A „különleges katonai művelet” kezdete az Orosz Föderáció számára elkerülhetetlen események kezdetét jelentette: egyrészt a globális államválság kezdetét, másrészt a világ civilizált országaitól elszigeteltségét. Bár Oroszország gazdasági fronton elszenvedett vereségét lehetetlen végzetesnek tekinteni, az Ukrajna elleni háború „lábon lővés” volt Oroszország saját fejlődése szempontjából.

         Oroszország elkerülte az éles gazdasági katasztrófát a teljes körű háború kitörése után, ami az első lépés egy lassan égő válságban, amely az elkövetkező években fog kibontakozni.

         A gazdaság, amelyet Putyin egykor a világ öt legnagyobbja közé akart tenni, 2026-ra 190 milliárd dollárt veszít bruttó hazai termékéből a háború előtti pályáról, ami nagyjából megfelel az olyan országok teljes éves GDP-jének, mint Magyarország vagy Kuvait. A Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint a visszaesés éves alapon az elmúlt negyedévben valószínűleg súlyosbodott, és az idei év elején tovább romolhat. A Bloomberg felmérése szerint a pénteken közzétett adatok a globális járvány csúcspontja óta a legélesebb visszaesést jelentenék: a negyedik negyedévben a GDP 4,6%-kal esett vissza éves szinten.

         A Bloomberg Economics szerint a munkavállalók gyárakból a frontvonalakba költöztetése csökkenti a munkaerő-kínálatot. A háború tovább rontaná a demográfiai előrejelzéseket is, amelyek szerint Oroszország munkaképes lakossága 6,5%-kal csökkenhet a következő évtizedben. A drága védelmi kiadások és szociális programok pedig már tavaly 25%-kal növelték a szövetségi kormány kiadásait, miközben 300 ezerrel növelték a közszféra foglalkoztatását.

         A Bloomberg Economics becslése szerint az összeomlás elkerülése ellenére Oroszország gazdasága továbbra is feszültség alatt marad, és 2026-ra 8%-kal kisebb lesz, mint akkor lett volna, ha Oroszország 2022 februárjában nem rendelt el támadást Ukrajna ellen.

         „A technológiai import csökkenése inkább csökkenti a gazdaság növekedési potenciálját hosszú távon, nem pedig egyszeri, egy éven belül megvalósuló visszaeséshez vezet” – mondta a BCS Financial Group vezető közgazdásza.

         Szintén alacsonynak értékelte az orosz jegybank az Ukrajna elleni agresszióval összefüggésben orosz bankok zárolt eszközeinek megtérülésének valószínűségét.

         A jegybank „A banki szabályozás és felügyelet fejlesztésének jövőbeli irányai” című jelentésében olvasható, hogy az orosz hitelintézetek egy része az Országos Elszámolási Értéktár pénzeszközeinek zárolásával szembesült, miután szankciókat vezettek be. „Az eszközök visszaszolgáltatásának kilátásai rendkívül alacsonyak, annak ellenére, hogy jogi szempontból még nem kobozták el őket” – közölte a jegybank.

         Az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán a partnerországok továbbra is zárolják területükön orosz magán- és jogi személyek vagyonát. Az Európai Unió november közepéig 68 milliárd eurónyi orosz eszközt fagyasztott be (legtöbbször Belgiumban). Nagy-Britannia összesen 18,4 milliárd font (20,9 milliárd dollár) értékű orosz vagyont zárolt le. Az Egyesült Államokban is több milliárd orosz pénz van befagyasztva. Ugyanakkor a partnerek problémákkal szembesülnek az orosz vagyon elkobzása és Ukrajnának való átadása során. Az Európai Unió például továbbra is fontolgatja az Orosz Föderáció befagyasztott vagyonának Ukrajnába való átruházásának lehetőségét.

         A nemzetek feletti szintű terrorizmus elleni küzdelemhez fontos hozzájárulás volt az a kijelentés, hogy az Egyesült Államok Szenátusa támogatta az Orosz Föderáció lefoglalt vagyonának Ukrajna megsegítésére történő felhasználásáról szóló törvényjavaslatot. A világ megszilárdul abban a vágyban, hogy véget vessen nemcsak a véres háborúnak, hanem az Oroszország teljes hegemóniájának is a világ energia- és üzemanyagpiacán.

         Végre semmivé lett az energiafelesleg-lavina, amely tavaly rekord, 600 milliárd dolláros exportbevételt hozott Oroszországnak.

         „A legnagyobb exportőrök januárban 10 milliárd dollárra csökkentették devizabevétel-eladásaikat a moszkvai tőzsdén. A piacra beáramló valuta 36%-kal csökkent decemberhez képest (15,7 milliárd dollár), és megduplázódott 2022 januárjához képest” – írja a The Moscow Times.

         A költségvetés, amelynek idén csaknem 10 billió rubelt kell a hadseregre és a hatalmi struktúrákra fordítani, már az export kudarcától szenved. Januárban a szövetségi kincstár bevételei harmadával, az olaj- és gázbevételek felére, a külföldre exportált áruk vámja pedig csaknem 4-szeresére esett vissza. A keletkezett lyuk – 1,8 billió rubel – legalább 1998 óta januári rekord lett.

         Ha emlékszünk arra, hogy a Kreml még mindig ezermilliárd rubelt fog elvenni a nagy orosz vállalatoktól, akkor végre kijelenthetjük, hogy Oroszország már nem számít nagyhatalomnak. A Putyin-rezsim vége az Orosz Föderáció, mint háborúk és válságok potenciális szítója végét jelenti. Talán csak a háború leggyorsabb vége segíti az oroszokat nem a túlélésben, hanem a következő 10-15 év megélésében.