Megreformáljuk az EU-t, hogy alkalmas legyen több mint 30 tagállam befogadására – ezt hangsúlyozta ez Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament előtt. A brüsszeli Politico annak nézett utána, mire gondolhatott Ursula von der Leyen.
Ukrajnát az első helyen említette Ursula von der Leyen az új csatlakozó országok közül, miután az Európai Unió tagországainak vezetői decemberben úgy döntöttek, megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások a háborúban álló országgal és Moldovával, amelynek területén ugyancsak orosz csapatok állomásoznak, és ezért fenyegetve érzi magát. A listán szerepel még Grúzia, amely 2008-ban háborút vívott Oroszországgal, és ennek következtében területeket veszített. Rajtuk kívül még hat nyugat-balkáni állam van a brüsszeli várólistán különböző állapotban. A bővítési folyamatra rávetül Putyin Ukrajna elleni agressziójának árnya, amely nehéz helyzetbe hozta mind Brüsszelt, mind pedig a csatlakozni kívánó országokat. Szerbia például Putyin agressziója ellenére kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával, olyannyira, hogy Aleksandar Vucic elnök köszönetet mondott az orosz titkosszolgálatnak, mert támogatja rendszerét az ellenzékkel szemben.
A csatlakozási tárgyalások a felvételre váró tagállamok átvilágításával kezdődnek meg általában, de ez a háborúban álló Ukrajna esetében egyáltalán nem könnyű folyamat. 35 fejezetet kellene átnézni, és ez még békés körülmények között is időigényes folyamat. Albánia és Észak Macedónia esetében ez 18 hónapot vett igénybe.
A belga elnökség fő célja a reformok előkészítése
Ursula von der Leyen a davosi világgazdasági fórumon hangsúlyozta, milyen nagy büszkeséggel töltötte el, hogy decemberben az Európai Unió döntött Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak a megkezdéséről, de rögtön hozzátette a finanszírozás fontosságát. Újabb uniós támogatás a magyar vétó miatt egyelőre nem érkezhet meg Ukrajnába. Február elsején az Európai Unió rendkívüli tanácsülést tart, hogy megoldja Ukrajna támogatásának ügyét. Kijevben jelezték: az első negyedévet kihúzzák az uniós támogatás nélkül, de utána már nagy szükség lesz az eurómilliárdokra.
Ilyen körülmények között kell végrehajtani a reformot Brüsszelben, hogy ne fordulhasson elő olyan, mint az Európai Unió legutóbbi csúcstalálkozóján amikor Orbán Viktor akadályozta a döntéshozatalt Ukrajna ügyében.
„Az Európai Parlament már merész indítványokat fogalmazott meg az alapszerződés módosítására, a jövő hónapban az Európai Bizottság a maga javaslatait leteszi az Európai Parlament és a Tanács asztalára” – ígérte Ursula von der Leyen. A javaslatcsomag csak körvonalazza a kívánatos változásokat, de semmilyen kötelező érvénye sincsen. Strasbourgban február 27-én vitatja meg a Bizottság, mielőtt előterjesztenék az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
Jelenleg Belgium a soros elnök az Európai Unióban, és a belga elnökség ennek a reformnak az előkészítését tartja a legfontosabb feladatának – írja a Politico. A portál emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament átfogó reformot sürget, amely a döntéshozatalt többségivé tenné, vagyis megszüntetné a vétózás lehetőségét, amellyel oly szívesen élt az utóbbi időben a magyar miniszterelnök. Az EP azt is szeretné elérni, hogy legyen önálló törvényalkotási joga, mert jelenleg az Európai Bizottság tehet javaslatokat, amelyeket azután a parlament kiegészíthet és módosíthat. A Tanács a maga részéről igencsak óvatos, ha az alapszerződés módosításáról esik szó – jegyzi meg a Politico.
Júniusban rendezik meg az európai választásokat, amelynek eredményeképp új Parlement és új Bizottság ülésezik majd Brüsszelben és Strasbourgban. A Politico valószínűnek tartja, hogy ha Ursula von der Leyen úgy dönt, pályázik a Bizottság elnöki posztjára, akkor el is nyeri ezt a tisztséget. Von der Leyent, akit annak idején igen nehezen választottak meg, a többi között Orbán Viktor támogatásával, ma már sokan Európa „királynőjének” tekintik – írja a Politico.