Március 26-án Ukrajna 880 millió dollárt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Ezt Denisz Smigal, Ukrajna miniszterelnöke jelentette be. “Ma Ukrajna 880 millió dollárt kapott az IMF-től. Ez a pénzügyi támogatás harmadik részlete az EFF fokozott finanszírozási programjának részeként” – írta Smigal a Telegramban.
Elmondása szerint a források segítik a kiemelt költségvetési kiadások fedezését és a makroszintű pénzügyi stabilitás fenntartását. “Ukrajna továbbra is sikeresen teljesíti partnereivel szemben fennálló kötelezettségeit. Már készülünk a program következő megtekintésére. Hálásak vagyunk az IMF-nek a támogatásért és az együttműködésért” – írta.
Korábban arról számoltak be, hogy 2024. március 21-én az IMF igazgatótanácsa befejezte a megállapodás harmadik felülvizsgálatát az ukrán fokozott finanszírozási program (EFF) keretében. Az Alap jóváhagyta egy körülbelül 880 millió dollár értékű részlet kiutalását.
Érdemes hangsúlyozni, hogy Ukrajna sikeresen teljesítette a harmadik felülvizsgálatra előirányzott négy fő követelményt. Ezek között szerepel a Nemzeti Bevételi Stratégia kidolgozása, az állami beruházások lebonyolításának ütemtervének megalkotása, a 2024-es állami költségvetés bevételeit mozgósító intézkedések kidolgozása, valamint az intézményi autonómia erősítését célzó jogszabályok elfogadása a Speciális korrupcióellenes ügyészség hatékonysága növelésének érdekében.
Ez az IMF-részlet olyan időben érkezett Kijevbe, mint még soha. Ukrajna gazdasága, mint második éve teljes körű háborúban élő ország, nem lehet rendszeresen stabilitásban, nem is tud növekedni ösztönzők nélkül, beleértve a külsőket is.
Ukrajna gazdasága ellenállónak bizonyult a háborúval szemben, és a makrogazdasági mutatók 2023-ban a vártnál erősebbnek bizonyultak. A fellendülés azonban 2024-ben lelassul. Ezt nyilatkozta az IMF vezetője, Kristalina Georgieva is.
“Oroszország ukrajnai inváziója továbbra is hatalmas társadalmi és gazdasági költségekkel jár Ukrajnának. A makrogazdasági és pénzügyi stabilitás azonban megmaradt, ami tükrözi az ukrán hatóságok ügyes politikáját, valamint a jelentős külső támogatást” – mondta.
Az IMF szerint Ukrajna gazdasága 2023-ban 5 százalékkal növekedett, miután 2022-ben 29,1 százalékkal zuhant. 2024-ben a növekedés üteme 3-4%-ra csökken. “A jövőre nézve a kilábalás várhatóan valamelyest lassul, tekintettel a kilátásokat fenyegető rendkívül magas kockázatokra, amelyeket főként a háborúval kapcsolatos rendkívül magas bizonytalanság, valamint a külső finanszírozás esetleges késései okoznak” – tette hozzá Georgieva.
Szerinte az ukrán hatóságoknak ébernek kell lenniük ezekre a kockázatokra. Az is nagyon fontos, hogy az Ukrajnának minden adományozó által odaítélt külső finanszírozás időben és kiszámítható módon történjen Ukrajna nehezen megszerzett makrogazdasági stabilitásának védelme érdekében.
A folyamatban lévő háború továbbra is kimeríti Ukrajna állami háztartását. A megfelelő kedvezményes feltételek melletti külső kifizetésekre, valamint a hazai források erőteljes mozgósítására van szükség ahhoz, hogy Ukrajna kielégítse finanszírozási szükségleteit, és biztosítsa a pénzügyi és adósságfenntarthatóságot, kulcsfontosságú lesz a pénzügyi stabilitás biztosításához. A középtávú költségvetés-előkészítés alapjainak, a fiskális kockázatok és átláthatóság, valamint az állami beruházások kezelésének további erősítését célzó reformokat e célok támogatására kell előmozdítani – mondta az IMF vezetője.
Az ukrán gazdasági minisztérium előzetes operatív becslései szerint Ukrajna reál bruttó hazai terméke 2023-ban 5 százalékkal nőtt a 2022-es 28,8 százalékos visszaesés után.
Az ukrán kormány 2024. évi reál-GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését azonban az állami költségvetés második olvasatában 4,6%-ra csökkentették az első olvasatban mért 5,0%-hoz képest, figyelembe véve a 2024-es reál-GDP-növekedést, a háború időtartamát (2024 folyamán), a logisztikát (a tengeri kikötők korlátozott kihasználása), a migrációs folyamatokat stb. Az Ukrán Nemzeti Bank 2023-ra 5,7%-ra becsülte az ország reál-GDP növekedését. A jegybank előrejelzése szerint a reál-GDP 3,6%-kal nő 2024-ben, elsősorban a magas költségvetési kiadások fenntartásának és a nemzetközi segélyek várható volumene megfelelő szinten köszönhetően. 2025-ben a “biztonsági kockázatok” csökkenése várható.
Az Európai Unió igyekszik bezárni az Ukrajnának nyújtott segélyek finanszírozásában az USA-ban zajló politikai megbeszélések miatt keletkezett “lyukat”, de a semleges országok vagy Oroszországhoz közeli országok formájában jelentkező akadályok nem teszik lehetővé az egyhangú döntést. Megjegyzendő, hogy egyes európai tisztviselők úgy vélik, hogy Európa gazdasági kérdésekben felülkerekedhet Oroszországgal szemben. A Világbank legfrissebb adatai szerint Oroszország GDP-je 2,24 billió dollár, az EU 16,75 billió dollárjával szemben. “A tény az, hogy Európának van pénze arra, hogy bezárja az Ukrajnának nyújtott segélyek “lyukát”, de vannak akadályok. Különösen azt mondják, hogy az EU 27 országból álló blokk. Egyes államok NATO-tagok, mások semlegesek, egyesek közel állnak Oroszországhoz. Vagyis politikai akadályai vannak annak, hogy döntéseket hozzanak, például fegyvervásárlással kapcsolatban” – hangsúlyozta a CNN.
Így továbbra is az egyetlen igazság az Ukrajna megsegítése melletti fő érv – Kijev abszolút egész Európát megvédi az orosz agressziótól. Ennek az országnak semmihez sem hasonlíthatóan pénzre van szüksége saját gazdaságának támogatásához és saját védelmi ipara fejlesztéséhez. Az európai oroszbarát politikusoknak, akik Ukrajna “nem megfelelő” finanszírozásának témájában spekulálnak, valószínűleg ellátogatni kell Kelet- és Dél-Ukrajnába, és saját szemükkel megnézni, mihez vezet az, hogy a Nyugat figyelmen kívül hagyja az orosz agressziót.