“Továbbra is magyar és továbbra is szuverén” külpolitikát ígért az éves nagyköveti értekezleten Szijjártó Péter külügyminiszter. A politikus két témát részletezett, amivel kapcsolatban a „liberális mainstream” nyomásgyakorlására számít: az ukrajnai háborúval kapcsolatos külpolitika, és az, hogy az ország “a nyugati és a keleti beruházások találkozási pontjává” válik, amivel az akkumulátoripari nagyhatalommá válás szándékára utalhatott.

Európa a valaha volt legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásokkal szembesül, és a kormánynak elsődleges kötelessége Magyarország biztonságának és fejlődésének garantálása – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az idei éves nagyköveti értekezlet megnyitásakor Budapesten hétfőn. A miniszter jelezte, hogy “továbbra is magyar és továbbra is szuverén” külpolitika nem biztos, hogy elnyeri mindenki tetszését:

Ehhez olyan lépéseket kell megtennünk az elkövetkezendő időszakban is, amelyek egészen biztosan ellentétesek lesznek a nemzetközi liberális mainstream elvárásaival.

(…) Ezért a következő időszakban is arra kell majd készülniük a kollégáknak, hogy a munkájukat nagy nemzetközi nyomás közepette kell elvégezniük. Szerencse, hogy már hozzászokhattunk ehhez”.

Szijjártó két témát nevezett meg, ahol erre a nyomásgyakorlásra számít: az ukrajnai háborúval kapcsolatos, és az akkumuátorgyárak letelepedését elősegítő magyar politikát. Az akkumulátorgyár kifejezést azonban ő nem használta, legalábbis az MTI tudósításában ilyen nem szerepel, de nehéz másra gondolni, amikor azt mondja, hogy

az elmúlt nyolc-kilenc év munkája nyomán Magyarország a nyugati és a keleti beruházások találkozási pontjává vált.

Bővebben az ukrajnai háborúról beszélt, ahol egyrészt felsorolta a szokásos kormányzati paneleket:

Magyarország elítéli a háborút, támogatja az ország területi integritását és a szuverenitás elvét, de ez nem az ő háborúja,
„Nincs felelősségünk benne, ezért senki nem követelheti, hogy mi fizessük meg az árát. Ezért továbbra sem vagyunk hajlandók ebben a háborúban részt venni.”
az emberéleteket kell védeni, amit csakis békével lehet, és a béke érdekében,
fenn kell tartani a kommunikációs csatornákat Oroszországgal;
nem fogjuk felmondani az energiamegállapodásokat, hiába a nyomásgyakorlás;
“A szankciós politika megbukott, kudarcot vallott, bajt hozott Európára.”
Másrészt külön kitért a kárpátaljai magyar kisebbség jogfosztására – ahol idén ősztől korlátozzák az anyanyelvi oktatást. Szerinte a nemzeti iskoláknak innentől kezdve ukrán iskolákként kell működniük. Ezzel kapcsolatban a szövetségesek felé is jelezte a sértettséget: „Mindig mondtuk, mindig előre jeleztük, mindenhol beszéltünk róla, és a szövetségeseink, a barátaink, az EU-s tagtársaink mind nem voltak hajlandóak tudomást venni erről, hogy diplomáciailag kulturált kifejezést használjak.”

Emlékeztetett, hogy a nemzeti kisebbségek védelme szükséges az EU-csatlakozáshoz, ennél fogva:

Amíg Ukrajna nem adja vissza a magyar közösség jogait, addig nem tudjuk támogatni a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Unióval.

A másik, „a nyugati és a keleti beruházások találkozási pontjává” válás témájával kapcsolatban azt mondta, hogy „ez jelent biztosítékot jelent a gazdasági növekedésre az új világgazdasági korszakban”, de szerinte

Itt is nagy nyomás lesz rajtunk, mégpedig azért, mert nem mi vagyunk az egyetlenek, akik ezeket a beruházásokat maguknak akarják.

Mivel egyes nagy nyugat-európai országok is akarják ezeket a beruházásokat, ezért “mindenféle dolgokat fognak mondani rólunk”, például hogy „a Kínával való gazdasági együttműködést be kell fejeznünk, persze azért, hogy ők a helyünkre lépjenek, és a sok ezer, tízezer embernek munkát adó beruházásokat magukhoz tudják vonzani.”

De mi sem vagyunk hülyék, nem most jöttünk le a falvédőről, nem a 6:20-assal jöttünk.

– idézte az MTI.