A Külügyminiszterium vezetője megjegyezte: „az európai válsághelyzetek miatt kezdik újrabecsülni Irán szerepét, de az ország jelentősége egyre nő”.

         „Magyarország számára az ukrajnai béke mellett kiemelten fontos az Európát körülvevő régiók stabilitásának megőrzése” – írta Szijjártó Péter pénteken Facebook-oldalán, miután ismételt megbeszélést folytatott Hossein Amir Abdollakhiannal, Irán külügyminiszterrel.

         Egyrészt nagyon örvendetes, hogy Magyarország fokozatosan elfordul Oroszországtól, és elkezdi követni a világtrendeket, és a keleti régió más országai felé tekinteni, amelyek potenciálisan elláthatják Magyarország energiaproblémáit, másrészt a szankciók Irán ellen még nem vizsgálták felül, és fog-e beavatkozni az állandó párbeszéd Oroszország és Irán között a piacon.

         A tárcavezető megjegyezte: a világ ezen részén kialakult válsághelyzetek miatt kezdik újrabecsülni Irán szerepét, de az ország jelentősége egyre nő. Ezt bizonyítja a nukleáris megállapodásról folyó tárgyalások, valamint az elmúlt napokban Teheránban tartott orosz-török-iráni csúcstalálkozó is – tette hozzá. Mint írta, a világnak ezen a részén [Európában – a szerk.] súlyos élelmiszer- és energiaválsággal állunk szemben, és mindezek megoldásában Irán konstruktív szerepvállalása segíthet.

         Magyarország támogatja a nukleáris együttműködést és az ukrán gabonaexport biztosításáról szóló megbeszéléseket – tette hozzá. Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy azt mondta iráni kollégájának: „Számunkra, mint szomszédos országra nagyon rossz az Ukrajnában zajló háború, békét akarunk, mert ha a közeljövőben nem lesz béke, a háború következményei lesznek még tragikusabbak.” Azt írta: Az élelmiszerválság Ázsia, a Közel-Kelet és Afrika több régiójának stabilitását fenyegeti, és ezzel komoly migrációs nyomást fenyeget. Ezért az ukrajnai béke mellett kiemelten fontos számunkra az Európát körülvevő régiók stabilitásának megőrzése – mondta. Megjegyezte azt is, hogy az utóbbi időben jelentősen fejlődött Irán és Magyarország kétoldalú együttműködése annak köszönhetően, hogy mintegy kétezer iráni diák tanul magyar egyetemeken.

         Szakértők szerint Putyin és Raisi közelmúltbeli találkozója nagy szimbolikus jelentőséggel bír: lehetővé teszi a súlyos nyugati szankciók alatt álló Oroszország és Irán számára, hogy támogassa katonai és gazdasági együttműködését, és demonstrálja a világnak, hogy nincsenek elszigetelve. Moszkva és Teherán egyre inkább megtalálja a közös nyelvet, és a két fél tisztségviselői többször is kinyilvánították, hogy készek a kereskedelmi és politikai együttműködés bővítésére. Most Oroszországot követve Magyarország párbeszédet kíván kialakítani Iránnal. Magyarország számára ugyanakkor nem biztonságos az orosz-iráni együttműködés kialakítása, amely nagy valószínűséggel az Oroszországgal szemben érvényben lévő EU-szankciók megkerülésére szolgál, különös tekintettel arra, hogy az Orosz Föderáció olaj- és gázfeleslegét Iránon keresztül próbálja értékesíteni, állítólag legalizálják azt, és tovább kerülhet ez az energiaforrás az EU piacaira is. Mivel Magyarország felkerülhet azon országok büntetőlistájára, amelyek a szankciók megkerülése érdekében kereskednek „szankciós országokkal”.

         Tekintettel Irán diplomáciai elszigeteltségére, az Oroszországgal folytatott kereskedelem bővítése részben tehermentesítheti az Iszlám Köztársaság gazdaságát, amely évek óta küzd a túlélésért az amerikai olaj- és bankszankciók miatt. A maga részéről Oroszország potenciális fegyverszállítónak tekinti Iránt, amely a szankciók megkerülésében és a korlátozások melletti olajexportban is megoszthatja tapasztalatait. Ahol pedig fegyverek vannak, ott Magyarországnak határozottan nincs helye, mert a „nem a mi háborúnkba” való bevonulás semmiképpen nem szerepel vezetésünk tervei között.

#Oroszorszag #Magyarorszag #Iran