2024 még nem teljes első hónapjában a világ több tucat csapásnak volt tanúja az agresszor ország területén – mind a határ mentén, mind a hátul mélyén. Az ukrán UAV-k jelentik a legnagyobb veszélyt az energiainfrastruktúra-vállalatokra. Különösen az orosz olajfinomítókban fordulnak elő szisztematikus robbanások, még az ukrajnai határtól több mint 1000 kilométerre található vállalatoknál is. És bár a Kreml minden robbanásveszélyes incidens után hagyományosan arról számol be, hogy mindent, ami a területük felett elrepül sikeresen lelőnek vagy zavarnak elektronikus hadi felszereléssel, a közösségi oldalakon égő üzemanyagtartályokat bemutató videók azonban ennek az ellenkezőjét mondják.

Az ukrán védelmi erők legutóbbi csapásai az Orosz Föderáció területére főként olajfinomítókat, azaz az agresszor ország energetikai infrastruktúrájához kapcsolódó objektumokat céloztak. És nem csak úgy. Bár ezeket az üzemeket kereskedelminek tekintik, az orosz megszálló erők üzem- és kenőanyaggal való ellátásának szerves részét képezik, amelyet közvetlenül a harci övezetbe szállítanak.

Ha korábban a világ azt figyelte, hogyan támadtak szisztematikusan az ukrán fegyveres erők az orosz üzem- és kenőanyagraktárakat és egyébet Ukrajna ideiglenesen megszállt területein, akkor most már magának Oroszországnak a hátsó zónájáról van szó.

Az ilyen UAV-csapások nemcsak az üzemanyag- és kenőanyag-ellátási láncot zavarják meg, hanem Oroszország exportképességét is érintik. Az energiahordozók exportja az Orosz Föderáció költségvetését is finanszírozza, amely az Ukrajna elleni háború támogatására összpontosul. Ezért minden alkalommal, amikor egy ilyen “kiütés” következik be az általános logisztikai rendszerből, valamint üzemanyag- és kenőanyag-termelésből, az egész lánc általában megszakad. Az ellátás megszakad nemcsak magában a harci zónában, hanem még mélyebbre. Ha egy ilyen üzem akár 2-3 napra vagy egy hétre is leáll, az jelentős hatással van az agresszor azon képességére, hogy a megfelelő üzemanyagot el tudja látni a harci zónába.

Minden ilyen incidens nemcsak erkölcsileg és pszichológiailag érinti az oroszokat, akik úgy érzik, hogy közel a háború. De ez kiterjedtebb katonai-technikai, gazdasági és közvetlen katonai jellegű befolyás is. Minden ilyen robbanás, minden ilyen incidens egy kis hozzájárulás az Oroszország feletti végleges győzelem felé vezető úton.

E tézisek illusztrálására érdemes elemezni a legutóbbi olajfinomító üzemzavari esetét. Január 31-én reggel UAV támadta meg a Nyevszkij Mazut üzemet Szentpéterváron. Oroszország “a világ legjobb légvédelme” ismét megbukott, a drón felrobbant az üzem területén. Az orosz hatóságok szerint az Sz-400 Triumph légvédelmi rendszer Kolpino falu felett lelőtt egy ellenséges drónt, de a becsapódást követően az UAV további 30 km-t repült és felrobbant az üzem területén. Ebben a hónapban ez már a harmadik drón-incidens Szentpéterváron. Január 18-án egy ellenséges UAV repült át Putyin palotája felett. Január 21-én megsemmisült a NOVATEK olajterminál, ami miatt Oroszország milliárdos veszteségeket szenvedett el. És január 31-én egy olajfinomítót találtak el.

Így Oroszország a légvédelem nélküli teljes körű háború harmadik évébe lép – minden megfelelő fegyvert új területekre küldtek. Nem meglepő, hogy a szisztematikus légicsapások hátterében a Kreml partnerei visszautasítják az orosz fegyvereket. India már megtagadta az orosz légvédelmi rendszerek beszerzését, és Kína sem vásárolja meg őket. Az Égi Birodalom olyan státuszú ország, amely megengedheti magának magastechnológiai fegyvereket, nem pedig rendszereket, amelyek nem képesek lelöni a nem legtechnológiásabb drónokat. Putyin a választások előestéjén az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek lakóinak támogatására összpontosul. Ők nyugodtan alhatnak, ellentétben az Orosz Föderáció lakosságával. Nyilvánvaló, hogy a hatóságok másodosztályú állampolgároknak tekintik az őshonos oroszokat.

A katonai vezetés sem ad optimizmust az oroszoknak. Az orosz légierő parancsnoka, Afzalov mindennel el van foglalva, de nem védi meg Oroszország területét a növekvő fenyegetésektől. Valójában Oroszországban minden leépül: a hadsereg, a hadiipar, a gazdaság. Így foglalható össze Putyin 25 éves kormányzása, amely a korrupció és a sikkasztás korszakává vált. De ugyanakkor komolyan készülnek egy nagy háborúra a NATO-val, ami végre kivégzi az országot. Figyelembe véve, hogy az ukrán drónok milyen szabadon érzik magukat Oroszországban, több száz kilométert akadálytalanul elrepülve, nem nehéz elképzelni, mekkora lesz az orosz hadsereg vereségének mértéke az egyesült NATO-hadsereggel való ütközés esetén.

Az ukrán haditengerészeti erők parancsnoka, Alekszej Nejezspapa admirális logikusan úgy véli, hogy Ukrajna gyorsabban nyerte volna meg a háborút, ha engedélyt kapott volna arra, hogy a nyugati szövetségesektől átadott fegyvereket Oroszország területén lévő célpontokra csapjon be. “Minél hamarabb kap a fegyveres erők a szükséges harci potenciált és bizonyos lehetőségeket az ellenségi infrastrukturális létesítmények megsemmisítésére, annál hamarabb nyerünk” – hangsúlyozta Nejezspapa. Véleménye szerint, ha Ukrajnának nagyobb lehetőségei lettek volna a fegyverkérdésben, a háború másként bontakozott volna ki.

“Ha Ukrajnának lennének bizonyos típusú nagy hatótávolságú fegyverei, amelyek segítségével az ellenség területén mélyebben is csaphatnánk, természetesen az ellenség másként viselkedne, így a csatatéren is” – foglalta össze a haditengerészet parancsnoka.

Végezetül nagyon fontos hangsúlyozni, hogy Ukrajnának törvényes joga van ellenségeskedést folytatni az agresszor állam területén. Oroszország nap mint nap óriási károkat okoz Ukrajnának: az ideiglenesen megszállt területeken, fronton és hátul, ahol rakétákkal és drónokkal támad civil objektumokat. Az ukránok otthonait és életét lerombolva Oroszország nem érezheti magát büntetlenül. Ukrajna képes megtorolni és meg is fogja tenni, hogy az agresszor a saját területén is érezze a károk és veszteségek terhét. Kijev azonban csak legitim katonai célpontokat támad. Olyan objektumokat, amelyek Putyin Ukrajna elleni agresszióját szolgálják, különösen üzemanyagraktárakat, védelmi és logisztikai létesítményeket. A nyugati partnerektől kapott fegyvereket általában nem használják erre a célra.

Ezért minél tovább húzza Moszkva a háborút Ukrajnával, annál több veszteséget fog elszenvedni maga Oroszország is. Az ukrán támadások intenzitása csak növekedni fog annak megfelelően, hogy Putyin milyen intenzíven felemeli ambícióinak lécét.