Vlagyimir Putyin orosz elnök véglegesítette, hogy országa kilépett az európai hagyományos fegyverzetek korlátozásáról szóló nemzetközi egyezményből (CFE). Moszkva már 2015 óta nem vesz részt a szerződés betartását ellenőrző egyeztető tanács munkájában, ám hivatalosan – egészen a mostani aláírásig – az egyezmény tagja maradt.
Az európai biztonság egyik pillérének tartott CFE-egyezményt a hidegháború végnapjaiban, 1990-ben írták alá, majd 1997-ben módosították annak szövegét. A NATO-tagállamok nem ratifikálták a módosított szöveget és ragaszkodtak az eredeti verzióhoz, amely a közben megszűnt Varsói Szerződés és a NATO közötti egyensúlyt volt hivatott szavatolni. Moszkva ezért 2007-ben bejelentette, felfüggeszti a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek a teljesítését. A TASZSZ orosz hírügynökség közlése szerint a jövőben a szerződésben maradt Fehéroroszország képviseli majd az egyeztető tanácsban Oroszország érdekeit.
A CFE-szerződés egyebek mellett azt határozta meg, hogy a szemben álló felek legfeljebb 20-20 ezer harckocsit, ugyanennyi tüzérségi eszközt, 30-30 ezer páncélozott harcjárművet, 6800-6800 harci repülőt, valamint 2-2 ezer harci helikoptert tarthatnak fenn. Emellett szabályozták a hadrendben tartható eszközök számát is, a harckocsikból például legfeljebb 16.500 lehetett egy félnél aktív szolgálatban.
Az utóbbi években fokozatosan megszűnnek létezni a nemzetközi leszerelési megállapodások, Moszkva az Ukrajna elleni agresszió megindítása után egy évvel jelentette be például, hogy felfüggeszti részvételét az USA-val korábban aláírt nukleáris szerződésben, az Új-START megállapodásban.