A magyar kormány is kérhette szívességként Donald Trump volt amerikai elnök írásbeli nyilatkozatát, melyben támogatásáról biztosította Orbán Viktort. Lenne miért, hiszen a magyar kormányfő korábban is kifejezésre juttatta, hogy a trumpizmus ideológiájában látja a jövőt. Bár a Biden-adminisztráció alatt ez elsőre meglepőnek tűnhet, de az Orbán-kormány, mint mindig, most is hosszú távra tervez – Trump mobilizációját és hátországának erősödését látva nem biztos, hogy indok nélkül.
Az omikronnál is gyorsabban terjedt hétfőn a kormányzati közösségi médiában Donald Trump üzenete, melyben nemcsak Orbán Viktor mellett tett hitet, hanem a magyar miniszterelnök újraválasztását is támogatta. A néhány soros közlemény még meg sem jelent a volt amerikai elnök hivatalos oldalán, már ki is adta a Magyar Távirati Iroda, majd Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő után sorban osztották meg a jó hírt a kormányzati megmondóemberek.
Ha megvárták volna a hivatalos megjelenést, talán csalódtak volna, látva, hogy Trump csomagban szállítja a támogató üzeneteket. A volt elnök oldalán hétfőn gyors egymásutánban három hasonló közlemény jelent meg: a magyar kormányfőn kívül Derek Schmidt, Kansas állami főügyésze, valamint Mary Miller republikánus képviselő is kapott a politikustól egy-egy jó szót.
Ebből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a hasonló Trump-támogatások egyáltalán nem szokatlanok. Az viszont, hogy Orbán Viktor esetében miért pont most és miért pont így került erre sor, már jogosan vet fel kérdéseket.
Kértek egy szívességet
Trump – a kis- és nagybetűk szabályait meglehetősen lazán kezelő – közleménye mindenesetre egyértelműen fogalmaz.
„Orbán Viktor igazán szereti a Hazáját, és biztonságban akarja tudni népét. Csodálatos munkát végzett országa megvédésében, az illegális bevándorlás megállításában, a munkahelyteremtésben, a kereskedelemben, és lehetővé kell tenni számára, hogy ezt a közeledő Választások után is folytathassa. Erős vezető, akit mindenki tisztel. Teljes mértékben Támogatom újraválasztását Magyarország miniszterelnökévé!” – írta.
A közleményt sikertörténetként bemutató magyar miniszterek ebben az esetben egyáltalán nem találtak abban kifogást, hogy egy külföldi politikus magyar belpolitikai kérdésekben nyilatkozik, miközben ha dicséret helyett kritika éri őket, azt külföldi befolyásolási kísérletként értékelik. Trump esetében persze a képet árnyalja, hogy nem egy gyakorló politikusról van szó, de az, hogy egy volt amerikai elnök három-négy hónappal a magyar választások előtt támogató üzenetet ad ki, mindenképpen jelzésértékű.
Arra, hogy erre miért is volt szükség, már nehezebb egyértelmű választ találni. Sokatmondó, hogy tavaly novemberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerb kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón szintén határozottan kiállt a volt amerikai adminisztráció mellett.
„A magyar–amerikai kapcsolatok akkor értek a csúcspontra, amikor Trump volt az Egyesült Államok elnöke, akit kifejezetten tisztelnek, és ez kölcsönös is volt” – így reagált Szijjártó arra, hogy Joe Biden demokrata elnök nem hívta meg Magyarországot a washingtoni demokráciacsúcsra.
Trumptól tehát az írásbeli támogatás akár egyfajta visszavágás is lehetett Magyarország elszigetelésének ellensúlyozására, és több forrásunk azt sem tartja kizártnak, hogy
ezt a szívességet maga magyar külügy kérte tőle, ami szintén nem lenne példa nélküli.
Az biztos, hogy a magyar kormány az elmúlt években elégszer hitet tett Trump mellett ahhoz, hogy beleférjen egy ilyen apróság. 2016-ban a bálványosi szabadegyetemen maga Orbán Viktor volt az, aki óvatosan ugyan, de már az amerikai elnökválasztás előtt letette a voksát a későbbi elnök mellett.
„Én nem vagyok Donald Trump kampányembere, és sose gondoltam volna, hogy a kinyílt lehetőségek közül mégiscsak ő a jobb Európa és Magyarország számára” – fogalmazott akkor a magyar miniszterelnök, aki négy év tapasztalatával a háta mögött 2020-ban már sokkal bátrabban állt be Trump mögé.
„Szorítunk Donald Trump amerikai elnök újabb győzelméért” – mondta Orbán 2020 októberében, amikor kitüntette a David Cornsteint, az Egyesült Államok távozó budapesti nagykövetét. Azt a David Cornsteint, akivel a The New York Times cikke szerint Orbán alsónadrágra vetkőzve trécselt a repülőn, miközben hazafelé repültek Washingtonból.
A magyar miniszterelnök ekkor éppen a Fehér Házból tért haza, ahol még ha rövid ideig is, de négyszemközt beszélhetett Trumppal. Volt más kontaktus is a két politikus között: Trump telefonon hívta fel Orbánt, amikor a miniszterelnök állítása szerint éppen lecsót főzött otthon.
Trump elnöksége alatt – utódjával, Joe Bidennel ellentétben – az Egyesült Államok sok mindent elnézett Magyarországnak, az Obama-adminisztrációtól eltérően sem a korrupció, sem pedig a civilek és a sajtószabadság elleni magyar kormányzati lépéseket nem tette szóvá a washingtoni vezetés.
Egy lóra tettek
Ilyen előzmények után nem csoda, hogy az Orbán-kormány nem ápolja a legjobb kapcsolatokat a jelenlegi amerikai kormánnyal, de az sem tűnik teljesen logikátlannak, hogy továbbra is több fórumon hangoztatja elkötelezettségét Trump és követői felé.
Tavaly augusztusban Tucker Carlson, az amerikai jobboldal megmondóembere egy egész hetet turnézott Magyarországon, ahol nemcsak előadást tartott és – honvédségi helikopterrel – megnézte a magyar határkerítést, hanem Orbánnal is interjút készített. Egy hónappal később pedig Trump volt alelnöke, Mike Pence a budapesti Demográfiai csúcson méltatta a magyar családpolitikát.
Hamarosan újabb nagy durranás várható: idén márciusban, vagyis alig néhány héttel a magyarországi országgyűlési választások előtt Budapesten rendezik meg az amerikai konzervatívok legnagyobb eseményét, a Conservative Political Action Conference (CPAC) konferenciát. Azt, hogy a rendezvénynek van-e már pontos időpontja, vagy kik lehetnek a fő felszólalók, megkérdeztük a szervező Alapjogokért Központtól, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Bár elsőre meglepőnek tűnik, Donald Trump támogató üzenete és annak időzítése beleillik a kormány transzatlanti politikájába
– mondta a hvg.hu-nak Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója és a washingtoni Center for European Policy Analysis külső munkatársa. Az ugyanis már több vezető külpolitikus nyilatkozataiból, többek között Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökének korábbi Index-interjújából kiderült, hogy a magyar kormány egyáltalán nem találja átmeneti jelenségnek a trumpizmust, így a fő cél továbbra is az amerikai jobboldallal ápolt viszony elmélyítése. Arra számítanak továbbá, hogy a 2022-es félidős választásokon a republikánusok átvehetik a képviselőházat és a szenátust is – aminek meg is van az esélye.
Mivel a magyar politikai lobbi az Obama-adminisztráció alatt is hagyományosan a Kongresszuson keresztül igyekezett befolyásolni a döntéshozatalt, így ez kedvezőbb helyzetet teremthet.
Azzal együtt is, hogy a magyar kormány külpolitikájának egyes elemeit – például az Oroszországgal és főleg a Kínával való viszonyt republikánus oldalon is problémásnak tartják – emlékeztetett Krekó.
Az Orbán-kormány ráadásul azzal számol, hogy az amerikai külpolitika gyengébb, és nem képes, vagy nem is akar erős jelentős nyomást gyakorolni egy NATO-tagra. Ezért nem tartanak annak a kedvezőtlen hatásaitól, hogy a hivatalban lévő adminisztráció helyett inkább a velük szemben kritikus amerikai konzervatív műhelyekkel és személyiségekkel építik tovább a jó viszonyt.
A hazai közvéleményt pedig a kormánnyal szemben kritikus demokrata adminisztráció ellen hangolják – ami erősítheti az Amerika-ellenességet is. Látványos volt, hogy Biden beiktatása után milyen vehemensen támadta őt a kormány irányítása alatt álló média, illetve, hogy Szijjártó nemrég arról beszélt, az Egyesült Államok avatkozhat be a Magyarországi választásokba – míg a nyugati világ többségében jellemzően inkább orosz, kínai beavatkozásról beszélnek a döntéshozók. „Mintha már kezdetektől az lett volna a stratégia, hogy négy évet kibekkeljenek, arra számítva, hogy a jó kapcsolatoknak a következő amerikai elnökválasztás után meglesz az eredménye” – mondta Krekó Péter.
Nem szabad leírni
A magyar stratégia még akkor sem tűnik olyan elrugaszkodottnak, ha az Egyesült Államokban 130 éve, Grover Cleveland személyében választottak újra utoljára bukott elnököt. Ám ahogy arra év eleji összefoglalónkban is emlékeztettünk: Donald Trumpra érdemes odafigyelni, és nem csak azért, mert a háttérből tudatosan készíti elő második eljövetelét, hanem a Republikánus Párton belül olyan hátországot épített ki, amit már szinte lehetetlen megkerülni.
Megerősödésének fontos mérföldköve lehet a 2022-es időközi választás, amelynek során 36 államban választanak kormányzót, de a regisztráltak dönthetnek a kongresszus 435 képviselőjéről, és a 100 fős szenátus 34 tagjáról is. Ez kiváló lehetőség arra, hogy a párton belül felemelkedjen a trumpista irányvonal, ami akár a következő elnökjelölt személyét is eldöntheti.
Az, hogy Trump követőinek milyen ereje van a republikánusok között, jól mutatja Wyoming példája, ahol Dick Cheney egykori alelnök egykori kongresszusi székét lánya, Liz Cheney a szavazatok 60 százalékával, gond nélkül szerezte meg 2016-ban. Csakhogy hét hónappal a félidős választások előtt nagyon úgy tűnik, hogy a konzervatív államban véget ért a Cheney-dinasztia uralma. Miután Liz Cheney élesen kritizálta Trump állítását, amely szerint a demokraták elcsalták a választást, és egyike volt annak a tíz republikánus képviselőnek, akik a Capitolium megrohamozása után megszavazták a volt elnök elleni impeachment eljárást, valóságos ellenséggé vált saját szavazói körében. „Még soha nem láttam olyan gyűlölt politikust a saját államában, mint ő” – mondta az The Economistnak egy veterán republikánus stratéga.
A leckéből tanulva Trump republikánus kritikusai vagy hallgatnak, vagy már ott is hagyták a politikai életet, miközben a volt elnök összeesküvés-elméletei és bizarr megnyilatkozásai egyre fanatikusabbá teszik az őket támogatókat. Elég csak arra gondolni, hogy a republikánusok hetven százaléka még ma is hisz abban, hogy a demokraták csalták el a választást – ami Trump fő szlogenje bukása óta.
Trumpra tehát nem lehet nem figyelni – visszatérése Orbán Viktor számára is komoly megerősítés lehet.
Serdült Viktória, hvg