Januártól bruttó 232 ezer forintra emelkedik a minimálbér összege, a garantált bérminimum pedig 296,4 ezer forintra emelkedik. A minimálbér emelése a munkavállalók kisebb részét érinti, ugyanakkor számos szociális juttatás függ összegétől. A hitelfelvételt is befolyásolják a legkisebb bérek.
Megjelent a kormányrendelet a minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. E szerint a kötelező legkisebb munkabér bruttó 232 ezer forintra nő januártól, nettó összege – kedvezmények nélkül – 154 280 forint lesz. A szakmunkás minimálbér nettó 197 106 forint lesz.
A minimálbér havi összegéért a munkavállalók csekély része, kevesebb, mint tíz százalékuk dolgozik hivatalosan.
Jelentős ugyanakkor azoknak a száma, akik valamilyen szociális juttatásban részesülnek, vagyis gyermekneveléshez kapcsolódó támogatásban részesülnek, vagy táppénzen vannak. Az ő jövedelmük összege is a minimálbér összegétől függ.
Jobban járnak a gyermekesek
Emelkedik 2023-ban a minimálbér összegéhez kötött gyermekgondozási díj (gyed) legfelső összege. Ez a járadék legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet, így 2023-ban bruttó 324 800 forintot is kaphatnak a jogosultak. Jövőre ugyanez lesz a nagyszülői gyed felső összeghatára is – olvasható a Bank360.hu összefoglalójában.
A diplomás gyed legfelső összegét is befolyásolja a jövő évi emelés. Attól függően, hogy milyen képzésben vesz részt a szülő, kétféleképpen érintheti a járadékát a minimálbér vagy a bérminimum.
Azok, akik felsőfokú alapképzésben vagy szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben vesznek részt, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százalékával számolhatnak, az összeg így 2023-ban 162 400 ezer forint lesz.
A mesterképzésben, osztatlan vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók pedig a garantált bérminimum 70 százalékával számolhatnak, ami 2023-ban már 207 480 forint lesz.
A gyermekek otthongondozási díja (gyod) bruttó 232 ezer forintra emelkedik, a minimálbér emelésével összhangban.
Nő az álláskeresési járadék és a táppénz összege is
Az álláskeresési járadék a kérelem benyújtását megelőző négy naptári év keresete alapján van meghatározva, de itt is van egy törvényi maximum, ami a mindenkori minimálbér értékéhez van kötve.
Az egy napra kifizetett járadék összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegét. Jövőre így az egy napra kifizethető maximális álláskeresési járadék bruttó 7733 forint lesz.
A táppénz felső összeghatára is a minimálbérhez van kötve. Egy napra a minimálbér kétszeresének 30-ad részével kell számolni, ami 2022-ben 13 333 forint, 2023. januártól pedig 15 466 forintra nő.
Szintén a minimálbér összegéhez képest határozzák meg a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása után igénybe vehető járulékkedvezményt. Jövő januárjától az állam a járulékokat a minimálbér kétszereséig, vagyis legfeljebb 464 ezer forintig engedi el.
Magasabb lehet az szja-kedvezmény
A személyi jövedelemadó-kedvezményre jogosultak is néhány ezer forinttal többre számíthatnak a minimálbér emelése után. Akik meghatározott betegségekben szenvednek, például
cukorbetegek,
laktóz- vagy gluténérzékenyek,
hallási vagy látási fogyatékossággal élők,
mozgásszervi fogyatékossággal élők,
jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada szerinti összeg 15 százalékára lehetnek jogosultak, száz forintra kerekítve. A kedvezmény 2023 ban havonta 11 600 forintot jelent.
A tanulószerződéses pénzbeli juttatások összege is a minimálbérrel arányosan emelkedik 2023-ban, és ugyanez igaz a szakképzési munkaszerződéssel összefüggő egyéb juttatásokra is.
Növekedhet a felvehető hitel összege is
Az állami és társadalombiztosítási juttatások mellett a hitelfelvételnél is számít, hogy mennyi a minimálbér. Ez azokat érinti, akiknek ennyi a havi jövedelme.
A minimálbér emelkedése miatt ugyanis a Jövedelemarányos Törlesztési Mutató (JTM) alapján a bankok arányosan magasabb összegű hitelt adhatnak.
Az már a kölcsön fajtájától és feltételeitől függ, hogy hol húzódik a határ.
Személyi kölcsön esetében a minimálbérnél és a bérminimumnál a havi törlesztőrészlet maximum a nettó jövedelem 50 százaléka lehet. Lakáshiteleknél a határ a minimálbér és a garantált bérminimum esetén a havi jövedelem 25-50 százaléka a választott kamatváltoztatási periódustól függően.
Azt már a bankok határozzák meg, hogy a minimálbérre hiteleznek-e egyáltalában, és ha igen, milyen feltételekkel, de a JTM által meghatározott korlátot nem léphetik át.