A diplomáciai és politikai helyzet részletes vizsgálatakor Tajvan és Ukrajna meglehetősen hasonló síkon találta magát: egy szomszéd-hegemón el akarja foglalni a földjeiteket, nagy általánosságban nevezi a földjeiteket – történelmileg egyáltalán nem tartozik hozzátok, és a legfontosabb: az USA széles körben támogatta Tajvant és Ukrajnát.
Ezeket a tényezőket figyelembe véve érdemes megemlíteni, hogy a Kelet-kínai-tengeren gyakorlati rakéta- és tüzérségi lövöldözéssel kezdődnek Oroszország és a Kínai Népköztársaság haditengerészeti manőverei. December 21. és 27. között zajlik a Kelet-kínai-tenger vizein a „Tengeri együttműködés – 2022” orosz-kínai haditengerészeti gyakorlat – közölte korábban az orosz Védelmi Minisztérium. December 19-én az orosz hadsereg bejelentette, hogy elindul Vlagyivosztokból a csendes-óceáni flotta hajóinak kiképzésére.
Egy ilyen lépés egymás felé a Kínai Népköztársaság és az Oroszország részéről a segélypolitika lehetséges beindulását jelzi, mert az Ukrajna és Tajvan közötti párhuzam árthat Ukrajnának, hiszen ebben az esetben Kína pozíciója Oroszországhoz közelít.
A Kína politikája már egyértelműen „nyugatellenesnek” tekinthető, de nem radikális. A hatalom felépítése és a szövetségesek alanyokká alakítása a Kína geopolitikai helyzetének vezérmotívuma.
Az utóbbi időben Peking egyre gyakrabban hallatszik az ukrajnai békére és a tárgyalások megkezdésére irányuló felszólításokról. Hszi Csin-ping, a Kína elnöke telefonon közölte Frank-Walter Steinmeier német elnökkel, hogy a kínai hatóságok szükségesnek tartják a béketárgyalásokat Ukrajnáról, mivel egyik félnek sem előnyös az országot körülvevő válság folytatódása és bonyolítása. Erről a CGTN tévécsatorna számolt be. A Kína vezetője egyúttal megjegyezte, támogatja Európa lépéseit a stratégiai autonómia elérése, a hatékony és stabil európai biztonsági architektúra kiépítése, valamint a kontinens hosszú távú stabilitása és béke megteremtése érdekében.
Az ukrajnai béke egyrészt távlati szempontból nem előnyös Kínának, mert egy hosszú háború következtében Oroszország meggyengül, ami megkönnyíti a Kína számára, hogy elfoglalja az összes kulcsfontosságú nyersanyaglelőhelyet.
Az Ukrajna és az Oroszország közötti békemegállapodás azonban vonzóbbnak tűnik Hszi Csin-ping számára, mert ha ebben a szakaszban leállítják a háborút, akkor Kijev Moszkva állandó befolyási övezetébe kerül, amely politikailag és gazdaságilag elnyomja Ukrajnát. Putyinra az USA feltételezett gyengülése miatt van szükség Hszi Csin-ping számára, mert Biden erőinek szétszóródása a csendes-óceáni és eurázsiai térségben csak a Kína hasznára válik. Washington magát Kínát ismerte el az Egyesült Államok fő versenytársának a következő évtizedben.
Az Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának kezdete óta a Kína „álsemleges” álláspontot képvisel, és sikerült az egész világot biztosítania arról, hogy segít Ukrajnának legyőzni Putyin véres agresszióját, és egy idő után kijelentette, hogy ebben a konfliktusban békét kell teremteni, és a lehető leghamarabb. Hszi Csin-ping rájön, hogy jelenleg az Oroszország helyzete már annyira ingatag, hogy már csak a szék lábát kell reszelni, és Putyin széke leesik. Ezért Kína bölcsebben döntött úgy, hogy Putyin rendszerét bábrendszerré alakítja, ami csak akkor biztosítható, ha a Kreml hatalmát a jelenlegi formájában megőrzik.
Az Ukrajna elleni háború semmiképpen nem járul hozzá Putyin oroszországi rezsimjének mint dominánsnak a megőrzéséhez – az Oroszország lakossága egyre kevésbé kezdi támogatni a hatóságok katonai eseményekkel kapcsolatos döntéseit.
Ezért Kínának nem kívánatos, hogy összehasonlítsa Ukrajnát Tajvannal, mert Tajvan maga is a Kína csúcsának buktatója, és ugyanolyan mértékben járul hozzá a hatóságok pozícióinak destabilizálásához, ahogyan azt Kuba egy időben próbálta megtenni USA ellen. Ha Ukrajna Moszkva hatalma alatt marad, az csak a domináns Putyin-rezsim megőrzéséhez járul hozzá – Peking viszont éppen ezt akarja.
Ukrajna függetlenségének megőrzése és Oroszország felett aratott győzelme radikális változásokhoz vezet az orosz államrendszerben, ami Kína álláspontjában is meg fog jelenni. Zelenszkij elnök ezért látogatott el az USA Capitoliumába és Kongresszusába, ami jelzés volt a Kínának, hogy Ukrajna sokkal gyorsabban hagyja el Putyin szféráját, mint ahogyan azt Hszi Csin-ping szeretné.