A február elején élesedő, újabb olajszankciók pedig 280 millió eurósra emelik majd az ország napi veszteségeit.
Sokba kerül Oroszországnak az Európai Unió, a G7-államok és Ausztrália által bevezetett olajársapka, napi 160 millió eurótól esik így el az ország, állítja egy friss finn tanulmány. A Centre for Research on Energy and Clean Air kutatói úgy számolnak, ez a veszteség több mint másfélszeresére emelkedik majd, amikor február 5-én az orosz nyersolajból finomított olajtermékekre kirótt EU-s szankciók is élesednek, írja a dokumentum alapján a Bloomberg.
Az alapból is olcsóbb orosz Ural típusú nyersolaj ára a háború kitörése óta igazi mélyrepülésben van a nyugati típusú olajokéhoz képest, január hatodikán konkrétan kevesebb mint feleannyiba került, mint a norvég áru – a Brent 78,6 dollár volt, az Ural 37,8. Azóta kicsit visszadrágult, de kedden még így is csak 51 dollárt kértek hordójáért, míg a nyugati olajok hordónkénti ára 74–79 dollár között mozgott. Vagyis az orosz olaj mintegy 35 százalékkal volt olcsóbb az irányadó nyugati áraknál, és egyértelműen alatta maradt az ársapka 60 dolláros limitjének. Vlagyimir Putyin egyébként rendeletben tiltotta meg az árplafonnak engedelmeskedő olajkereskedést, de ez csak február elsején lép hatályba, és július 1-ig marad érvényben.
A CREA a tanulmányban azt javasolja az EU-nak, hogy vegye még alacsonyabbra az árlimitet, és legfeljebb 25–35 dollárban határozza meg az árplafont. Szerintük ez még mindig több, mint az orosz nyersolaj kitermelési és szállítási költsége, vagyis még mindig nyereséges maradna az oroszoknak az olajkereskedelem, viszont az exportbevétel további 100 millió euróval csökkenne naponta.
Ha nem veszik lejjebb az árplafont, február 5-től akkor is napi újabb 120 millió eurós bukással kell számolnia az oroszoknak a CREA szerint, melynek oka a finomított olajtermékekre kirótt EU-s szankciók életbe lépése és Lengyelország lecsökkentett csővezetékes olajvásárlása. Hogy a lengyel vásárlással mi lesz, az egyelőre nem világos: az ország (Németországgal együtt) az idei évtől már nem is akart volna orosz olajat venni, de a hosszú távú szerződésük felmondása olyan kötbért vont volna maga után, hogy tavaly év végén inkább leadták az újabb rendelésüket.
Oroszország összességében még mindig napi 640 millió eurót keres fosszilis exporton a finn tanulmány szerint – szemben 2022 március-májusával, amikor ez az összeg még napi ezermillió euró körül alakult. Az oroszok ugyanakkor bármikor dönthetnek úgy, hogy visszafogják az olajtermelésüket, hogy a szűkülő piaci kínálattal feljebb nyomják az árakat.