Gimnáziumi évfolyamtársa megbízatásának vet véget Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy új misszióvezetőt küldhessen Hollandiába. Az Országgyűlés külügyi bizottsága hétfői zárt ülésén már be is mutatkozott a hágai nagykövetség élére kiszemelt Horogszegi Szilágyi-Landeck Dániel, aki jelenleg a Fidesz pártalapítványának brüsszeli képviseletvezetője.
Új, és immár nem párt-, hanem állami feladat vár Horogszegi Szilágyi-Landeck Dánielre, aki korábban a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány külügyi igazgatója volt, majd immár bő 3 éve az alapítvány Brüsszelben működő irodáját vezeti. Hamarosan kissé északabbra, de már egy másik országban és egészen más poszton számítanak rá, ráadásul pártalapítványi tisztségét kormányzatira cseréli, mivel a hvg.hu úgy tudja, Hollandiába megy, Hágában lesz nagykövet.
Információink szerint nagykövetjelöltként az Országgyűlés külügyi bizottsága hétfőn – a szokásoknak megfelelően – zárt ülésen hallgatta meg Horogszegi Szilágyi-Landeck Dánielt, aki jövőre váltaná le a hágai magyar nagykövetséget 2016 júliusa óta vezető Kocsis Andrást. A már 2003 óta a külügyi tárca kötelékében szolgáló Kocsis egyébként Szijjártó Péter évfolyamtársa volt a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban: mindketten 1997-ben érettségiztek, csak más osztályban.
Arról, hogy mit fog feladni új munkája miatt Horogszegi Szilágyi-Landeck Dániel, arról ő maga beszélt júniusban, a Magyar Hírlapnak adott interjúban, amelyben úgy fogalmazott, a Fidesz pártalapítványi irodavezetőjeként “a magyar polgári, keresztény, patrióta eszmeiséget képviseli”. Sőt nemcsak képviseli, hanem terjeszti is, hiszen a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli irodáját annak idején azért hozták létre, hogy a “brüsszeli buborék megismerje az igazi Közép-Európát”.
Nyilatkozata alapján Horogszegi Szilágyi-Landeck Dániel brüsszeli irodavezetőként képviselt missziója az, hogy a nyugat-európai mainstreammel szemben bástyákat építsen olyan, a kormány(párt)nak is fontos területeken, mint az illegális migráció vagy a családvédelem, de közben hidakat is építsen olyan szakterületeken, ahol lehetnek közös pontok. Hogy Hollandiában bástyából vagy hídból épít-e többet, majd elválik, mindenesetre az utóbbi években a hágai nagykövetség egyre pezsgőbb hely.
| 800 milliós körpanoráma |
| Nemcsak a Fidesz pártalapítványának brüsszeli “képviselete”, hanem az annak helyszíne is érdekes. Annak idején a HVG tárta fel, hogy erre a célra az alapítvány Brüsszel európai negyedének szívében vásárolt ingatlant 2020-ban. Az unió főterének is nevezett Schuman téren álló többszintes házban jutott az alapítvány az Európai Bizottság központi épületére, a Berlaymont-ra néző, összesen 506 négyzetméternyi irodaterülethez 2,274 millió euróért, vagyis mintegy 800 millió forintért. De nem szokványos módon, mivel nem magát az irodaterületet, az ingatlant vette meg, hanem azt a belga vállalkozást, amely annak tulajdonosa volt. A Fidesz-alapítványhoz került Eurojura SA mögött azonban az adásvétel idején egy néhány hónappal korábban alapított magyar vállalkozás állt, és a cégláncolat végén álló Mettere Kft. üzletrészeinek egyharmada pedig a NER-rel üzletelő Jellinek Dániel ingatlanmogul Indotek Gruopjához tartozott. |
Amikor Kocsis Andrást 2016-ban kinevezték nagykövetnek – idő előtt leváltva Szijjártó Orsolyát, aki amúgy a külügyminiszternek csak névrokona –, Hága nem tartozott a különösebben izgalmas állomáshelyek közé. Ám Kocsis hamar az események sűrűjében találta magát, hiszen már egy évvel érkezése után, 2017 nyarán hazarendelte őt Szijjártó Péter. No nem végleg és nem is büntetésből valamilyen diplomáciai ballépésért, éppen ellenkezőleg: Hollandiát igyekezett büntetni a lépéssel.
Kocsist a miniszter ugyanis az akkori holland nagykövet 168 Órának adott interjúja miatti tiltakozásképpen rendelte haza. Ezzel megszakította a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával, ami a diplomáciában radikálisnak mondható lépés, még ha maradt is magyar ügyvivő Hágában. Szijjártót az háborította fel, hogy Gajus Scheltema távozó holland nagykövet a muszlim terroristákról azt mondta, „ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”, sőt még azt is hozzátette:
Magyarországon „csak pró és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk”.
Végül a holland külügyminiszter nyilatkozatban határolódott el nagykövetük kijelentésétől, egyértelművé téve, hogy “a magyar kormány tettei nincsenek semmiféle kapcsolatban a terrorizmussal, Magyarország szövetséges ország és társtagállam az EU-ban”. Ezt Szijjártó elégedettséggel nyugtázhatta, ám azt már kevésbé, hogy holland kollégája amúgy megjegyezte, Magyarországon “vannak aggodalomra okot adó fejlemények, például a jogállam helyzete”.
A feszült viszony hamar rendeződött, mert Orbán Viktor egy hónappal később már arról számolt be, hogy beszélt a holland miniszterelnökkel: „le is zártuk a két ország közötti konfliktust, kedveljük egymást tulajdonképpen (…) a magyar nagykövet visszatérhet Hágába”. Kocsis András nagykövet egy évvel később már azzal vetette észre magát, hogy bement kiosztani egy előadáson Gulyás Mártont, felhívta a figyelmet a párbeszéd fontosságára, aztán a tőle interjút váró Gulyást otthagyva hazament.