Az Oroszország folytatja az energetikai és pszichológiai terror taktikáját Ukrajna polgári lakosságával szemben. Október 10-én 85 rakéta és 11 UAV támadta meg Ukrajna nagyobb városait. Október 11-én folytatódott a rakétatámadás, így a Vinnitsa régióban közvetlen találat érte a hőerőművet. Zaporozsje, Nyikolajev és Harkov régiókban az elmúlt hetekben szinte minden nap bombázták. A találatok kizárólag polgári és infrastrukturális létesítményekre, gyakran lakóépületekre esnek. Az ágyúzások elszigetelt esetei a mai napig folytatódnak, mint például Ukrajna Zaporozsje régiójában.

         Hogy mi a célja ezeknek a támadásoknak, azt a szerkesztőségben megpróbáljuk kideríteni. Nem titok, hogy az október 10-i hatalmas lövöldözésnek nem volt katonai célja, és nem teremtett semmilyen stratégiai előnyt Oroszország számára a csatatéren. Ilyen következtetésekre csak akkor lehet levonni, ha pontosan elemezzük, hogy Oroszország mely célpontokat találta el azon a végzetes napon. Ukrajna fővárosában – Kijevben egy gyalogos híd, egy üzletközpont, egy park, több oktatási intézmény helyisége, az ország régióiban pedig hőerőművek sérültek meg, mintegy 70 objektum megrongálódott, ebből 29 kritikus infrastrukturális létesítmény, négy többszintes és 35 magánlakóépület volt. Az ágyúzások következtében 23 ukrán meghalt és mintegy 100 ember megsebesült. Ukrajna nagyvárosaiban (Harkov, Lvov, Kremencsug, Zsitomir) részben megszűnt az áram, az internet és a vízellátás. A sérült infrastruktúra nagy részét 24 órán belül helyreállították, ugyanez vonatkozik a Dnyeperben és Kijevben is megsérült útfelületekre.

         Ez a kétségtelenül példátlan, október 10-i rakétaindítások egyébként 400-700 millió dollárba került Oroszországnak (az X-101 rakéta ára 13 millió dollár, a Caliber – 6,5 millió dollár, az Iskander – 3 millió dollár, az Onix – 1,25 millió dollár, az X-22 – 1 millió dollár). A kijevi hadműveleti-taktikai rakétarendszerek kilővéseinek ilyen magas költsége miatt egy gyalogoshíd, egy üzleti központ, egy park, valamint több oktatási és kulturális intézmény helyisége sérült meg. Oroszország teljesen figyelmen kívül hagyta a katonai célpontokat. A közhiedelemmel ellentétben Oroszország rakétakészletei kimerítőek, és 7 hónapnyi aktív ellenségeskedés után jelentősen csökkentek. Tehát a költségeket figyelembe véve és az eredményekkel összevetve egy ilyen lépést tudatosan tették meg, vagyis a Kreml tudatos célokat követett, károsította és lerombolta Ukrajna polgári infrastruktúráját.

         A szakértők három okot azonosítanak, amiért Oroszország ilyen kockázatos lépést tehet. Az első az európai országokra nehezedő energianyomás, mert akkor kérdésessé válik az uniós országok döntése az orosz olaj árának korlátozásáról. Az OPEC-országok döntése és ennek megfelelően a diverzifikációs források hiánya miatt az ukrán villamos energiáról azt mondják, a nyugati országoknak meglehetősen nehéz lesz megoldani az olajár további blokkolásának kérdését, és a legtöbb ami fontos, az Oroszország energiadiktálásának lehetősége. Az Ukrajna elleni tömeges rakétatámadások második oka az ukrán villamos energia exportjának blokkolása, a harmadik pedig a fűtési szezon megszakadása közvetlenül Ukrajnában.

         Van azonban egy másik oka is. Az ilyen események elemzése előtt mindig meg kell vizsgálni az ilyen eseményeket megelőző kontextust. A helyzet pedig az, hogy Ukrajnában végrehajtott rakétatámadást magában Oroszországban az ország katonai vezetése lépéseivel kapcsolatos növekvő elégedetlenség előzte meg. Oroszország számszerű és jelentős katonai vereségei a fronton, az ukrán csapatok sikeres ellentámadása, az orosz hadsereg visszavonulása a fontos településekről, Kupjanszk és Krasznij Liman elvesztése, az Oroszországban történő mozgósítás bejelentése és annak tényleges kudarca (rozsdás géppuskák, hiány gyógyszerekből és védőfelszerelésekből), ennek eredményeként – a tiltakozó hangulatok meredek növekedése Oroszország instabil régióiban és a köztársaságokban. Még a hatóságokhoz és a Kreml propagandistáihoz hű közönség is túl sok kérdést kezdett feltenni és a hibásokat keresni. A katonai parancsnokság tevékenységével szembeni kritika a tetőfokára hágott. A „különleges hadművelet” parancsnokának Dvornyikovról Szurovikinre váltása egyébként a katonai vezetésbe vetett bizalom csökkenésének megállítását is célozta.

         Ezért politikai besorolásának megőrzése érdekében az Oroszország jelenlegi vezetésének egyszerűen egy olyan „műsort” kellett létrehoznia az oroszoknak, amely visszaadja az ország lakosságának politikai elitbe vetett hitét, villámgyors képet alkot – ki itt a fő.

         Az Ukrajna elleni hatalmas rakétatámadások emelték az oroszok morálját, és feltűnést keltettek a médiában. A Kijev történelmi központját ért csapások kielégítették az orosz nép vér- és cirkuszigényét, ismét „győztesnek” érezték magukat, egy erős országnak egy rakétákkal, amiktől félni kell. Az a tény, hogy a rakétatámadást különösen Ukrajna energiarendszere ellen hajtották végre, örömmel töltötte el az oroszokat. Nem tudva, hogy az ilyen rakétatámadás következményei néhány napon belül megszűnnek, felkapták a témát, hogy az ukránok egész télen áram, víz és gáz nélkül fognak élni, mert szerintük ilyennek kell lennie Ukrajnában Oroszország nélkül. A közösségi oldalakon az oroszok reményüket fejezték ki, hogy gyakrabban fordulnak elő ilyen támadások, összehasonlították az október 10-i eseményeket egy ünneppel, azt mondták, hogy már régóta vártak ilyesmire, és kifejezték azt a szándékot, hogy Kijevet földig rombolják.

         És itt kiderül a legérdekesebb tény. Csak az oroszok „pozitív” reakciója után, nemcsak az elnöki adminisztrációban, hanem Putyin és sajtótitkára, Dmitrij Peszkov személyesen hangsúlyozta, hogy Ukrajna október 10-i tömeges rakétatámadásának megindításáról személyesen Oroszország elnöke döntött.

         Az ilyen műveleteket nem spontán tervezik, sőt egy-két hét múlva sem. A támadások természete, földrajzi elhelyezkedése és az orosz fegyverek – ballisztikus, cirkáló rakéták, kamikaze drónok – arzenálja a rakétatámadás előre megtervezett jellegéről tanúskodik. A civil infrastruktúra és az erőművek speciálisan kiválasztott céljai jelentik a vita és a média visszhangjának kulcsát.

         Tekintettel arra, hogy az oroszok jelentős mértékben támogatják saját bűnöző kormányuk tevékenységét, különösen a terroristának minősíthető cselekményeket, az EU-tagállamoknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy az Oroszországot is felvegyék a terrorista országok listájára. Különösen az Oroszország elleni új szankciók és az oroszok külföldre utazásának korlátozása célszerű.