Az uniós piacon a kiszerelésre szánt mézet mára elsősorban Ukrajnából és Kínából szerzik be, ezért a korábbi tíz mézexportőrünkből mindössze csak egy-kettő működik.
A tovább csökken a hazai méz felvásárlási ára. Miközben az éves termelés 30 ezer tonna, ebből itthon mindössze 10 ezret tudnak (egyre csökkenő áron) értékesíteni a magyar méhészek. Az exportpiacról pedig az unión kívüli, ellenőrizetlen minőségi mézek szorítják ki a hazai árukat.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és az Agárminisztérium nyár végén válságtanácskozást tartott a hazai méztermelés kritikus állapotáról, amin megállapították, hogy a krízis oka elsősorban a nemzetközi piacon történt változásokban keresendő. Az egyik fő probléma, hogy az unió piacára kerülő – gyakran ellenőrizetlen minőségű – termékek kiszorítják a magyar termelők áruit. Mint megírtuk, a Nagy István vezette minisztérium a hazai termékek védelméért kötelezővé tette az üzletekbe kerülő mézek származási országának a feltüntetését.
Az idei télre tovább romlott a honi méztermelők helyzete, mivel a nyugat-európai mézkiszerelőknek nincs szükségük a nagyban értékesített magyar termelői mézre. Bross Péter, az OMME elnöke az agrarunio.hu-nak elmondta: az uniós piacon a kiszerelésre szánt mézet mára elsősorban Ukrajnából és Kínából szerzik be, ezért a korábbi tíz mézexportőrünkből mindössze csupán egy-kettő működik.
Drasztikusan lecsökkent a magyar mézexport
Magyarországon nagyjából 30 ezer tonna az éves termelés, amiből 4 ezer fogy el itthoni áruláncokban, 6 ezer pedig közvetlenül jut el a magyar fogyasztókhoz. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezetője kifejtette, hogy míg korábban 15 ezer tonna mézet tudtak külföldre exportálni, mára ez a szám drasztikusan lecsökkent. A 2023-as adatok még nem ismertek, de
2022-ben 40 százalékkal kevesebbet exportáltunk, mint egy évvel korábban és minden valószínűség szerint idén is folytatódik ez a tendencia.
A hazai méz termelői ára egy év alatt 20-25 százalékkal csökkent, mivel az itthoni árszabást az exportpiac határozza meg. A KSH adatai szerint 2021 januárjában még 826 forintot fizettek egy kiló mézért, az idei adatok még nem jöttek ki, de egy az agrárunio.hu által idézett méhész elmondta:
2023 telére nagyjából 620 forintra csökkent a felvásárlási ár.
A legnagyobb gondot az unión kívülről érkező, olcsóbb mézek kétes minősége jelenti. Az Európai Bizottság idén tavasszal hozta nyilvánosságra, az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DG SANCO) által végzett vizsgálat eredményét, amely kimutatta, hogy a hamisított méz egyre inkább eluralja az uniós piacot: a vizsgált minták 46 százaléka hamisnak bizonyult.
Rengeteg a kínai hamisítvány mézből is
A legtöbb hamis áru (74 százalék) Kínából származott, miközben az Európai Unióba érkező import 40 százalékát a kínai méz teszi ki. Bross Péter mérsékelten elégedett az uniós vizsgálattal hatásaival, hiszen annak ellenére, hogy a vizsgált cégek 60 százaléka hamis mézet forgalmazott, eddig mindössze hét vállalt került szankció alá.
Az egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar méhészek 4,2 millió euró támogatást kapnak az EU-tól, illetve ugyanennyit a kormánytól, a magyar kormányzat ezentúl 7,5 euró állatjóléti támogatást nyújt méhcsaládonként, és szja-mentessé tette az ágazatot. A kialakult válsághelyzetben az agrártárca és az OMME a mézfogyasztás népszerűsítő kampánnyal próbál segíteni az egyre nagyobb bajba kerülő magyar méhészeken.
Forrás:(Gulyás Ábel)