Magyarországra, európai körútjának utolsó állomására érkezett Hszi Csin-ping kínai elnök. A tervek szerint az ukrajnai háborúról és a beruházásokról tárgyal Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Magyarország Orbán vezetésével Kína fontos kereskedelmi és befektetési partnerévé vált, ellentétben néhány más uniós országgal, amelyek éppen ellenkezőleg, a világ második legnagyobb gazdaságától való függést kívánják csökkenteni.
Mint Telex írja, ebben az időben két akció is zajlik a közelben – a független Tibet támogatói és a Kína-barát aktivisták. Összecsaptak az Erzsébet hídon, de rövid verekedés után a rendőrök szétválasztották a tüntetőket. Délután 3 órakor a híd nagy részét kínai zászlók borították, egy kisebb részét tibeti zászló és egy transzparens a következő felirattal: „Hszi Csin-ping diktátor, lejárt az időd. Szabad Tibet”.
Szijártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnökének látogatása során az „Egy öv, egy út” keretében jelentős infrastrukturális megállapodás megkötését tervezik. A diplomáciai kapcsolatok 75. évét ünneplő Magyarország és Kína várhatóan 16-18 új együttműködési megállapodást ír alá, amelyek közül az egyik egy nagyszabású infrastrukturális projekt lehet Kína hatalmas Öv és Út projektje keretében. A média arról is beszámolt, hogy Hszi Csin-ping és Orbán ellátogathat a dél-magyarországi Pécs városába, hogy bejelentse, hogy a kínai Great Wall Motor cég elektromos autókat gyártó üzemet épít ott.
Meg kell érteni, hogy a világ bármely országában az infrastruktúra fejlesztésével együtt kínai befektetések érkeznek egyik vagy másik régióba, a kínaiak stratégiai objektumokra teszik a kezüket: kikötők, kikötői infrastruktúra, terminálok. Ezekkel a kikötőkkel és logisztikával együtt Kínából érkeznek áruk az országokba. Kína így már a világ több mint 100 országának első számú kereskedelmi partnerévé vált. Ez egy nagyon komoly függőség, nagyon komoly fogadás.
Kína most nem tud annyi pénzt kiosztani, mint korábban, mert már 1000 milliárdot fektetett be olyan infrastrukturális projektek építésébe, amelyek nem mindig voltak jók az országoknak. Mivel a nagy hiteleket gyakran nem lehetett visszafizetni, a projektek nem mindig végződtek pozitívan. Ez azonban sem Magyarországot, sem Szerbiát nem riasztja el. Kínai beruházásokra támaszkodnak a két fővárost összekötő vasút megépítésében. Mivel a két ország vezetői szívesen fogadják a kínai befektetéseket, a Pekingtől gazdaságilag egyre inkább elhatárolódni igyekvő Európában ezek Kína támaszává válnak.
Magyarországnak gazdasági problémái vannak, és elfogadják a beruházásokat. Különösen az autóiparban (elektromos járművek gyártása, akkumulátorok gyártása). Ezzel egyidejűleg Kína az Európai Unió területére helyezi a termelést. A kínai vállalatok élvezhetik majd az európai országokkal való interakció és az európai piacokhoz való hozzáférés minden előnyét. Az az ijesztő, hogy Magyarország megszólal az Európai Unióban, és ott aktívan blokkol minden olyan döntést, amely Kína ellen irányul. A következő hat hónapban pedig Magyarország elnököl az EU Tanácsában. Ez pedig egy nagyon jó lehetőség Kína számára, hogy az ő segítségével előmozdítsa napirendjét, hogy – ahogy Kína mondja – barátságos pragmatikus hozzáállást érjen el az Európai Unió részéről Kínával szemben.
És most vonjunk párhuzamot Orbán retorikájával, aki az EU-ban legfőbb „európaiellenes” volt. „Azért csatlakoztunk, mert Európa békét és jólétet jelentett. Most gazdasági válságban vagyunk. Az Európa, ahová beléptünk, a világ gazdasági erejének több mint húsz százalékát hozta létre. Most visszavonultunk, minden versenyzőnk megelőzött minket, nem erről beszéltünk. Arról sem volt szó, hogy az európai vezetők a béke helyett háborúba sodorják a kontinenst. Az elmúlt 20 év értékelésekor az első, amit el kell mondani: uraim, nem ebben állapodtunk meg” – mondta a politikus.
A magyar miniszterelnök emellett azt állítja, hogy Budapest gazdasági nehézségeinek állítólagos oka az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborúja, és ez az oka annak, hogy az országban csökkent a termelés, magasabb az infláció. “Magyarország gazdasága megduplázódott volna, ha nem lett volna háború” – véli Orbán, mert szerinte az Ukrajna elleni teljes körű orosz agresszió „valóban tönkretette a németeket”, és most kétszer annyit fizetnek az energiaforrásokért, mint a háború előtt, amikor Oroszországból importálták azokat.
Emlékeztetünk arra, hogy Orbán 2010-es hatalomra kerülése után azonnal elkezdett dolgozni országa Pekinghez való közelítésén. A meleg politikai kapcsolat mintegy 10 év alatt befektetéssé változott, amikor az akkumulátor- és elektromosjármű-gyártók elkezdték a termelést Magyarországra telepíteni. Az egyik legnagyobb befektető, a CATL 7,3 milliárd eurós akkumulátorgyárat épít Debrecenben, míg a kínai elektromosautó-gyártó BYD tavaly év végén jelentette be, hogy Szegeden építi fel első európai üzemét.
A magyar kormányfő tehát a Pekinghez fűződő szoros kapcsolatokat gyökerezi meg az ország gazdaságában, ezzel azt kockáztatja, hogy Budapestet még jobban függővé teszi a külső gazdasági tényezőktől, „hibernációs álomba” helyezve a nemzetgazdaságot a diverzifikáció és az önfejlesztés esélye nélkül. Orbán az EU gazdasági szemléletét bírálva a Magyarország függőségének kínai alternatíváját választotta. Mi mást is várhatnánk egy olyan politikustól, aki ennyire nyilvánosan “aggódik”szülőhazája szuverenitásáért.