Kiegészítéseket kért a nukleáris hatóság az atomerőmű biztonsági jelentéséhez. Ennek elfogadása nélkül szinte semmit nem ér a tavaly kiadott létesítési engedély. A szakértő szerint úgy tűnik, az oroszok nem képesek a magyar, így az uniós nukleáris előírásoknak megfelelő tervekkel előállni.

A frissített előzetes biztonsági jelentés jelenleg is zajló vizsgálata során az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a Paks II. Zrt-től vár kiegészítő információt – közölték a Népszava megkeresésére a hatóságnál. A jelentést pedig akkor fogadják el, ha megbizonyosodtak arról, hogy az a szempontoknak megfelel. Ennek – szögezték le – nincs jogszabályban meghatározott ügyintézési határideje.

A hatóság tavaly a legvégső határidőhöz képest közel egy éves késéssel adta ki a több ezer milliárd forintos magyar-orosz beruházási terv úgynevezett létesítési engedélyét. Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány felelőse már akkor felhívta a figyelmet, hogy minden, a nukleáris biztonságot érintő építkezés előfeltétele a biztonsági jelentés elfogadása, azaz a létesítésre kiadott engedély a frissített Előzetes Biztonsági Jelentés elfogadása nélkül semmilyen érdemi beruházásra nem ad lehetőséget. Ez annyit jelent, hogy egy-egy gödröt áshatnak, résfalazhatnak, ám reaktort aligha betonozhatnak a tervezett építkezésen.

A szakember a lapnak kiemelte: a hatóság úgy adott ki egy fontos engedélyt, hogy az nem tartalmazta annak leglényegesebb elemét.

Perger szerint úgy tűnik, az oroszok egyszerűen nem képesek a magyar, így az uniós nukleáris előírásoknak megfelelő tervekkel előállni. Ez látszott a finn hanhikivi atomerőműterv engedélyezése során tapasztalt bukdácsolásokból is, amit egyébként utólag Helsinki az ukrajnai inváziót követően teljes egészében le is fújt.

Bár a magyar nukleáris hatóságon tagadhatatlan a politikai nyomás, az OAH már csak a későbbi nemzetközi viták elkerülése végett sem teheti meg, hogy szakmailag kifogásolható engedélyt adjon ki a frissített Előzetes Biztonsági Jelentésre – szögezte le a lapnak a környezetvédelmi szakértő.

Hozzátette, ma, az Orbán-Putyin-atomszerződés megkötése után kilenc évvel nem is biztos, hogy az oroszoknak elemi érdekük fűződik jelentős erőforrásokat a még mindig az engedélyezésnél tartó, de sok más sebből is vérző magyarországi beruházásra fordítani. Főként, hogy Roszatom-beruházás zajlik még Indiában, Törökországban, Kínában és Egyiptomban is, ahol kisebb az ellenállás és a papírmunka. Emellett az építőipari árak megugrása miatt is szabadulnának már az oroszok a 2014-ben fix, 12,5 milliárd eurós áron kulcsrakész paksi kivitelezéstől, még ha a kommunikációjukban ez nem is jelenik meg – véli Perger.

A Greenpeace Népszavának nyilatkozó képviselője változatlanul úgy véli, hogy még most sem késő teljes egészében visszalépni a nukleáris fejlesztési tervtől, és a megújuló energiaforrások fejlesztésére összpontosítani.

Forrás:https://hvg.hu/gazdasag/20230425_Ujabb_akadalyok_tornyosulnak_Paks_II_elott