A fő cél, hogy a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája 78 százalékról 85 százalékra növekedjen.
Az utóbbi időben egyre több szó esik arról, hogy Magyarországnak mennyi vendégmunkásra van szüksége. A vita újra fellángolt, amikor magyar munkásokat küldtek el egy olyan cégtől, ahol vendégmunkások is dolgoztak.
Ugyanakkor nem érdemes egyből magyarellenességet kiáltani, hiszen ennek oka leginkább abban keresendő, hogy a jogszabályok miatt az esetek többségében sokkal könnyebb megszabadulni a magyar munkaerőtől, mint a külfölditől.
A felháborodás után mindenesetre a kormány egyből sietett leszögezni, hogy „a kidolgozás és elfogadás alatt álló, az új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok a hasonló helyzeteket a jövőben szigorúan büntetni fogják”.
Most pedig az NGM bejelentette, hogy uniós forrásból több mint 460 milliárd forinttal támogatja a kormány a munkaerőpiaci aktivitás növelését,
a forráskeretek háromnegyedét (azaz 345 milliárd forintot – a szerk) az álláskeresők és inaktívak elhelyezésére szolgáló programok teszik ki.
És hogy félreértés semmiképpen se legyen, a szaktárca még azt is hozzátette, hogy „a hazai álláskeresők elhelyezkedését segítő programok priorizálása jól mutatja a kormány azon elvárását, hogy a munkaerőhiánnyal érintett vállalkozások elsősorban magyar munkavállalókat alkalmazzanak”. A vendégmunkások számát amúgy 65 ezer főben maximálná idén a kormány.