Egyre jobban félnek a dolgozók a munkahelyük megszűnésétől, de egyre inkább hajlandók költözni is a magyar munkavállalók egy jobb állásért. Mindez pedig nyomást helyez a cégekre, hogy olyan juttatásrendszereket dolgozzanak ki, amelyeket az emberek értékelnek is, mert ez egyszerre segíthet a toborzásban és a meglévő munkavállalók megtartásában.
Hiánypótló kutatást készített a Merlotworks és a Dialogue Creatives arról, hogy a munkavállalók ennyire érzik biztonságban magukat a jelen gazdasági helyzetben, valamint azt vizsgálták, hogy milyen céges juttatások lehetnek vonzók és hasznosak a dolgozók számára. A nehéz, recesszióval fenyegető környezetben a dolgozók megtartása, esetleges toborzása szempontjából kulcsfontosságú lehet, hogy mind a fehér, a kék és a rózsaszín galléros munkavállalók esetében megtalálják azokat a támogatási formákat, amelyek valóban vonzók, valamint hasznosak.
Azért is izgalmasak a kérdések, mert a kutatás kitért a mobilizációs hajlandóságra is, és az látszik, hogy a magyarok 62 százaléka elköltözne mostani otthonából egy jobb állásért. A cafeteria-elemek, egyéb támogatások pedig fontos tényezők lehetnek a fluktuáció visszaszorításában.
Kik azok a rózsaszín gallérosok?
Azon pozíciókra használt fogalom, akik olyan munkakörökben dolgoznak, amelyek közép- vagy felsőfokú végzettséget igényelnek, jellemzően különböző cégek hálózataiban vagy kereskedelmi egységekben végzett irodai- vagy ügyfélkiszolgáláshoz kapcsolódnak. A legnagyobb hiány a rózsaszín galléros munkavállalókból a kereskedelmi bolthálózatokban, ügyfélkiszolgálásban jelentkezik, legyen az ruhaboltban pénztáros, képzett eladói munkakör, de telekommunikációs cég boltjaiban az ügyfélkiszolgálási pozíció.
A Scale Research kutatócég közreműködésével, csaknem 1500 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy míg 2020 májusában és 2021 januárjában a munkavállalók kicsit több mint 20 százaléka félt attól, hogy az elkövetkező fél évben elveszítheti munkahelyét, addig most szeptemberben ez a szám több mint duplájára ugrott. A megkérdezett munkavállalók 49 százaléka fél attól, hogy az elkövetkező 6 hónapban megszűnik a munkája. Leginkább a kék gallérosok körében magasabb az erősen szorongók aránya: 16 százalékuk nagyon, 31 százalékuk pedig inkább fél ettől a veszélytől.
A rózsaszín és fehér gallérosoknál csak 11-11 százalék azok aránya, akik nagyon tartanak a munkahelyük megszűnésétől, előbbi csoportban 39 százalék inkább érzi ezt valós fenyegetésnek. A fehérgallérosoknál is 38 százaléknyian vannak azok, akik ettől inkább félnek.
Nem látszik jelentős különbség a gyerektelen és családos munkavállalók félelmei között: a szorongók aránya 16-14 százalék a két csoportban. Ha a munkaviszony hosszát nézzük, érthető módon épp azok tartanak inkább a munkahelyük megszűnésétől, akik 4 évnél rövidebb ideje dolgoznak egy cégnél: náluk 18 százalék aggódik kifejezetten emiatt, míg az 5-9 éves munkaviszonnyal bírók 15, a már legalább 10 éve egy helyen lévők 14 százaléka aggódik emiatt.
Megugrott a mobilizációs hajlandóság
Hagyományosan az volt jellemző a magyar munkaerőpiacra, hogy a dolgozók nem mobilisak, nehezen hajlandók rászánni magukat akár a lakóhelyükön belül is a munkahelyváltásra. Most viszont ez a trend teljesen megváltozott a a Merlotworks és a Dialogue Creatives kutatásának eredményei szerint: a munkavállalók 62 százaléka kész lenne váltani.
Érdekes módon csak 14 százalék maradna a megyéjén belül, 16 százalék akár valamelyik szomszéd vármegyébe is elköltözne, míg 32 százalékra ugrott azon munkavállalók aránya, akik Magyarországon belül bárhova mennének. Összesen 38 százalék nem költözne egy jobb állásért.
A leginkább a fehér galléros munkakörökben dolgozók váltanának: 65 százalékuk váltana akár úgyis, hogy a lakóhelyéről elköltözik. A kék-rózsaszín gallérosok preferenciáiban nem látszik nagy eltérés. Érthető módon a gyerekes munkavállalók kisebb hajlandóságot mutatnak, csak 13 százalékuk ugrana át egy másik állásba akár a lakhelye környékén, alig 29 százalékuk utazna az ország másik felébe ezért.
„Az nem kérdés, hogy a megváltozott piaci helyzet érinti-e a cégeket, vállalkozásokat, különbség egyedül abban lehet, hogy milyen mértékben és területeken kényszerülnek racionalizálni a működésüket, illetve, hogy ehhez milyen eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésükre. A válság hatásai a munkavállalók számára is kézzelfoghatók. A cégek érdeke, hogy ezeket is kezeljék, hogy minimalizálni tudják a hatékonyságra, termelékenységre és a munkáltatói márka reputációjára gyakorolt esetleges negatív hatásokat. Az adatalapú döntéshozatal fontos szerepet játszhat ebben” – összegezte a conjoint elemzés felhasználási területeit Maklári István, a Merlotworks partnere.
Hogyan bírhatók maradásra a munkavállalók?
A növekvő mobilitási hajlandóság miatt kulcsfontosságú, hogy a munkáltatók meg tudják tartani a már meglévő dolgozóikat, ebben pedig az alap fizetésen túl egyre fontosabb szerepet játszhat a béren kívüli juttatások rendszere, hogy milyen támogatást is adnak a dolgozóknak.
„Kutatásunk célja az volt, hogy ne kelljen további felméréseket végezni egy munkaadónak, ha arról szeretne dönteni, hogy milyen munkavállalói juttatáscsomagot kínáljon dolgozóinak. Egy olyan preferencia-alapú modellt állítottuk össze, amely alkalmas arra, hogy bármilyen cégről vagy vállalkozásról legyen szó, megadja számukra azokra az alapvető kérdésekre a választ, amelyek segíthetik a béren kívüli juttatásokat érintő döntéshozatalt” – mondta Maklári István a felmérés kapcsán.
Ez alapján látszik, hogy a fehér gallérosok a céges hitelt, az egészséggel kapcsolatos juttatásokat és a szakmai fejlődéshez kötődő támogatásokat értékelték a dolgozók a leghasznosabbnak. A rózsaszín gallérosok számára pedig az egészséggel, a szakmai fejlődéshez kötődő és az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos támogatások a leginkább vonzók. A kék gallérosok körében a céges hitel lehetősége és a szakmai fejlődéssel kapcsolatos támogatások bizonyultak a legnépszerűbbnek. Így látszik, hogy mind a három csoportban nagyjából hasonló juttatási preferenciák vannak.
A felmérésben a juttatási csoportokon belül alkategóriákat is létrehoztak és vizsgáltak, hogy még pontosabban kirajzolódjon, melyek a munkavállalók számára leginkább, illetve legkevésbé hasznos juttatások. Az alkategóriákban olyan lehetőségekre is kitértek, amelyek nem jellemzők a hazai munkaerőpiacon, mint például az irodába járáshoz és utazáshoz köthető támogatásokon belül a ruhapénz.
Míg a fehér gallérosok számára a bérlettámogatás és a ruhapénz lenne a leghasznosabb a válaszolók szerint, addig a rózsaszín gallérosoknak a közösségi autó/roller/bicikli bérlési lehetőség támogatása és a ruhapénz lenne népszerű. A kék gallérosok körében pedig a bérlet, a ruhapénz és a közösségi közlekedési eszköz bérlés támogatása bizonyult népszerűnek.
A Merlotworks és a Dialogue Creatives közös kutatása szerint a jelenleg a dolgozóknak biztosított öt leggyakoribb béren kívüli juttatás közül csak két elem, a továbbképzési és az iskolakezdési támogatás bizonyult igazán vonzónak, a másik hármat viszont a kevésbé hasznosak közé sorolták. Ugyanakkor a már nem annyira elterjedt ruhapénzt minden munkavállalói csoport szívesen látná a béren kívüli juttatási csomagjában, csakúgy, mint az egyszeri tréningeket vagy a bérlettámogatást.