A magyar társadalomban a pénz az egyik legbizalomigényesebb kérdés. Ezért is félnek sokan a banki digitalizációtól, ahol az elmúlt évtizedben jelentős változások mentek végbe. Ha több mesterséges intelligencia próbál meg egyszerre különböző döntéseket hozni, akkor abból a végén semmi jó nem sülhet ki.

Alapjaiban változott meg a bankolás az elmúlt évtizedben. Hét évvel ezelőtt a bankok felének még nem volt internetbankja vagy mobilapplikációja, ma már az átlagfelhasználók több mint felének ez az elsődleges csatornája – erről Pereczes János, az MBH Bank ügyvezető igazgatója beszélt a Fintech: A pénzügyek jövője a fénysebességnél is gyorsabb című kerekasztal-beszélgetésen.

Kiemelte: a digitalizációs változások legfőbb oka nem az emberek és szokásaiknak megváltozása, hanem a technológiai piac. A trendeket elsősorban a globális szereplők befolyásolják, a magyarországi szektornak az a feladata, hogy élre tudjanak lépni az adaptációban – ezeket az újításokat (például a számlázást nem külső szoftverre oldja meg a vállalkozás, hanem beépíti meglévő rendszerébe) ugyanis be kell építeni a szervezet működésébe.

„Szexivé kell tenni a bankolást” – mondta Pereczes János.

Mesterséges intelligencia és a banki döntések

„Nem mondanám, hogy rábíznék döntéseket a mesterséges intelligenciára” – ezt már Gabler Gergely, az Interactive Brokers Central Europe vezérhelyettese mondta, aki szerint például a tőzsdézést sem szabad kiadni az emberek kezéből.

Szerinte a mesterséges intelligencia (AI) nem is valódi intelligencia, inkább egy előre paraméterezett végrehajtási utasítás. „Ha több AI próbál meg egyszerre különböző döntéseket hozni, akkor abból a végén semmi jó nem jön ki” – húzta alá.

A Dorsum üzletfejlesztési igazgatója szerint ugyanakkor a bankolásban és más szektorokban is az az irány, hogy befektetési döntéseket hoz a mesterséges intelligencia. Még akkor is, ha ezek „primitív, előre programozott algoritmusok” – tette hozzá Fischer Bálint.

Az első ATM-ek megjelenésekor is voltak olyan hangok, akik azt prognosztizálták, hogy a szektorban jelentősen csökkeni fog az ott dolgozók aránya, 10 évvel később megnézték és nemhogy csökkent volna, világviszonylatban 40 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma.

Nem új dolog

A folyamatok felgyorsítása, automatizációja már a 18. százazdban elindult. „Amire készülni kell, hogy gyorsan át tudjuk képezni magunkat” – mondta Gabler Gergely, aki szerint a számítógépek megjelenésél is ugyanez volt a várakozás.

Annyi változott, hogy egyre gyorsabban történik ez az átalakulás. Kiemelte: az a tudás fogja a legtöbbet érni, ami rugalmas és átalakítható. A lexikális tudás helyett inkább problémamegoldó készségekre lesz szüksége az emberiségnek.

„Az embertől hibás döntés esetén lehet indoklást kérni, az AI-nál azonban a fogalom szerint erre sosem fogunk választ kapni” – hívta fel a figyelmet Fischer Bálint. Hosszú távú cél az lehet, hogy minél kevesebb legyen a manipuláció a mesterséges intelligencia alapú szolgáltatásnál. Szerinte annak ellenére, hogy most még az ember fogadja el, „írja alá” a döntést, szinte 100 százalékban azonban csak megerősíti a mesterséges intelligenciát.

Rosszabbul élünk?

Pereczes János, az MBH Bank ügyvezető igazgatója úgy véli, optimalizálni kell a rendszert: ez a cél például lehet a profitmaximalizálás vagy a társadalmi felelősségvállalás. „Sokkal jobban és sokkal tovább fogunk élni, de sokkal rosszabbul fogjuk érezni magunkat a bőrünkben” – mondta.

Gabler Gergely hozzátette: mindenkinek szüksége lesz pszichológusra, de egyelőre még nem tartunk ott, mert amit most mesterséges intelligenciának hívunk, azok csak nyelvi modellek.

Biztonság mindenek felett

Az ügyfelek is sokkal óvatosabban bánnak a technológiával. Más területeken sokkal felszabadultabban használják a technológiai újításokat, míg a bankszektorban nagyon óvatosak. Nem véletlenül, hiszen a pénzükről van szó.

Fischer Bálint szerint a bankszektornak van egyfajta régimódisága. A kultúraváltásban van tér a fejlődésre, de a pénzintézeteknek nagyon nehéz feladata van. A bankok ugyanis viszonylag lassan működnek, az a szintű komplexitás, amit hoz az, hogy egy banküzemet működtetsz, az hozza ezt magával – ennek ez a következménye. Aki azonban képes megtartani az egyensúlyt a biztonság és a gyorsaság között, az nagyot léphet előre a versenyképességben.

A magyar társadalomban a pénz az egyik legbizalomigényesebb kérdés. Ezt jól bizonyítja az is, hogy egy átlagos hazai ügyfél nagyon kevés pénzt tart Revolut-számlán. Annak ellenére, hogy a Revolut is hivatalos banknak minősül, a témáról részletesen is írtunk korábbi cikkünkben.

Pereczes János úgy véli, ez egy lassabb folyamat, amin nem kell változtatni. A bankoknak azonban fel kell kötniük a gatyájukat, hogy követni tudják a fintech szektort. Látszik egy folyamat is, amelyben a fintechek bankokká válnak, a klasszikus szereplők közül a legjobbak pedig fintechesednek.

A fintech nem feltétlen újdonság, a befektetéseknél már rég elindult ez a tendencia – mondta Gabler Gergely. Elmondása szerint az ő vállalatuknál is az egész folyamat online megy végbe, nincs egy fiókjuk sem, és működés szempontjából is platformot biztosítanak az ügyfeleknek, miközben nagyon olcsó árakon teszik elérhetővé a világpiaci befektetési lehetőségeket. „Ez már így van 30 éve” – húzta alá.

Forrás:https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/fintech-bankolas-mesteresges-intelligencia.781701.html