A közelmúltban a HVG.hu magyar lap közölt egy cikket, amelyben az ukrajnai korrupció elleni küzdelem folyamatát így jellemezte: „Zelenszkij feláldozta kulcsembereit annak érdekében, hogy a korrupció csökkentésével megőrizze a Nyugat bizalmát.” A kiadványban az áll, hogy Ukrajna elnöke korrupció miatt kezdett pert indítani régi társai ellen, és a Nyugat kedvében járva, támogatta Ukrajna védelmi miniszterének leváltását is.
És ebből a szempontból Magyarország valóban tanulhat Ukrajnától, mert Európa továbbra is elégedett az országban zajló változások folyamatával, miközben Magyarországot 2023 január végén a legkorruptabb uniós országként ismerték el. A magyar kormány akkor bírálta a Transparency International nemzetközi szervezet jelentését. A Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtószolgálata a Telex megkeresésére úgy reagált, hogy „a Transparency International jelentései elfogultak, és felszólította őket a brüsszeli bürokrácia vagy az Európai Parlament vizsgálatára is”. „A Transparency International tagja a Soros-hálózatnak, amely mélyen érintett a dolláros baloldali korrupciós botrányban és a legutóbbi brüsszeli korrupciós botrányban. Ugyanez a hálózat finanszírozza mind a magyar, mind a nemzetközi baloldal kampányát és szolgálja ki minden hamis jelentésével” – áll a kommentárban.
Megint másra (nevezetesen Sorosra) hárították a problémát, miközben, mint mindig, Orbán és az ő Fidesze soha nem volt vétkes semmiben, és soha nem vett részt korrupcióban.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy július 6-án az EU Bizottsága a jogállamiság hiányosságaira mutatott rá Lengyelországban és különösen Magyarországon. A jelentés kevésbé keménynek tűnik Magyarországgal szemben, ahol néhány jogszabályi reformról és bizonyos igazságügyi fékek és ellensúlyok alkalmazásáról szól. A korrupció azonban továbbra is probléma maradt. „Továbbra is komoly probléma, hogy a magas rangú tisztviselőkkel és legszűkebb körükkel szembeni vizsgálatok és korrupciós vádak nem állnak rendelkezésre megbízható eredményekkel” – írta a Bizottság. Az EU bírálja Budapestet az újságírói függetlenség hiányai miatt is, mondván „nem történt semmi olyan, ami a médiapluralizmus különböző kihívásait kezelte volna”.
Így Magyarország továbbra is olyan országnak marad, ahol a politikai átláthatóság fő mutatói nem változnak, eközben a Nyugat továbbra is elégedettebb az ukrán politikában bekövetkezett személyi változásokkal és kormánya korrupcióellenes harcával.
A külföldi sajtó aktívan, de óvatosan kommentálja az ukrán védelmi miniszter lemondását. „Reznikov elbocsátására több hónapos találgatás után került sor. Bár Reznikovot személyesen nem vádolták a folyamatban lévő korrupciós nyomozásban, és Zelenszkij nyilatkozatában sem utalt visszaélésre, több vesztegetési vádat is vizsgálnak a Honvédelmi Minisztériumban” – írja a The Washington Post amerikai magazin a „Zelenszkij elbocsátotta a védelmi főnököt, eközben a minisztérium korrupciós vádakkal küzd” című cikkében.
A népszerű francia gazdasági napilap, a Les Echos felhívja a figyelmet arra, hogy az ukrán védelmi minisztériumban a vezetőváltás éppen akkor zajlik, amikor az ukrán fegyveres erőknek sikerült bizonyos sikereket elérniük a fronton: „Ezek a személyi változások a legnagyobb az orosz invázió kezdete óta. Olyankor zajlanak, amikor Ukrajna déli és keleti részén folytatódik az ellentámadás, amely számos sikert ért el az elmúlt napokban.”
Ennek a leváltásnak a legfontosabb jellemzőjére azonban a francia Libération mutat, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a leváltás Ukrajna jövőbeni szervezeti tagsága szempontjából megfelel az Európai Unió követelményeinek: „Ez a leváltás az orosz hadsereg elleni ellentámadás kellős közepén történik, éppen úgy, ahogyan Zelenszkij elnök megígérte, hogy fokozza a korrupció elleni küzdelmet, amely állandó probléma Ukrajnában. Ez konkrét válasz azokra a feltételekre, amelyeket az Európai Unió terjesztett elő Kijev számára, hogy megőrizze tagjelölti státuszát.”
Végezetül érdemes megemlíteni Matti Maasikas EU-nagykövet nyilatkozatát, aki Ukrajna sikereiről beszélt a korrupció elleni küzdelemben, megjegyezve, hogy a Méltóság Forradalma után létrehozott korrupcióellenes szervek bizonyították hatékonyságukat. „Az akkor létrehozott szervek és intézmények jól működnek. Ez látható munkájuk eredményeiből és stabilitásukból is. Igen, a NABU vezetője, Artjom Szitnik az ukrajnai rendvédelmi szervének első vezetője lett, aki teljes, 7 éves mandátumot töltött be. Ezeknek a testületeknek az új vezetőit pedig nagyon magas színvonalon választják ki” – mondta a diplomata. Szerinte a korrupció elleni küzdelem másik eleme „a politikai osztály elszántsága, a politikusok azon vágya, hogy valóban harcoljanak a korrupció ellen”. Szerinte a korrupció elleni küzdelem másik eleme az újságírók és az ukrán társadalom kérése.
Az EU tehát elismeri a kijevi korrupció elleni küzdelem helyzetének folyamatos javulását, miközben Magyarország továbbra is olyan országnak marad, ahol a szólásszabadságot mélyen a föld alá temeti az Orbán és emberei által működtetett nagy korrupciós „kotrógép”. A budapesti személyi átalakítások nem tesznek jót a korrupció elleni küzdelem javulásának, ami a még mindig EU-tag állam nagy hátránya, mert nem tudni, meddig tűri az európai közösség a magyarok gazdasági jogainak és szabadságainak ilyen jellegű megsértését.