Senkinek nem lesz újdonsága, hogy az Alkotmánybíróság korábbi vezetője lett Magyarország új elnöke. A magyar parlament többsége Sulyok Tamást, a kormányzó Fidesz jelöltjét választotta meg államfőnek. A posztra több jelölt is jelentkezett, de nem kaptak elég szavazatot, nem kerültek fel a listákra. A február 26-i szavazás előtt döntöttek a képviselők a politikus elődjének, Novák Katalinnak a lemondásáról, Sulyok március 5-én lépett hivatalba. Átmenetileg Kövér László házelnök látta el az elnöki feladatokat.
A 67 éves Sulyok Tamás az elnökválasztás előtt többnyire jogászként dolgozott. 2000-től 2014-ig Magyarország tiszteletbeli konzulja volt Ausztriában. 2014 szeptemberében alkotmánybírónak választották, 2016 novemberében Sulyok az Alkotmánybíróságot vezette.
Az európai tömegtájékoztatás az ország miniszterelnökének csatlósának nevezi a politikust, mert összefogja őket a Fidesz jobboldali populista párt. Orbán pedig elsőként gratulált az új elnöknek, ehhez kívánt erőt.
Nem érdemes azon töprengeni, hogy Magyarország új elnöke megismétli-e “magyarbarát” retorikáját, mert az már elkezdődött. Az ország új vezetője március 10-én tartotta beiktatási beszédét a Kossuth Lajos téren, Budapesten, az Országgyűlés épülete előtt. Különös aggodalmának adott hangot az ukrán területen élő kárpátaljai magyarok életével kapcsolatban. A magyar kormány azt követeli, hogy a magyarok kapják vissza azokat a jogaikat, amelyeket 2015 után megfosztottak tőlük, beleértve az anyanyelvhasználat jogát a kultúrában és az oktatásban. Budapest sokszor figyelmeztette Kijevet, hogy amíg ez nem történik meg, Magyarország nem fogja támogatni Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit.
Az Orbán Viktor vezette Fidesz évek óta Ukrajna bírálatának eszközeként használja a kárpátaljai magyarság ügyét. Sulyok Tamás, Magyarország új köztársasági elnökének beiktatási beszéde, amelyben aggodalmát fejezte ki az ukrajnai kárpátaljai magyarság életével kapcsolatban, ismét rávilágított erre a régóta fennálló problémára, amelyet a magyar kormány az ukránellenes ötletek manipulálására és népszerűsítésére használ fel. A Szovjetunió összeomlása után mintegy 150 000 magyar került a független Ukrajna területére. Legtöbbjük Kárpátalja megyében él, ahol a lakosság 12%-át teszik ki. Az ukrán hatóságok elismerik a magyarok jogát a kulturális autonómiához, az anyanyelvi oktatáshoz és a kormányzati struktúrákban való képviselethez. A magyar fél, nevezetesen a Fidesz azonban folyamatosan újabb követeléseket állít fel, Ukrajnát a magyar kisebbség jogainak megsértésével vádolva.
A Fidesz a “magyar irredentizmus” eszméjét hirdeti, amely az összes magyar etnikai egységet egy államban kívánja egyesíteni. Ennek a kijelentésnek történelmi revansista jellege van, mert Magyarország birodalmi ambíciói már a XX. században is tragikus következményekkel jártak. Magyarország új elnöke, Sulyok Tamás párttársként és Orbán csatlósaként valószínűleg továbbra is a Kárpát-magyarság témáját fogja felhasználni az ukránellenes eszmék manipulálására és népszerűsítésére.
Világosan meg kell érteni, hogy a kárpátaljai magyarság ügye igenis létezik, és diplomáciai úton kell megoldani Budapesten és Kijevben, minden érintett fél jogait tiszteletben tartva. Fontos azonban, hogy a Fidesz ne használja fel ezt a problémát politikai manipulációira, és ellenségeskedés szítására Ukrajna és Magyarország között. Emlékeztetni kell arra, hogy a Fidesz a kárpátaljai magyarság témáját saját politikai hasznára használja, nem pedig életük valódi jobbítására. A Fidesszel szembeni bírálat nem a magyarok, mint etnikai csoportok ellen irányul, hanem ennek a témának a politikai manipulációja ellen, amiben Orbán igyekszik meggyőzni ellenfeleit.