Magyarország támogatja azt a nyolc régiós országbeli kezdeményezést, hogy Ukrajna azonnal kapjon uniós tagjelölti státuszt és kezdődjenek meg az ország EU-csatlakozási tárgyalásai – jelentette be kedd délelőtti Facebook-videójában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A külügyminiszter a videóban hangsúlyozta, hogy minden olyan kezdeményezést támogat a kormány, ami békés segítséget jelent Ukrajnának. Emlékeztetett rá, hogy tegnap nyolc uniós tagállam: a három balti ország mellett Csehország, Lengyelország, Bulgária, Szlovénia és Szlovákia elnökei egy közös kezdeményezést fogalmaztak meg, amelyben szorgalmazták ukrajnai uniós integrációjának felgyorsítását és a levélben kérték, hogy Ukrajna minél előbb tagjelölt státuszt kapjon, „és minél előbb kezdődjenek megbeszélések a csatlakozás témájában”.
Itt jelentette be, hogy
Magyarország támogatja ezt a kezdeményezést, sürgetjük a brüsszeli intézményeket, hogy vegyék napirendre a nyolc elnöknek ezt a kérését, amelyet Magyarország is támogat.
Végül hozzátette: azt várják el „Brüsszeltől, hogy támogassa kellő komolysággal ezt a kezdeményezést”, mert ez is segíti az ukrajnai helyzet békés rendezését.
Az elmúlt napokban felpörgött az ukránok esetleges EU-tagságával kapcsolatos híráramlás, hiszen vasárnap Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök jelezte, hogy az ukrán nép Európához tartozik, és ezt meglovagolva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn hivatalosan is benyújtotta a csatlakozási kérelmet, az állam- és kormányfők testületét vezető Charles Michel európai tanácsi elnök pedig jelezte, hogy majd egy alkalmas időben sort kerítenek a témáról szóló egyeztetésekre. Ezután kedden sorra érkeztek a hírek, hogy például a román elnök is támogatja Ukrajna gyorsított csatlakozását, most pedig a magyar kormány is nyilvánosan kiállt ennek a témának a támogatása mellett.
Fontos látni, hogy az ukránok gyorsított EU-tagságának esélye nem reális, ez inkább egy szimbolikus lépés, ami szignált küld az ukránok felé, hogy az EU ezen a módon is támogatja őket, mint ahogy például az uniós áramrendszerrel való szinkronizáció útján is. Gyorsított tagsági felvételre nincs hivatalos procedúra, ez csak a tagállamok által közösen eldöntött kollektív akarat mentén lehetséges és egyébként is rengeteg tárgyalási fejezetet kell sikeresen, sok éves egyeztetések után lezárni, hogy egyáltalán bárkiből tag legyen.
A nyugat-balkáni országoknak sem sikerült ez még, pedig már évek óta zajlik egy tárgyalási-közeledési folyamat. A észak-macedónok és az albánok felvételét Emmanuel Macron francia államfő nemrég vétózta meg és átfogó reformot is szorgalmazott a belépés újabb feltételekhez kötéséről, illetve a belépési folyamatba épített esetleges visszafordítási lehetőségre is.
A gyorsított EU-tagság realitásáról tegnap egy uniós illetékes már név nélkül nyilatkozott, azt mondta: semmi esélye egyelőre, így tehát ez a mostani lépés inkább az oroszokkal való egyezkedési folyamatban lehet egyfajta felajánlási alap megképzése, hogy az egyébként sem reális, de kifelé fontos ígéretből végül kihátrál az ukrán vezetés, hogy cserébe a béke feltételeit ki tudják alkudni.