A lejárt kórházi adósságok tekintetében az intézmények elmentek a falig, mondta Velkey György, a Magyar Kórházszövetség konferenciáján. És kiderült, a Pénzügyminisztérium államtitkárát is zavarja a folyamatosan újratermelődő kintlévőség.

Március végén a  Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója szerint 117 milliárd forint volt a kórházak lejárt adóssága, erről Kiss Zsolt, az egészségbiztosító főigazgatója beszélt a Magyar Kórházszövetség XXXVI. konferenciáján.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt mondta, hogy az intézmények az adósságok tekintetében elmentek a falig.

Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára erre válaszul azt mondta: az lenne az ideális, ha semmilyen állami intézménynek nem lenne tartozása, de az állam mindig helyt fog állni az általa fenntartott intézmények adósságrendezése területén.

Banai Péter Benő úgy fogalmazott, engem is zavar, hogy az adósság folyamatosan újra termelődik, a válságok miatt az egészségügyi ágazat finanszírozása különösen megemelkedett.

Majdnem ötszörös bértömeg növekedés

Példaként említette az államtitkár, hogy az egészségügyben a bértömeg 2010-ben 271 milliárd forintot tett ki, 2024-ben pedig majdnem 1300 milliárd forintot, ez pedig 4,8-szoros növekedés.

Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság olyan eredményeket ért el, amelyeket meg kell védeni, mondta az államtitkár. Felzárkóztunk az Európai Unió (EU) átlagához, de kitért arra is, hogy a 2008-2009-es válság idején inkább távolodtunk az európai közösség gazdasági teljesítményétől.

2010 után minden évben csökkent a magyar államadósság szintje, az államháztartás hiánya végig az uniós 3 százalékos limit alatt volt.

A 2010 és 2019 közötti évek sikerének a titka az volt, hogy a foglalkoztatottak számát tíz év alatt egymillióval emelték.

A pandémia jól odatett

A Covid-19 pandémiával kapcsolatban elmondta, hogy egész Európában csökkent a gazdaság teljesítménye. Az egészségügy területén és számos más területen is rendkívül sok többletkiadás keletkezett. 2022-től a finanszírozási költségek jelentősen növekedtek, nőtt az infláció, emelkedtek a hozamok, és emiatt nőttek a kamatkiadások is. 

2020 után meg tudták védeni a béreket, a nyugdíjak reálértékét biztosították, a családtámogatások megmaradtak, ezek miatt nőtt az államháztartás hiánya. A Pénzügyminisztérium arra számít, hogy a válságok időszaka után a gazdaság visszaáll arra a szintre, ahol 2019 előtt teljesített.

Úgy fogalmazott, 2024-től várják a gazdasági teljesítmény javulását, idén 2-3 százalék közötti, jövőre 4 százalék körüli gazdasági emelkedést várnak, a bérek pedig 10 százalék körül emelkedhetnek,

sorolta Banai Péter Benő.

A kockázatok között említette, hogy az elmúlt években elszálltak az energiaárak, ám a mostani előrejelzések szerint ezek csökkenhetnek, de egy tovább eszkalálódó közel-keleti konfliktus azt is eredményezheti, ha ismét megszakadnak az ellátási láncok, akkor az azonnal az energiaárak emelkedését jelentheti, érvelt az államtitkár.

Kitért Banai Péter Benő arra is, hogy egy EU-s vállalás keretében a közkiadások hatékonyságát felülvizsgálják, ennek egyik területe az egészségügy, és itt vannak lehetőségek a hatékonyság emelésére.

Háromszor több csípőprotézis műtét a magánklinikákon

Az egészségbiztosító főigazgatója a prioritások között említette, hogy a NEAK a közellátás keretein belül szeretné a lakosság számára nyújtott gyógyító tevékenységet megvalósítani, nem pedig a magánellátás felé terelni a betegeket.

Azt mondta: míg 2019-ben 1095 csípő- és térdprotézis műtétet végeztek a magánellátásban, 2023-ban már 3 ezer ilyen műtét volt, ami nagyon megterheli a családok költségvetését.

Hangsúlyozta, hogy az alapdíjak mellett a krónikus és a járóbeteg ellátás pontrevízióját is újra kell gondolni.

Az egészségügyi többletforrás igény 94,7 milliárd forint. 

Példaként említette, hogy az OECD is az ellenállóképesség növelését, a technológiai változásokra való felkészülést és az innovatív egészségügyet tűzte ki célul, sorolta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója. Jelenleg 38 OECD ország közül 18 többet költ, mint az átlag és ezekben az országokban magasabb a várható élettartam is. 11 ország pedig kevesebbet költ és ott alacsonyabb is a várható élettartam. Magyarország az OECD országok között az alsó negyedben foglal helyet. Példaként említette, hogy az USA ugyan többet költ, mint az OECD átlag, ennek ellenére rosszabb az elkerülhető halálozások száma is.

A NEAK főigazgatója szerint:

• az alapellátás felé kell terelni az egészségügyi rendszer működését;
• a járóbeteg szakellátás elérhetőségét fejleszteni kell;
• a lejárt kórházi adósságállomány újra termelődését fel kell számolni;
• a köz- és magánellátás együttélését is szabályozni kell.

A  járóbeteg-szakellátásról elmondta, hogy 2023-ban még mindig tíz százalékos elmaradásban voltak a rendelők 2019-hez képest, és óriási visszaesést tapasztalnak a rehabilitációs ellátásoknál. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban az esetszámok pedig már közelítenek a 2019-es szinthez.

Forrás:https://www.economx.hu/belfold/magyar-korhazszovetseg-betegellatas-korhazi-adossag.789555.html