Sok háborgás a semmiért – Magyarország ismét remekelt, most késleltette az ukrán nagykövetet

         „Hozták a formájukat” – kommentálta Dérer Miklós magyar szakértő, külpolitikai és nemzetközi biztonsági elemző Novák Katalin új magyarországi ukrán nagykövete aláírásának hat hónapos késését. A szakember, a Magyar Atlanti Tanács volt főtitkára szerint ennek természetesnek kell lennie. Ilyenkor nem lehet habozni, de a magyar vezetés – mint más esetekben – ismét bizonyította úgynevezett „szuverenitását”. Például Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásával. Dérer úr szerint ebben az esetben is látható a „magyar szuverenitás megnyilvánulása”: az államfő igyekszik a „jó zsaru” szerepét betölteni, de ez mindig csak Orbán politikájának mandátuma.

         Emlékezzünk vissza, Novák Katalin hat hónapig halogatta a Kijev által budapesti nagyköveti posztra kinevezett Fedir Sándor jóváhagyását, majd végül aláírta. Nyilvánvaló, hogy ez csak egy része annak a politikai játszmának, amelynek sajátossága a szimbolizmusban rejlik – a magyar nemzetiségű budapesti nagykövetének tevékenységének megkezdését a magyar vezetés akadályozta meg. A kárpátaljai születésű, jelenleg önkéntesként az orosz agresszorok ellen harcoló Fedir az Ungvári Nemzeti Egyetem egykori tanára volt, aki azzal vált híressé, hogy a katonaságban sem adta fel hivatását, online órákat tartott diákjaival. Márciusban egyébként a HVG-nek megerősítette, hogy ő lehet az új budapesti ukrán nagykövet.

         A közvélemény általában nem tud az ilyen késleltetett esetekről. Az ATV saját forrásból kapott információkat, és Magyarország vezetőjének kommunikációs szolgálata csak a TV-csatorna közvetlen kérésére ismerte el, hogy „köztársasági elnök a mai napon aláírta az Ukrajna új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének kinevezéséhez szükséges hozzájáruló határozatot.”

         Ezután pedig – az ebben az esetben szokásos eljárás szerint – a köztársasági elnök határozatát miniszteri ellenjegyzésre megküldik a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, amelyről a küldő államot a szokásos diplomáciai csatornákon tájékoztatják. A köztársasági elnök határozata akkor jelenik meg a Magyar Közlönyben, amikor Fedir Sándor nagykövet Magyarországon átadja megbízólevelét az elnöknek.

         Miért csak most írta alá Novák Katalin a hozzájáruló határozatot? Az tény, hogy Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég Kárpátaljára, azon belül is Beregszászba látogatott, és az előző látogatástól eltérően ezúttal a magyarokkal és azok képviselőivel is tárgyalt. Fedir Sándor is jelen volt a látogatás elején. Bársony András volt ukrajnai magyar nagykövet azt mondta, most van itt az ideje egy elfogadó nyilatkozat aláírásának, de csak néhány napon belül, mert akkor elvész a pillanat.

         Nos, úgy néz ki, vagy éltek a lehetőséggel, vagy a diplomáciára nem jellemző módon Novák Katalin ugrott be. De maga az új nagykövet obszcén fogadásának ténye megváltoztathatja-e a magyar-ukrán kapcsolatokat? Dérer Miklós úgy véli, az időpont megválasztása egyfajta jelzés lehet, hogy a magyar kormány nem akarja rontani az Ukrajnával fenntartott kapcsolatokat, még akkor sem, ha Magyarország szerint ezeken nem kell javítani.

         Ez különösen fontos lehet Budapest számára most, a soron következő EU-elnökség küszöbén, mert ez belefér az erre való felkészülésbe – fejtette ki. Nem lehet véletlen, mint az is, hogy az Orbán-kormány történetében először jött létre európai ügyekért felelős minisztérium. Fedir-ügynek átvétele is a gesztuscsomag része lehet – mondta, de hozzátette, természetesen maga az eljárás is nagyon sértő gesztus.

         A hozzájáruló határozat aláírásának természetesnek kell lennie, de a kormány ismét az úgynevezett szuverenitását hangsúlyozza, ő dönti el, mikor akarja és mikor nem. Pontosan ugyanígy viselkedik például Svédország NATO-tagságának ratifikálásával kapcsolatban, csak akkor cselekszik, ha ebben hasznát látja. „Ebben benne van egy kis zsarolás, belpolitikai megfontolások, hazabeszélés a híveknek, a szokásos pávatánc – semmi különös nem történt, hozták a formájukat”.

         Tehát a magyar kormány, ismét demonstrálni akarva függetlenségét, vagy az EU-tól, vagy saját függetlenségét, vagy esetleg az erőt, egy ilyen elemi dolgokban „beverte az arcát a koszba”. Ismét tönkretette a kapcsolatokat szomszédokkal.

Részvény: