Tiltólisták jönnek a műanyagtermelésben, cudar világ van az újrahasznosításban

Globális egyezményről tárgyal az ENSZ, amelynek célja, hogy drasztikusan csökkentsék a műanyaghulladék mennyiségét. Az új megoldási javaslat nem az újrahasznosításra helyezi a hangsúlyt, hosszabb távra terveznek.

A műanyag újrahasznosítás nem lesz elég a klímacélok eléréséhez, még akkor sem, ha minden műanyag elviteles dobozt és PET-palackot elteszünk és újból felhasználunk.

Az OECD adatai szerint a világon a műanyag hulladéknak mindössze körülbelül 15 százalékát gyűjtik össze újrahasznosításra, amelynek a felét csak a szeméttelepre viszik, ugyanis nem alkalmas újrahasznosításra. A World Economic Forum felmérése ennél is kevesebbel számol, ők úgy vélik, hogy a hulladékok kevesebb mint 10 százalékát hasznosítják újra.

Ennek oka lehet egyrészt az, hogy jelenleg nem minden műanyagot lehet eladni egy gyárnak, hogy abból új termékeket készítsenek, mivel nem rendelkeznek megfelelő technológiával. A különböző típusú műanyagokat ráadásul nem lehet összekeverni, azokat szét kell választani. Továbbá a kupakok és fedelek is a szemétbe kerülnek, mert azokat egyáltalán nem lehet újrahasznosítani.

Jó ötlet a palackhoz rögzített kupak?
A Coca-Cola és őket követve több más üdítőt gyártó vállalat is elkezdte a kupakok rögzítését a palackokhoz, biztos Ön is találkozott már ilyen itallal az elmúlt időszakban.
A Szentkirályi elnöke szerint azonban újrahasznosítási szempontból a megoldás „kifejezetten rossz”, mert
a kupak polietilénből készül, a palack pedig PET-ből;
a két anyagot pedig mindenképp szét kell választani, mert a kupak nem újrahasznosítható.
Amit nem hasznosítanak újra, az a szeméttelepeken, a hulladékégetőkben és az útszéli árkokban végzi. Sőt, ma már az óceánok legmélyén, a legmagasabb hegyeken, az élővilág több száz fajában és még az emberben is megtalálható. Öt milliméternél kisebb műanyagdarabok például arclemosókban és ruhákban is megtalálhatók, sőt mutatták már ki ezeket az emberi vérben és a tüdőből is.

Egy jelentés szerint 2016-ban 11 millió tonna műanyag lom került az óceánba, ez a szám 2040-re megháromszorozódhat (33 millió). Ennek oka a világ népességének növekedése és az alacsonyabb jövedelmű országok fejlődése lehet.

Nehéz jó megoldást találni
Egy ilyen óriási problémára nehéz jó megoldást találni, annyi azonban biztos, hogy például a műanyag szívószálak betiltásáról szóló kampányok elenyészőek ahhoz a megdöbbentő mennyiségű hulladékhoz képest, amelyet minden más általunk kidobott szemét termel.

Már az űrből is láthatók a fast fashion ruhák maradványai
Szinte a világ minden részéről érkeznek ruhák a chilei sivatagban található szeméttelepre, annak ellenére, hogy egyre többen vannak tisztában a fast fashion környezeti hatásaival. Mutatjuk a műholdfelvételt.

Most azonban talán tényleg lehet okunk a bizakodásra. Egy ENSZ bizottsági ülés keretében tavaly év végén kezdtek dolgozni az országok vezetői, valamint tudósok és érdekvédők közösen a műanyaghulladék felszámolása érdekében. A tárgyalások második fordulója múlt héten zárult le Párizsban és a Reuters beszámolója szerint nemsokára el is készül a megállapodás tervezete, amelyet 2024 végére véglegesíteni is kell.

Az új szabályozás várhatóan sokkal többre fogja kötelezni az országokat, mint az újrahasznosítási rendszerek rendbe tétele.
Az ENSZ meghatározhatja a műanyagtermelés felső határát, bizonyos anyagok és termékek (például egyszer használatos műanyagok) betiltását, valamint az újból használható tárgyakra épülő ipar fejlesztése iránti törekvéseket is szorgalmazhatja a szervezet.
A szakértők szerint ez a szerződés óriási jelentőséggel bír, meghatározhatja az emberiség következő évtizedeit.

Nincs más megoldás

A műanyagokról szóló globális egyezmény most valóban a probléma gyökerét célozhatja meg. A műanyagprobléma megoldásának nincs más módja, mint az, hogy egyszerűen kevesebbet termelünk belőle. 

Arra fognak összpontosítani, hogy a műanyag tervezését és gyártását is szabályozzák, ahelyett, hogy eddig csupán azzal foglalkoztak, mi történik a műanyag tárgyakkal, miután felhasználtuk őket.

Hasonló szabály egyébként már van érvényben a fosszilis tüzelőanyagok csökkentéséről, szintén a klímacélok elérése érdekében.

Az egészségünk is veszélyben van

Több olyan műanyag típus is létezik, amelyeket szinte biztos, hogy betiltanak.

  • Egyes égésgátló anyagok (például PVC és PFAS) például rákos megbetegedésekkel és hormonális zavarokkal hozhatók összefüggésbe, ráadásul egyáltalán nem újrahasznosíthatók. A PVC (polivinil-klorid) az 1970-es, ’80-as években népszerű burkolóanyag volt, azonban ezek ártalmasak lehetnek az egészségre, ezért is nevezik ezeket „örökké vegyi anyagnak”.
  • Az egyszer használatos poharak és evőeszközök, ételtároló dobozok is tiltólistára kerülhetnek.

Az Európai Unióban van érvényben a legszigorúbb műanyag-szabályozás. 2021 júliusától szakított a szövetség az egyszer használatos műanyagok széles skálájával.
tilalom azokat az eldobható műanyag eszközöket fedi le, amelyeket leggyakrabban találtak meg szemétként az európai vízpartokon. Az Egyesült Államokban közben megtiltották a vállalatoknak, hogy olyan szépségipari termékeket dobjanak piacra, amelyekben műanyag mikrogyöngyök vannak.

A műanyaghulladékok nagy része ráadásul felesleges, ugyanis azok 40 százaléka csak a csomagolásból származik, amelyet helyettesíteni lehetne újrahasználható anyagokkal. Így az elvitelre szánt tárolók, chipses zacskók, lufik, vattapamacsok, de még a teafilter is veszélyes a Földre.

A helyettesítés kihívást jelent

A poharakat könnyen lehet helyettesíteni a gyorséttermekben és a kávézókban például újratölthető poharakkal, néhány vendéglátóhely például kedvezményt is nyújt a vendégek számára.

Az ételkiszállításnál sokkal nagyobb problémát jelentene az egyszerhasználatos műanyag cseréje, ezért nem is született egyelőre megoldás ebben a szektorban, hiszen szinte lehetetlen megoldani, hogy a vásárlók visszajuttassák a többször használható edényeket az éttermekbe egy betétdíjas rendszerben.

megújuló energia után az újrahasználati gazdaságot is kell építeni. Ehhez pedig nemcsak infrastrukturális beruházásokra lenne szükség az állam és magánbefektetők részéről, hanem a fogyasztók viselkedését és gondolkodását kellene mindenekelőtt megváltoztatni.

Az új globális egyezmény valószínűleg meghatározza majd azt is, hogy az italok palackjának milyen százalékos arányban kell újból használhatónak lennie. Egy német diszkontlánc például néhány évvel ezelőtt döntött arról, hogy csökkentik a palack súlyát.

Kép: Getty Images

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a világ összes országára kötelező érvényű lesz-e az új szabály, amelyet egyébként zéró tervnek neveznek.

Szemét-ügy: hulladékba fojtják Európát az eltérő érdekek?

Komoly érdekellentétek akadályozhatják meg az Európai Unió egységes irányelvét, amely visszaszorítaná az egyszer használatos csomagolás miatt egyre növekvő hulladék mennyiségét. A november végén bemutatott új javaslat a kezdeti tervekhez képest már így is jóval megengedőbb, ahogy a célokat sem vitatja senki, ám a kevesebb hulladékhoz vezető eszközökkel gyakorlatilag minden szereplőnek van valami problémája.

Forrás:https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/kornyezetvedelem-muanyag-ensz-uj-szabalyozas.772374.html

Részvény: