Oroszország 1945 óta példátlan katonai reformot indít fegyveres erőiben: gyakorlatilag megduplázódik a harcoló állomány létszáma. A tervek szerint két új katonai körzetet hoznak létre a balti államok és Finnország közelében, és számos új típusú fegyvert állítanak hadrendbe. Az orosz ipar már de facto átállt a katonai sínekre, Putyin pedig a Nagy Honvédő Háború veteránjaival folytatott beszélgetés során, burkoltan bejelentette a jelen különleges katonai művelet határozatlan időre történő meghosszabbítását.

            Az emberiség jelenleg a modern történelem meghatározó szakaszában van. Putyin komolyan eltökélt szándéka, hogy megváltoztassa a létező világrendet, amely a második világháborúban a nácizmus felett aratott győzelem eredményeként jött létre, és de facto a totalitarizmust és a tömbök konfrontációját akarja feléleszteni. Az orosz politikai és társadalmi valóság tele van olyan perverz klisékkel, hogy Putyinnak minden előfeltételt megad a köztudat manipulálásához, hogy igazolja az Ukrajna elleni agressziós háborút. Az úgynevezett különleges hadművelet Ukrajnában példátlan kihívást jelent az európai biztonság számára, mert Putyin beavatkozik a határok megváltoztatásába – erre a helsinki törvény 1975-ös aláírása óta nem volt példa. A Kreml vezetője határozatlan idejű háborúra készül – bizonyos hasonlat vonható Hitlerrel és Mussolinivel, akik a második világháború előestéjén számos területi hódítást hajtottak végre Európában és Afrikában. Ennek megfelelően az orosz hadseregben reformok folynak, amelyek a fegyverek és katonai felszerelések példátlan növekedését irányozzák elő. Figyelembe véve az Oroszországra jellemző bürokráciát és a tervek rendkívül lassú megvalósítását, a reformot három évre meghosszabbították – 2026-ban kell a végső szakaszba eljutnia. Addig az orosz társadalmat ágyútölteléknek használják, és a mozgósítással szembeni legkisebb ellenállást is szigorúan büntetik. Putyin a leningrádi blokád áttörésének 80. évfordulója alkalmából elmondott beszédében egyenesen utalt az oroszoknak, hogy a háború folytatódik, és nincs más dolguk, mint engedelmesen a frontra menni.

            Az, hogy Putyin agressziója milyen messzire megy, attól függ, hogy sikerül-e neki Ukrajnában. Ha most nem állítják meg, amíg nem igazítja hadseregét és gazdaságát egy nagy háború követelményeihez, akkor bejelentheti az EU, legalábbis néhány országa „demilitarizálását” és „denacizálását”. Az orosz propaganda már kezdi reprodukálni a narratívákat az „Európa nácizmusáról”, a „Varsói Népköztársaság” létrehozásáról, „Litvánia visszatérése Oroszországhoz” stb. Elfogadhatatlan az ilyen dolgok figyelmen kívül hagyása: valóban soha nem látott fenyegetés közeledik Európához, amely még a nácizmushoz sem hasonlítható – kivéve a 13. századi mongol inváziót. Putyin arról álmodik, hogy orosz tankokat lásson európai városokban – és meg is fogja látni őket, ha nem biztosítanak elegendő tankot Ukrajnának.