Andrzej Duda lengyel elnök felszólította a NATO-országokat, hogy növeljék a lőszergyártást Oroszország elrettentése érdekében. Szerinte ha a Szövetség valóban el akarja riasztani egy esetleges támadást, akkor annyi lövedéket kell gyártania, mint Oroszországnak. Erről a Der Standart számolt be.
„Egész Európának egyesítenie kell erőit az Egyesült Államokkal, hogy több lövedéket, különösen tüzérségit állítson elő. Erre a biztonságunk érdekében van szükség” – hangsúlyozta Duda.
A kiadvány szerint Duda a NATO-országokban meglévő lőszerkészleteket is teljesen elégtelennek nevezte, és „kemény politikát szorgalmazott a nyugati védelmi képességek növelésére”, ezt nevezve a NATO-országok „legfontosabb feladatának”, különösen Közép-Európa országaiban. „Ez, valamint Ukrajna támogatása lehetővé teszi, hogy békésen megvédjük magunkat az orosz imperializmustól” – hangsúlyozta a lengyel elnök.
Ennek fényében Andrzej Duda azt is bejelentette, hogy országa kész atomfegyvereket telepíteni a területén a NATO-szövetségesekkel folytatott eszmecsere részeként. Erről a témáról már többször szó esett az amerikai féllel a tárgyalások során. Duda szerint az atomarzenál telepítéséről szóló döntés az észak-atlanti szövetség partnereivel való megegyezés függvénye. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország a közelmúltban szállította nukleáris fegyvereit Fehéroroszországba, és továbbra is fokozza a militarizálást Köenigsberg térségében (Kalinyingrádi régió). Vagyis a NATO lengyelországi nukleáris fegyverei valószínűleg választ jelenthetnek az Orosz Föderáció növekvő fenyegetésére.
„Ha szövetségeseink úgy döntenek, hogy nukleáris fegyvereket telepítenek a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében a mi területünkön egy nukleáris csere keretében, akkor készek vagyunk erre” – mondta. A lengyel elnök megjegyezte, hogy országának ezen a téren kötelezettségei vannak NATO-szövetségeseivel szemben.
Az egyik olyan ország, amely egyértelműen megérti hadiipari komplexuma megerősítésének szükségességét, Nagy-Britannia. Rishi Sunak brit miniszterelnök bejelentette, hogy háborús alapokra helyezi a védelmi ipart. Ezt egy lengyelországi sajtótájékoztatón tette ki, és kifejtette, hogy a nagy lőszertartalékok létrehozása, valamint az ipar képessége ezek gyors megújítására kulcsfontosságú az Orosz Föderáció feletti győzelemhez.
Erre a célra, kizárólag lőszerre, a brit kormány 10 milliárd fontot (mintegy 12,4 milliárd dollárt) különít el egy hosszú távú program keretében. Londonnak egy új védelmi innovációs ügynökséget is létre kell hoznia, és a védelmi költségvetés 5%-át kifejezetten új fegyverek kutatására és fejlesztésére fordítják. Általában elmondható, hogy az ország védelmi költségvetésének 87 milliárd fontra kellene nőnie, és 2030-ra ez a GDP 2,5%-át teszi ki, amivel Nagy-Britannia a NATO európai szegmensében reálértéken a védelmi kiadások éllovasává válik.
Ahhoz, hogy megértsük, milyen szintűnek kell lennie egy olyan európai ország védelmi kiadásainak, amely vezető szerepet tölt be a katonai potenciál terén, vissza kell térnünk a hidegháborúhoz, és megnézni, mennyit költött London akkor védelemre. És kiderült, hogy a 70-80-as években Nagy-Britannia 4,7-5,5%-ot költött. Csak a Szovjetunióban a „peresztrojka” kezdetével csökkentek a védelmi kiadások, és az 1991-es szinten 4,1%-ot tettek ki, 2000-ben 2,4%-ra. Vagyis ebben a helyzetben a 2,5%-os kiadás kérdése nem a háborúról szól, hanem a 2000-es évek szintjére való tényleges visszatérésről. És amíg az európai országok társadalmainak nem lesz valódi igénye a biztonságra, amikor a pártok újabb lövedékek, tankok és vadászgépek kibocsátására vonatkozó ígéretekkel versenyeznek, addig az ilyen féllépések a maximum, amit a politikusok kisajthatnak magukból.
Például, Lengyelország 2023-ban GDP-jének négy százalékát költötte védelemre, ezzel a katonai kiadások alapján a legnagyobb ország a NATO-n belül. Ez a szám jóval magasabb, mint a NATO-tagországok által még 2014-ben elfogadott GDP két százaléka – írja az Euractiv.
Ahogy az ukrajnai háború a harmadik évébe lép, sok szó esett arról, hogy a kollektív Nyugat végre felébred stratégiai szendergéséből, hogy szembenézzen azzal a fenyegetéssel, amelyet Oroszország jelent Európára. De itt az ideje, hogy szembenézzünk az igazsággal: miután az Egyesült Államok Kongresszusa végre elfogadta az Ukrajnának szánt segélycsomagot, Európa nem siet a fegyver- és lőszergyártás növelésére – nemcsak Kijev támogatásához szükséges szinten, hanem a NATO-készletek feltöltéséhez is. A helyszíni helyzet romlásával pedig hamarabb bejöhet Oroszország ukrajnai győzelme, mint ahogy azt sokan jósolják – véli a Politico.
Azonban az ismételt figyelmeztetések, miszerint Ukrajna veresége esetén Oroszország megújítja szárazföldi haderejét, és készen áll a NATO megtámadására, csak késlekedést és lomha cselekvéseket eredményezett. A NATO keleti szárnyának országain kívül az európai politikai vezetők továbbra is úgy tesznek, mintha semmi sem változott volna, mert retorikájukat még tettekkel kell alátámasztani. „A jövőbeli kiadásokra vonatkozó ígéretek nem azonosak azokkal a tényleges szerződésekkel, amelyek az európai védelmi vállalkozókat a termelés gyors és tömeges felfuttatására ösztönzik. Európai újrafegyverkezés nélkül pedig a NATO egyszerűen vereségre van ítélve” – jegyzi meg a Politico.
Grant Shapps, az Egyesült Királyság védelmi minisztere azt mondta, hogy azt szeretné, ha a NATO új védelmi kiadási célja a bruttó hazai termék jelenlegi 2%-áról 2,5%-ra emelkedne. Shapps szerint “valódi változás” lenne, ha a katonai szövetség országai elérnék a kitűzött célt. „Most azt mondjuk, hogy szerintünk 2,5%-nak kellene lennie. Hiszünk abban, hogy egy veszélyesebb világban ennek lenne értelme. „Erről fogok beszélni, és tudom, hogy a miniszterelnök is ezt támogatja, amikor a NATO 75. évfordulós csúcstalálkozójára megyünk Washingtonba” – mondta.
Bármilyen erős is az Egyesült Államok hadiipari komplexuma, Európának önállóan kell kezdeményeznie, hogy erősítse saját hadiipari komplexumát. Nem támaszkodhat mindig csak egy fegyverforrásra, különösen, ha az nagyon instabil.