Miközben a háztartások havi átlagos jövedelme nettó 551,5 ezer forintra emelkedett, a felük maximum 100 ezer forintot költ élelmiszerre. Az érintett családok tagjaira átlagosan naponta legfeljebb 1333 forint jut. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból alapvetően az szűrhető le, hogy a háztartások pénzügyi helyzete jelentősen javult az elmúlt negyedévhez képest, azonban ez még nem hozta el a fogyasztási fordulatot. 

Ennek legfőbb oka, hogy a háztartások többletjövedelmüket inkább megtakarítják, azaz nem költik el, hanem tartalékokat képeznek – fogalmazott az Economx érdeklődésére Talabér Krisztián, a Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométer legfrissebb felmérésének legfőbb következtetését kiemelve.

Valami gond van! Aggasztó számokat közöltek a magyarokról

Bár a makrogazdasági számok azt feltételeznék, hogy a lakosság derűsebben látja a jövőt, ettől még nagyon messze állunk. Megnéztük a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. és a Nézőpont Intézet legfrissebb számait. Ismerje meg a Barométer részleteit EBBEN A CIKKÜNKBEN!

A szakértő szerint ez egy érthető reakció az elmúlt másfél év gazdasági történéseire, ugyanis a magyar emberek biztonsági igénye, történelmi okok miatt, magas.

A Nézőpont rákérdezett, hogy ha a háztartásoknak többletjövedelmük lenne, azt inkább elköltenék vagy megtakarítanák. A politológus-közgazdász elmondta: a válaszadók négyötöde inkább megtakarítaná a többletjövedelmét is, semmint elköltené, ebből pedig szerinte az következik, hogy

a fogyasztás élénkülése elsősorban nem pénzügyi kérdés. 

Az Ukrajnában zajló háborúnak a gazdaságra gyakorolt hatása az emberek számára nyilvánvaló, a bizonytalanság pedig békével oldható fel, hiszen a bizonytalanság érzetét maga a háború keltette.

Idővel természetesen a bizonytalanság enyhülhet, de meg nem szűnhet. Az európai gazdaság, beleértve a magyart is, akkor fog igazán újra konjunkturális időszakba lépni, ha az orosz-ukrán háború véget ér. A fogyasztói bizalom teljes helyreállítása is ettől függ. Részleges eredményeket hozhat a csökkenő kamatpálya, a növekvő reálbér, illetve a fennálló helyzethez való alkalmazkodás, de ezzel csak javulhat a helyzet, meg nem oldódhat

– fogalmazott Talabér Krisztián.

A Fogyasztói Barométer kimutatása szerint a háztartások átlagos jövedelme 2024 márciusában nettó 551,5 ezer forint volt, amely 2023 decemberéhez képest közel 10 ezer forintos növekedés, s 50 ezer forinttal több az előző év szeptemberéhez képest. A ténylegesen fogyasztásra fordítható pénzmennyiség pedig átlagosan nettó 548,5 ezer forint.

A háztartások alapvető fogyasztásra (élelmiszerre, alkoholmentes italra, lakásfenntartásra vagy közlekedésre) fordított kiadásai 2024 márciusában átlagosan nettó 260 ezer forintra rúgtak, amely csupán 5 ezer forinttal haladja meg a decemberi adatot. 

Az alapvető fogyasztáson túli fogyasztásra egy átlagos háztartás nettó 288,5 ezer forintot költhet, amely a havi elkölthető pénzmennyiség 53 százaléka.

Kicsit elmerülve még a részletekben, láthatjuk, hogy 2024 márciusában a háztartások átlagosan

• 143,5 ezer forintot költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra,
• lakásfenntartásra és háztartási energiára átlagosan 80 ezer forintot,
• míg közlekedésre 36,5 ezer forintot.

Élelmiszerre a háztartások körülbelül fele (45 százalék) 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet költ havonta.

Lakásfenntartásra és rezsire a háztartások 43 százaléka 50 ezret vagy kevesebbet költ havonta, míg közlekedésre a háztartások 59 százalékának kiadása 30 ezer vagy ennél is kevesebb volt.

Alapvető fogyasztáson túli, vagyis egyéb fogyasztásra a magyar háztartások 288,5 ezer forintot költhetnek. Nemzetgazdasági szinten alapvető fogyasztásra tehát nettó 1041 milliárd, míg alapvető fogyasztáson túli fogyasztásra nettó 1155 milliárd forint juthat.

Szembetűnő ugyanakkor az is, hogy a háztartások 45 százaléka 100 ezer forintnál kevesebbet költ élelmiszerre, ami átlagosan 2,5 fővel számolva is azt jelenti, hogy naponta maximum 1333 fordítanak ezekben a háztartásokban élelmiszerre. Az körülbelül másfél kilogramm kenyér az ország fele számára. 

Talabér Krisztián ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a háztartások decemberhez képest enyhén (3 százalékkal) többet költöttek élelmiszerre márciusban, amely a lassuló infláció tényét erősíti. Decemberben nagyjából pont ugyanennyi volt azon háztartások aránya, amelyek 100 ezer forint alatt fordítottak élelmiszerre.

A kérdőíves kutatás során azok a háztartások, amelyek 100 ezer forint alatt költenek élelmiszerre, gyakorta válaszoltak még az 50, a 60, és a 80 ezer forint megjelölésével, de ehhez az információhoz azt fontos hozzátenni, hogy hány fős háztartásról van szó

– magyarázta a politológus-közgazdász.

A Nézőpont Intézet elemzője szerint inkább a kisebb háztartások költenek kevesebbet élelmiszerre. Mivel az élelmiszerek fogyasztása alapvető fogyasztásnak minősül, ezért ennek a fogyasztástípusnak a változása rendkívül rugalmatlan, hiszen az élelmiszervásárlást nem lehet megspórolni. Az alapvető fogyasztáson túli fogyasztás esetén van igazán jelentősége a jövedelmi ötödök közötti különbségnek – magyarázta az elemző.

Forrás:https://www.economx.hu/belfold/nezopont-elelmiszer-barometer-talaber-krisztian-inflacio.789330.html