-
Éledezik ugyan a boltok forgalma, de nem pörgött fel. Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,6, naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH adatai szerint ezzel 2022 novembere óta először ismét a 2021-es év átlaga feletti forgalmat értek el a boltok:… Olvass tovább →
-
Miközben a háztartások havi átlagos jövedelme nettó 551,5 ezer forintra emelkedett, a felük maximum 100 ezer forintot költ élelmiszerre. Az érintett családok tagjaira átlagosan naponta legfeljebb 1333 forint jut. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból alapvetően az szűrhető le, hogy a háztartások pénzügyi helyzete jelentősen javult az elmúlt negyedévhez képest, azonban ez még nem hozta el a fogyasztási fordulatot. Ennek… Olvass tovább →
-
Az EU-s csatlakozás óta eltelt húsz évben hátrébb kerültünk a rangsorban a GDP/fő, nyugdíj és fogyasztás mutatókat vizsgálva, eközben azonban javult a pozíciónk a foglalkoztatottság és keresetek tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó lakosság került jobb helyzetbe Magyarországon. Bár 2,2-szeresére nőtt a hazai vásárlóerő-paritáson számolt (tehát árszínvonallal korrigált) GDP/fő értéke 2004 és 2023 közt, hazánk… Olvass tovább →
-
A hagyományos előállítású, konyhasóval pácolt, érlelt combsonkák, hátsó csülök, angol szalonna, tarja és a kötözött sonka ilyenkor a legkeresettebbek. A közelgő Húsvétra vásárlók széles termékpalettából válogathatnak, így ki-ki megtalálhatja a számára leginkább megfelelő sonkaterméket a magyar piacon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Húsiparosok Szövetsége azt ajánlja a fogyasztóknak, hogy keressék a hazai termékeket, hiszen a magyar… Olvass tovább →
-
Hiába a kötelező akciózás, az inflációs utóhatás még mindig érezhető a kiskereskedelemben a KSH adatai szerint. 2023. novemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 5,4 százalékkal visszaesett – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. Az élelmiszer– és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 0,6 százalékkal kisebb lett. Az… Olvass tovább →
-
Az uniós piacon a kiszerelésre szánt mézet mára elsősorban Ukrajnából és Kínából szerzik be, ezért a korábbi tíz mézexportőrünkből mindössze csak egy-kettő működik. A tovább csökken a hazai méz felvásárlási ára. Miközben az éves termelés 30 ezer tonna, ebből itthon mindössze 10 ezret tudnak (egyre csökkenő áron) értékesíteni a magyar méhészek. Az exportpiacról pedig az unión kívüli,… Olvass tovább →
-
A Georgia Műszaki Egyetem docense arra mutatott rá: sok esetben visszapattanhat a napenergia, ennek pedig több oka is van. Képzeljünk el egy olyan háztartást, ami havi 1000 kilowattóra energiát fogyaszt, és felszerel egy olyan napelemet a tetőre, ami 500 kilowattóra villamos energia termel meg. Logikus volna, hogy a villamosenergia-hálózatból feleannyi áramot fogyasztanak ezután, ám az igazság… Olvass tovább →
-
Szinte ugyanannyian fogyasztanak otthoni csapvizet, mint ásványvizet, a többség inkább a zuhanyzást választja és esővízzel, vagy kútból nyert vízzel öntözi kertjét. A fogyasztási szokásokat nemcsak a spórolás motiválja, hanem a megváltozott környezetbarát szemlélet is. Épphogy túl vagyunk az idei első hőhullámon, már készülhetünk is a következőre, hiszen bőven tartogat még számunkra forró napokat az idei… Olvass tovább →
-
Jócskán alulmúljuk az uniós átlagot, ugyanis a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlagnak csak a 72 százalékát éri el az Eurostat adatai alapján. Tavaly 2 százalékponttal zárkózott fel a magyarok fogyasztása az uniós átlaghoz, míg 2021-ben ez még csak az uniós átlag 70 százalékát érte el, ez 2022-ben már 72 százalékra nőtt – derül ki… Olvass tovább →
-
2023. áprilisban az ipari termelői árak átlagosan 15,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A belföldi értékesítés árai 41,9, az exportértékesítéséi 3,3 százalékkal nőttek – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az eltérő mértékű áremelkedést elsősorban az okozta, hogy az – alapvetően hazai piacra termelő, azon belül nagy súlyt képviselő – energiaipar belföldi… Olvass tovább →
|