A múlt hét eleje óta Belgorod és a belgorodi régió katonai létesítményeit naponta
több rakétakilövő lövedékkel lőtték ki. A hatóságok szerint 16 ember vesztette életét.
Kedden a kormányzó bejelentette 9 ezer gyermek evakuálásának megkezdését,
szerdán pedig korai iskolai szünetet.
Belgorodban és a térségben naponta többször indítanak rakétaveszélyjelzéseket.
Az orosz védelmi minisztérium naponta többször beszámol egy újabb visszavert
rakétatámadásról Ukrajnából, de nem mindegyiket sikerül lelőni. Oroszországban
lezajlottak a “választások”, de minden más változatlan maradt. A helyiek internetes
zaja és a diktátor ideges fenyegetései ellenére Belgorodot, Voronyezst és az összes
határ menti területet továbbra is támadások érik. Ismeretlen drónok ismét sikeresen
támadták meg az orosz városokat, amelyek továbbra is részesei az Orosz Föderáció
Ukrajnával határos régióinak “demilitarizálásának”, ahonnan nap mint nap ágyúzzák
Dél- és Kelet-Ukrajnát, ami ukrán civilek többszörös halálához vezet. Az ukrán határ
közelében (a központtól 30-35 km-re) fekszik Belgorod, a külvárosokkal együtt
félmillió lakosú város. Harkov megközelítőleg ugyanolyan távolságra fekszik a
határtól, amely sokkal többet szenvedett a rakétatámadásoktól, mint Belgorod – egész
lakónegyedek pusztultak el ott, és a halottak száma több százra tehető.
Március 18-i este Belgorodban ismét nem volt nyugodt. A helyi közvélemény
egyöntetűen üvöltött a város feletti hangos robbanásokról. És bár az orosz védelmi
minisztérium hazudott a “légvédelem hősies munkájáról”, nem tudták elrejteni a
teljes igazságot – még mindig voltak “találatok”. Sajtóértesülések szerint
megtámadták a Belgorod Energomash-t. A vállalat munkatársai által közzétett
videókból látható, hogy az ott keletkezett kár elenyésző: a tető betört, az egyik
műhelyben lévő felszerelést törmelék feldarabolta. Senki nem sérült meg, de
rendkívüli felfordulást okozott.
Az orosz védelmi minisztérium azzal büszkélkedik, hogy állítólag nyolc légi
célpontot lőttek le. Tehát ez azt jelenti, hogy az orosz légvédelem maga bombáz
Belgorodot? A kérdés nyitott marad.
Vlagyimir Putyin március 18-án osztotta meg elképzelését a határövezet
ágyúzásával kapcsolatban – elmondta, hogy a “mai tragikus események” miatt
Oroszország “biztonsági zónát” hozhat létre az ukrajnai határon. “Majd amikor
megfelelőnek látjuk” – mondta. Érdemes felidézni, hogy a belgorodi létesítmények
lövöldözésének felerősödése egybeesett az ukrán városok elleni újabb hatalmas orosz
támadással, valamint az ukrán fegyveres erők új főparancsnokának, Alekszandr
Szirszkij tábornoknak hivatalba lépésével.
Az oroszok azt állítják, hogy Belgorod ágyúzását most az ukrán fegyveres erők
szolgálatában álló, cseh gyártmányú RM-70 Vampire többszörös kilövő
rakétarendszerekről hajtják végre. Nincs okunk kételkedni ebben – a töredékek és a
találatok jellemzőek erre a fegyvertípusra. A modern légvédelmi rendszerek, mint
például az orosz Panсir-S1, képesek lelőni egy Gradból kilőtt lövedéket. De a
primitív Grad-lővedékhez képest az ellene használt Pancir rakéta nagyon drága. Ezen

túlmenően a hatékonysága 70% (jó mutatónak tekinthető), és ez több elhárító rakéta
alkalmazását kényszeríti ki egy cél megsemmisítésének biztosítására.
A gyors lőszerfogyasztás mellett a légvédelmi rendszerek túlterhelésének
problémája is felmerül, amikor az ellenség nem négy-öt, hanem tucatnyi rakétával
támad, ahogy ez most Belgorod irányában történik. Lehetséges, hogy a légvédelmi
kapacitás már nem elegendő. Ezért spórolni kell, ezért a Grad lővedékek egy része
eléri célját. Mivel a lőtávolság rövid és a Grad robbanófejek repülési sebessége nagy,
a Belgorod térségében állomásozó orosz légvédelmi rendszerek kénytelenek
visszaverni egy támadást a közvetlenül a város feletti légtérben.
Egyrészt ez további kockázatokat rejt magában a lehulló törmelékek miatt,
másrészt lehetővé teszi az ellenség számára, hogy gyorsan megnyitja a légvédelmi
pozíciókat és módosítsa a későbbi támadásokat.
A belgorodi régióban lezajlott tömeges ágyúzás és harcok miatt az orosz kormány
“villára akadt féreg” helyzetbe került. Az ellenség egy sűrűn lakott és meglehetősen
virágzó (orosz mércével mérve) régiót izgatott, és a Kreml nem tud semmit tenni
azért, hogy megakadályozza, hogy a belgorodi régió ugyanolyan állandó csatatérré
váljon, mint a Donbasz tíz éve, és a Harkov régió elmúlt két éve.
A jelenlegi körülmények között Belgorod a Kreml “lakmuszpapírja” lett – képes e
biztosítani a frontvonali területek védelmét az általa megkezdett háborútól
(„különleges hadművelet”). A szörnyű légvédelem, párosulva a “kijevi rezsim
terroristáiról” szóló sikertelen információs kampánnyal, nem hagyott esélyt
Belgorodnak a biztonságra – a “légvédelem” az orosz régió területére költözött.