Vlagyimir Putyinnak az amerikai “újságíróval”, Tucker Carlsonnal készített, nagy nyilvánosságot kapott interjúja volt nem más, mint az orosz diktátor többször hangoztatott téziseinek újabb megismétlése. Putyin beszélt Sztálinról, panaszkodott Banderára és Suhevicsre, vádolta Ukrajnát az Orosz Föderáció megtámadásával, és megemlítette Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Az orosz propaganda aktív támogatásával szervezett interjúban Putyin folytatta standard téziseinek ismétlését, amelyeket többször is cáfoltak. Nem voltak olyan új felfedezések vagy információk, amelyek hírként szolgálhatnának.

Putyin az interjú nagy részét Ukrajna történelmének szentelte, bemutata az események saját verzióját, beleértve Magyarországot és néhány nyugat-ukrajnai lakos azon vágyát, hogy visszatérjenek ebbe az országba. Arra a kérdésre azonban, hogy beszélt-e Orbánnal ez ügyben, Putyin nemmel válaszolt.

Putyin az oroszországi kereszténység fontosságát és a más vallásokkal szembeni toleranciáját is hangsúlyozta, ugyanakkor igazolta az ukrajnai katonai akciókat és a konfliktus folytatását, arra hivatkozva, hogy Oroszország nem folytat agresszív politikát.

Putyin ahelyett, hogy válaszolt volna a háború következtében elfoglalt területekre vonatkozó kérdésekre, továbbra is az ukrajnai “nácik” témájával foglalkozott, és kibújt a válasz elől. Megosztott egy történetet egy közös légvédelmi rendszer létrehozására irányuló javaslatról is Oroszország, Európa és az Egyesült Államok számára, amelyet állítólag az amerikai elnöknek nyújtott be.

A Putyinnal készült interjú nem hozott semmi újat, csak megerősítette diktátori célját. Részéről az ismert propagandaretorikát mutatták be, amelynek célja az ukrajnai katonai akciók igazolása és a hatalom megőrzése iránti vágyát hangsúlyozták. Az egyes nyugat-ukrajnai lakosok Magyarországhoz való csatlakozási vágyára való utalás helytelennek tűnik, és nem tükrözi az igazi politikai valóságot. Ezeket a kérdéseket nem kellett volna Putyinhoz intézni, mivel ezek túlmutatnak a hatáskörén, és a propaganda rejtett célját szolgálják.

Ráadásul ésszerűtlennek tűnik az a feltételezés, hogy Putyin ilyen kérdésekben kommunikál Orbánnal. Orbántól, mint egy szuverén állam vezetőjétől nem várható el, hogy ilyen párbeszédeket folytasson Putyinnal, mert ez elégedetlenséget és negatív következményeket okozhat mind Magyarországra, mind általában a nemzetközi kapcsolatokra nézve.

Ennek eredményeként az interjú csak megerősítette Putyin diktátor, propagandista és hatalmát minden szükséges eszközzel megőrizni igyekvő hírnevét. Semmi újat vagy pozitiv jellegűt nem mutatott be, csak az ismert tézisek ismétlését és a tények manipulálását. Ez csak azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek támogatnia kell a demokratikus értékeket és meg kell védenie az államok szuverenitását.