Orbán és Zelenszkij találkozója, ha sor kerül rá, a háború kezdete óta az első hivatalos kétoldalú találkozó lesz a két vezető között. A magyar miniszterelnök december 21-én megerősítette, hogy megkapta Zelenszkij meghívását, és elfogadta azt. Orbán szerint Ukrajna elnöke találkozót ajánlott neki a hónap elején, különösen a „tárgyalást”. „Mondtam neki, hogy a rendelkezésére állok. Csak egy kérdést kell tisztáznunk: miről” – mondta Orbán Viktor.
Ukrajna elnöke nem először hívta meg Magyarország miniszterelnökét Ukrajnába. Miről fognak beszélni? Az államok kétoldalú kapcsolatai széles spektrummal rendelkeznek, és nem korlátozódnak a nemzeti kisebbségek kérdéseire.
Ukrajna az Európai Bizottság ajánlásainak megfelelően kerettörvényt fogadott el ebben a témában, majd a Velencei Bizottság kérésére egy kivételével az összes ajánlást végrehajtotta. „Beszélhetünk a gazdaságról, beszélhetünk a szomszédos államok közötti tranzitról. Minden bizonnyal elkészítjük ezt a látogatást, és a csapatok dolgozni fognak. Semmit sem találtak ki jobbat a diplomáciában, mint a személyes tárgyalásokat” – hangsúlyozta Igor Zsovkva, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője Orbán és Zelenszkij lehetséges jövőbeli találkozójával kapcsolatban.
Beszélni fognak a gazdaságról, a szomszédos államok közötti tranzitról. A négyszemközti tárgyalásoknál jobbat nem találtak ki a diplomáciában. Emlékeztetünk arra, hogy az argentin találkozón Vlagyimir Zelenszkij államfő kifejtette Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy Magyarországnak nincs oka akadályozni Ukrajna európai uniós csatlakozását.
„Azt mondtam: Viktor, mondj egy okot, hogy miért nem támogatsz minket az EU-ban. Ez még azelőtt történt, hogy a tagsági tárgyalások megkezdéséről döntöttek, nem tudta megmondani. Másodszor pedig megkérdeztem tőle: miért ne szervezhetnénk meg köztünk egy hivatalos találkozót? Választ sem tudott adni. Úgy gondolom, hogy lehet egy diplomáciai megoldásunk, és pártjaink ezen fognak dolgozni” – mondta Zelenszkij december 19-i sajtótájékoztatóján.
Most Orbánnak meg kell mutatnia, hogy kész a tárgyalásokra, és nem „Putyin trójai falója” az Európai Unióban. Ráadásul minél gyakrabban fog adekvát módon viselkedni Orbán, annál kevésbé fogja provokálni az EU-t egyhangúsági szavazási szabályok felülvizsgálatára. Ha a magyar miniszterelnök nem okoz problémákat a vétójogával, akkor a jelenlegi status quo nem tűnik borzasztóan hatástalannak. Ezért az Ukrajna és Magyarország közötti tárgyalásokat nagy valószínűséggel jó jelként fogják fel Brüsszelben.
E tárgyalások eredményeként azonban Orbánnak „belső oka” lehet, hogy beleegyezzen 50 milliárd dollár Ukrajnának juttatásához, amire Ukrajnának nagy szüksége van. Ezt normálisan el is fogadná a magyar uralkodó elit, mert ebben az esetben ez a megállapodás a két államfő személyes tárgyalásain jött volna létre, nem pedig az EU nyomására. Ennek megfelelően, ha Zelenszkij és Orbán közötti tárgyalások eredményesek lesznek, mindkét fél hasznot húzhat belőle.
Ennek ellenére a magyar miniszterelnök még mindig a magyar közvélemény érzelmeire játszik rá a „régi jó” ukrajnai nemzeti kisebbségek témájával. Orbán elmondta, hogy Budapesten tanulmányozzák a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszabály módosítását, amelyet Ukrajna az Európai Bizottság csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó ajánlásainak végrehajtása érdekében fogadott el. Magyarország miniszterelnöke megismételte Budapest által többször is hangoztatott álláspontját, miszerint 2015-ben az ukrán oktatás ukrán nyelvre való átállásáról szóló ukrajnai törvény miatt „megfosztották a magyarokat jogaiktól, és a kezdetektől fogva tiltakoztunk és küzdöttünk a visszatérésükért.” „Eddig nem sikerült. Most valahogy – karácsony közeledtével és nyilván a Szentlélek segítségével – olyan törvény született, amely ad valamit a magyarságnak” – tette hozzá. Orbán azt mondta, hogy Magyarország tanulmányozza az elfogadott módosításokat, de „nem fűz nagy reményeket”. „A megoldás egyszerű: vissza kell adni a 2015-ben elvett jogokat!” – vonta le a következtetést.
Nyilvánvaló tehát, hogy a szomszédos államok két vezetőjének személyes találkozóján sok szó esik majd a nemzeti kisebbségek jogairól. Felmerül azonban a kérdés: mit kell még tennie Zelenszkijnek ezen a téren, hogy végre eleget tegyen a magyar miniszterelnök ilyen kérésének? A kérdésre a válaszok egyelőre csak „a levegőben vannak”.
Magyarország valójában lelassítja Ukrajna európai integrációs útját. Magyarország aktívan ellenzi az Európai Unió katonai segélyeinek odaítélését. Budapest ténykedése gyakran szinkronban van Moszkva álláspontjával, ami egyáltalán nem jó. De ma már konstruktív, pragmatikus kapcsolódási pontokat kell találni, ezért szükséges egy ilyen találkozás. Akár akarják az ukránok, akár nem, ennek a kapcsolattartásnak meg kell történnie, annak ellenére, hogy számos kritika érte a hivatalos Budapestet. Ukrajna a maga részéről mindent megtett annak érdekében, hogy Magyarországgal való kapcsolatában ne legyenek problémák. Kijev mindig is megoldotta a magyar nemzeti kisebbséggel kapcsolatos kérdéseket, gazdasági oldalról oldotta meg a kérdéseket, de a magyaroknak megvan a saját belső programjuk, ezért ezt Kijevnek is meg kell értenie.
Az országok közötti párbeszédnek teljesen nyitottnak és tartósnak kell lennie – csak így várható olvadás a szomszédos államok kétoldalú kapcsolataiban, amely Ukrajna és Magyarország számára feltétlenül szükséges, bár teljesen eltérő politikai és gazdasági okokból.