Orbán Viktor Moszkvában Putyinnal folytatott találkozóján nem ért el új eredményt. A tegnapi (már régen kellett volna, de a járvány miatt elhalasztott) találkozó tényén csak összegezték a korábban már elért eredményeket. Putyintól Orbán csak homályos ígéreteket hallott, konkrétumokat nem. Cserébe meg kellett hallgatnia Putyin véleményét, miszerint Magyarország nem lehet tagja a NATO-nak.
Gazdasági kérdések kerültek napirendre. Maga a miniszterelnök hangsúlyozta a találkozó gazdasági fókuszát – az oroszországi gázszállítást és annak árát. Emlékezzünk vissza, a látogatás egy rendkívül kényes geopolitikai pillanatban történt, Oroszország esetleges katonai támadása a Magyarországgal is szomszédos Ukrajna ellen. Az alapján, ami elvárható volt ilyen helyzetben odafigyelni kell erre a kérdésre.
A megbeszélést követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a felek a következő kérdésekről tárgyaltak:
– hosszú távú gázszerződés újratárgyalásáról;
– Paks építéséről és bővítéséről;
– orosz koronavírus elleni vakcina magyarországi gyártásáról;
– orosz-magyar közös vasúti árufuvarozási és légi fuvarozási vállalkozás létrehozásáról;
– a mezőgazdaságról.
Röviden összefoglalva ezt a találkozót: semmi konkrétum, konkrét új ígéretek egyetlen felvetett kérdésben sem hangzottak el, határidőket nem tűztek ki, szerződéseket nem írtak alá.
Ami pedig az új blokkok építésének és Paks bővítésének kérdését illeti, erről Orbán és Putyin nem egyszer beszélt, és erről 8 éve, egy ilyen hasonló Orbán moszkvai látogatása alkalmával, a 2014-es választások előtt megállapodás született – de az új erőmű építése még nem kezdődött el.
Ami a közös orosz-magyar árufuvarozási vállalatot illeti, erről már korábban megállapodott Oroszország és Magyarország (memorandum a magyar CER Cargo Holding SE és az orosz RZDL Europe Kft. között). Ugyanezt sikerült elérni a légi közlekedés terén is: az orosz Ural Airlines még augusztusban indított új járatokat Jekatyerinburgból és Moszkvából? Amelyek az alacsony kereslet miatt nem népszerűek, valószínűleg járvány váltotta ki őket.
3,5 hónapja, 2021. október közepén jelentette be Szijjártó Péter, hogy Magyarország megkapja a koronavírus elleni Szputnyik vakcina előállításához szükséges technológiát, amelyet a jelenleg épülő Országos Oltógyárban fognak előállítani. Ez negatív reakciót váltott ki a magyar lakosság körében, hiszen a világ számos országa nyíltan kétségbe vonja nemcsak az orosz gyártású vakcina minőségét, hanem annak hatékonyságát is.
A TOP-témák között szerepel a gázszerződés felülvizsgálata és a gázszállítás éves volumenének emelése, amit a miniszterelnök múlt pénteken, a Kossuth Rádió szokásos beszédében maga is bejelentett, talán ez volt az egyetlen kérdés, amiért érdemes volt megtartani ezt a találkozót. Konkrétumok azonban itt sincsenek, a sajtótájékoztató szerint Orbán felvetette ezt a kérdést Putyinnal, de konkrét ígéretet nem kapott a szerződés feltételeinek felülvizsgálatára. Putyin nyilatkozatai szerint csak abban állapodott meg, hogy tárgyalásokat kezdjenek ebben a kérdésben.
Emellett a felek csak röviden érintették az ukrajnai helyzetet. Putyin ismét kifejtette álláspontját, miszerint a Szovjetunió összeomlása után a NATO megígérte, hogy nem terjeszkedik Kelet-Európában. Egyébként ma már vitatott, hogy történt-e ilyen ígéret, és ha igen, milyen formában. Az orosz elnök felsorolta Kelet-Közép-Európa azon országait, amelyek szerinte nem is lehetnek a NATO tagjai (bár Magyarországot Putyin nem nevezte meg, de ezen a listán is szerepel). Ugyanakkor Putyin a Krímet és a Donbászt is megemlítette. Az Orosz Föderáció elnöke szerint mindkettőnek Oroszországhoz kell tartoznia, és ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba, az háborúhoz vezethet.
Orbán maga is indokoltnak tartotta utazását:
– Nagyon jól sikerült az oroszországi utunk: hazatérhettünk – a még a szovjet időkben Moszkvában járt Bob Hope amerikai komikus poénja nálunk, a XX. századi magyar történelem ismeretében különösen keserűen ül: nem minden honfitársunknak adatott meg onnan a visszaút. A magyar–orosz kapcsolatok alakítóinak túlzás nélkül diplomáciai bravúrja, hogy sikerült kialakítaniuk a két ország között egy kölcsönös előnyökön alapuló, a történelmi előítéletektől mentes, pragmatikus viszonyrendszert. Ez a kapcsolatrendszer ma évi ötmilliárd euró forgalmat termel, miközben az orosz gáz a magyar ellátás négyötödét biztosítja, a paksi atomerőmű pedig – amelyet orosz technológiával bővítünk az évtized végéig – áramszükségletünk felét. Amíg egyes nyugat-európai országok az energiabiztonságukat veszélyeztető módon akarják megmenteni az éghajlatot, a hosszú távú orosz gázszerződés kedvezményes áron biztosítja a magyar otthonok fűtését is. Nálunk marad a rezsicsökkentés, míg a német, a svéd egyre többet fizet az energiáért. A Szputnyik vakcina 900 ezer magyarnak adott védelmet a koronavírus ellen. Ha valaki mindennek fényében megkérdőjelezi a magyar–orosz csúcstalálkozók létjogosultságát, az keresse fel orvosát, gyógyszerészét.
Vagyis szavai alapján kiderül, hogy aki megkérdőjelezi miniszterelnökünknek Putyinnal való találkozás szükségességét Moszkvában, különösen akkor, amikor Oroszország egyre inkább agresszív és barátságtalan ország státuszát szerzi meg magának, forduljon orvoshoz kezelésre?
Felmerül a kérdés: miért volt szüksége Orbánnak és Putyinnak személyes találkozásra? Mit akart Orbán elérni? A konkrétumok híján a médiának van oka sok érdekességet kitalálni erről, Orbánnak talán nem is túl jót.
Fürge Hír