téyleg kellő szinten van, akkor mégis miért nem kapott Magygarország meghívást a találkozóra Bidennel? Az is tényszerű, hogy Magyarország már többször is konfliktusba került az Úniónós államokkal különböző jogállamisági kérdések miatt. Az országon belül sem zökkenőmentes a helyzet. Egyre több politikus szólal fel kritikával a kormány és cselekedetei ellen.
Fürge Hír