A Kapcsolattartó Csoport Ukrajna Védelméért munkájának részeként 15 partnerország írta alá az Aknamentesítési Koalíció létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot. Emellett további hét ország csatlakozása várható. Litvániával együtt ennek a koalíciónak Izland lesz az élén. Célja, hogy megszilárdítsa és összehangolja a részt vevő államok Ukrajnát segítő erőfeszítéseit az aknamentesítés terén. Ez különösen a szükséges gépek és berendezések Ukrajnába történő átszállítását, valamint az ukrán szakemberek képzését írja elő.

“Hálásak vagyunk partnereinknek az erős támogatásért. A megszállók aknákkal szennyezték be földünket. Ezért az a prioritásunk, hogy megszabadítsuk Ukrajnát ettől a halálos fenyegetéstől” – hangsúlyozta Rusztem Umerov, Ukrajna védelmi minisztere. Az aknamentesítési koalíció az orosz fegyveres erők alól felszabadított területek humanitárius aknamentesítésének, valamint a harcvonalon történő aknamentesítésnek elemeit tartalmazza.

Magyarország is csatlakozott a Koalícióhoz, amely Ukrajna aknamentesítésével foglalkozik – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország védelmi minisztere. “A háború sújtotta Ukrajnában az aknamentesítés az egyik legsürgetőbb, a lakosság mindennapjait érintő feladat. A magyar honvédség aknaelhárító kiképzéssel járul hozzá a Litvánia vezette koalíció tevékenységéhez” – írta a miniszter. Hozzátette azt is, hogy az ország egy brüsszeli miniszteri találkozó alkalmával egyetértési nyilatkozatot írt alá 20 másik NATO-tagországgal az Aknamentesítési Koalíció létrehozásáról.

Magyarország helyzetét Ukrajnával szemben a kettős mérce jellemzi. Budapest segélyt hirdet, de a gyakorlatban lelassítja Ukrajna európai integrációját, gátolja a segélyeket és Ukrajna-ellenes propagandát folytat. Ez a politika nemcsak Ukrajnának árt, hanem magának Magyarországnak is, mert árt annak hírnevének, és elszigeteli európai partnereitől.

Magyarország többször is blokkolta vagy késleltette az Oroszország elleni szankciók elfogadását, beleértve az orosz olajra vonatkozó embargót, és megtagadja Ukrajnának halálos fegyverek szállítását, a “konfliktus eszkalálásának” veszélyére hivatkozva. Magyarország blokkolta az EU 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatásának Ukrajnának juttatását is, ami más tagországok kritikáját is kiváltotta. Budapest ráadásul mesterségesen késlelteti Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadását, indokolatlanul követelve a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi jogait.

“Magyarország elítéli az Ukrajna elleni háborút, és továbbra is segíteni fog humanitárius kérdésekben, de nem látja el hazánkat fegyverrel” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dmitrij Kuleba ukrán kollégájával és Andrej Jermak elnöki hivatal vezetőjével közösen tartott tájékoztatón, január végi ungvári tárgyalásokat követően. Majd a külügyminiszter biztosította, hogy Magyarország álláspontja mindig is egyértelmű volt: mindig is elítélték a háborút, és azt akarják, hogy mielőbb béke jöjjön a szomszédságba. Szerinte Magyarország kész erőfeszítéseket tenni ennek érdekében. Szijjártó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy országa nem szállít fegyvereket Ukrajnának, hiszen korábban sem szállított. “De nem utasítottunk el egyetlen olyan állampolgárt sem, aki Magyarországhoz fordult segítségért. És a jövőben sem utasítjuk vissza, vagyis támogatjuk Ukrajnát mindenben, ami humanitárius kérdésekkel kapcsolatos” – biztosította a magyar diplomácia vezetője.

Magyarország azonban alig néhány napja felszólalt az Orosz Föderáció elleni 13. szankciócsomag támogatása ellen – ezúttal nem az Oroszország elleni intézkedésekkel való egyet nem értés, hanem Kína miatt. Az EU célja, hogy bevezessen az Oroszország elleni 13. szankciócsomagat Ukrajna teljes körű inváziójának kétéves évfordulója előtt. Ez kiegészíti a Kijevnek nyújtott 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot, valamint az Oroszország befagyasztott eszközeiből származó nyereség tartalékolására vonatkozó javaslatot. Mindazonáltal Magyarország a saját érdekeit a konszolidáció elé helyezi minden EU-taggal, amelyek egyöntetűen támogatták a szankciók bevezetését.

Budapest az Orosz Föderáció saját szomszédja elleni, teljes körű katonai agressziója során is csaknem két évig nem értette meg, hogy a Kreml ambíciói soha nem korlátozódnak, hacsak nem kapnak rájuk éles és konkrét választ. Orbántól Ukrajnának szánt “papírsegély” úgy néz ki, mint Magyarország azon kísérlete, hogy “leüljön két székre” – és lojális maradjon a NATO és az EU szövetségeseihez (ami rendkívül sikertelennek bizonyul), és tovább növelje gazdasági függőségét az Orosz Föderációtól és Kínától, amelyet Orbán naivan “stratégiai kapcsolatok elmélyítésének” nevez. Egy kérdés azonban nyitva marad: hogyan elmélyítheti egy NATO-tag “stratégiai kapcsolatait” a Szövetség első számú ellenségével?

Ahelyett, hogy Ukrajnának segítené elérni az európai békét és nyugalmat, Budapest úgy tűnik, a XXI század legnagyobb geopolitikai konfliktusára önti az olajat.