Elszállt az infláció, és jövőre is gyorsan emelkednek az árak, miközben a drasztikus minimálbér-emelés is préseli a vállalatokat. A legkisebb bérek gyors növelése ráadásul bértorlódáshoz is vezet, aminek elkerüléséhez a magasabb bérkategóriákban is érdemben emelni kell. Nem mellesleg a munkaerőhiány mellett újabb olajat önt az infláció tüzére a minimálbér 20%-os növelése, visszavetve a reálkeresetek emelkedését. Ez csak néhány probléma, ami megnehezíti a 2022-es bértárgyalásokat.
„A kormányzat 2022-re a versenyszférában 12,7%-os, a munkáltatói oldal pedig 10%-os bérnövekedéssel számol. Én többségében is kétszámjegyű átlagbéremelést látok reálisnak, de biztosan lesznek olyan ágazatok, vállalkozások, ahol 10% alatt lesz a végső növekedés” – mondta a Portfolio-nak Székely Tamás, a Magyar Szakszervezti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, a VDSZ elnöke. Az érdekvédelmi vezető szerint a minimálbér és a garantált bérminimum esetében történt 20%-os egységes, átlagos béremelkedés biztosan nem várható.
Az is tény ugyanakkor, hogy a munkaerőhiány jelentősen befolyásolja a bérek alakulását, ráadásul a legkisebb bérek jelentős megugrása több területen is bértorlódást okoz, amit feltétlenül kezelni kell. A tárgyalások azonban még csak nagyon kevés cégnél kezdődtek el. Sokan nagyon kellemetlen helyzetben érzik magukat a folyamatosan változó, gyorsan emelkedő inflációs prognózisok miatt is.
A KORMÁNYZAT 3,6%-OS INFLÁCIÓ TERVEZETÉT MÁR 5%-RA EMELTE, AHOGY A MAGYAR NEMZETI BANK (MNB) IS, MEGJEGYEZVE, HOGY „FELFELÉ MUTATNAK” A KOCKÁZATOK, VAGYIS AKÁR MÉG MAGASABB LEHET ENNÉL IS AZ ÁREMELKEDÉS.
Hogy lesz-e szükség a megugró infláció miatt év közbeni emelésre, arra Székely Tamás azt válaszolta, hogy korábban született már olyan megállapodás, ami azt tartalmazta, hogy az éves béremelés az éves infláció +3% lesz. Azaz ha évközben a tervezetthez képest elszáll az érték, akkor egy egyszeri korrekcióval év végén kompenzálják a pénzromlást.
Ez olyan mint a nyugdíjkorrekció. Biztos vagyok benne, hogy egy jelentősebb infláció többlépcsős megállapodáshoz vezethet 2022-ben
– mondta Székely Tamás.
„Nagyban függ a járványhelyzet alakulásától és annak gazdasági kezelésétől, hogy valójában mekkora lesz a jövő évi infláció” – mondta a Portfolio-nak Rolek Ferenc, az Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is, aki szerint mivel a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb bérkategóriákban is jelentős emelés várható, aligha lesz szükség 2022-ben év közbeni pótlólagos bérkorrekcióra.
SZÉKELY TAMÁS SZERINT ELKÉPZELHETŐ, HOGY A BÉRKÖVETELÉSEK ÉS A MUNKÁLTATÓI AJÁNLÁSOK KÖZÖTT HATALMAS LESZ A KÜLÖNBSÉG, ENNEK HATÁSÁRA PEDIG KONFLIKTUSOK LESZNEK, DE A TÁRGYALÁS A LEGÉRTÉKESEBB ESZKÖZ.
„A korrekt megállapodáshoz minkét fél partnersége szükséges. Én ebben hiszek” – tette hozzá a MASZSZ alelnöke a sztrájkok lehetőségével kapcsolatos kérdésünkre.
Szerinte 2022-ra vonatkozóan minimumelvárás a reálkeresetek növekedése. Hiszen 2021-ben a magas infláció következtében biztosan nagyon sok dolgozó esetében nem lesz reálkereset-növekedés. A Portfolio korábbi cikkéből kiderült, hogy a legkisebb keresetűek, a minimálbéren és bérminimumon foglalkoztatottak reálkeresete már év közben csökkent, hiszen idén kevesebb, mint 4%-kal nőttek ezek a bérek, miközben az infláció ennél nagyobb.
Székely Tamás szerint a kedvezőtlen bértendenciának 2022-ben gátat kell vetni. Azt viszont ma még nem lehet megjósolni, hogy a pandémia és az energiaárak milyen mértékben befolyásolják egyes ágazatok béremelési lehetőségét.
Rolek Ferenc szerint biztos, hogy nagy lesz a szórás ágazatonként és vállalatonként, ami a jövő évi béremelés mértékét illeti, hiszen a járvány sújtotta ágazatok – mint amilyen a vendéglátás – most nem engedhetnek meg maguknak drasztikus növelést – mondta el az MGYOSZ alelnöke.
A munkáltatói érdekvédelmi szövetségnél 3 fő veszélyhelyzetet azonosítottak 2022-re nézve:
- A minimálbér és a garantált bérminimum 2022-re vonatkozó rendkívüli megemelése minden vállalkozásra vonatkozik, így a járványhelyzet miatt még mindig a túlélésért küzdőkre is. Ezeknél előállhat az a helyzet, hogy képtelenek lesznek kigazdálkodni a béremeléshez szükséges összeget – még a kormányzati járulékcsökkentés mellett is, így speciális, célzott támogatásra lesz szükségük.
- A hirtelen és nagymértékű minimálbér-emelés belső feszültségekhez, konfliktusokhoz vezethet a szervezeteken belül. Nehéz lesz ugyanis megmagyarázni a legkisebb bér felett keresőknek, hogy a cél nem egy általános 20% körüli béremelés, hanem a minimálbérnek a medián-, illetve átlagbérhez való közelítése volt.
- A jövő évre vonatkozó emelések alapja a magyar gazdaság 5,5 százalék feletti GDP-növekedésének víziója volt. Amennyiben azonban ez nem történik meg – például a már említett világgazdasági és járványügyi kockázatok miatt -, kicsúszhat a talaj egyes munkáltatók alól. A bérköltség ugyanis fixen megjelenik, miközben a bevételek elmaradhatnak.
Rolek Ferenc szerint jövőre a munkaerő átcsábítására legfeljebb azoknak a cégeknek lesz lehetősége a konkurensektől, amelyek legalább 10-15 százalékkal több pénzt ígérnek az alkalmazottaknak. Néhány százalékos különbségért, azaz havonta pár ezer forintnyi pluszért a szakemberek nem vállalják a munkahelyváltást.
A munkaerőhiány mindeközben várhatóan tovább fokozódik. „Egyszerűen demográfiai okai vannak annak, hogy az ország munkaerő tartalékai lassan kimerülnek. Az öregedő társadalom miatt évente körülbelül egy városnyi, azaz 30 ezer ember esik ki a munkaerőpiacról, mert nyugdíjba vonulók sokkal többen vannak, mint a fiatal pályakezdők. Ez tízéves távlatban 300-400 ezer fő, még akkor is, ha további munkavállalási célú elvándorlással nem számolunk. Hosszú távon így egyre inkább rászorulunk a hazánkba érkező vendégmunkásokra” – véli Rolek Ferenc.
