Orbán Viktor miniszterelnök az őszi ülésszak nyitányaként szólalt napirend előtt az Országgyűlés előtt. A legfontosabb kijelentéseit összegeztük.

A budapesti atlétikai világbajnokság kapcsán megjegyezte, hogy a sportrendezvények megszervezésében a világ legjobbjai közé tartozunk. Mint mondta, egymilliárd néző látta a közvetítéseket, százhetvenezer vendég volt Budapesten, és négyszázhatvanezer vendégéjszakát töltöttek el hazánkban, a megrendezéshez képest kétszeres bevételt termelt a magyar gazdaságnak a vb – mondta el.

A kormányfő kiemelt vállalásnak nevezte az energiabiztonság fenntartása. Az energiafüggetlenség garantálása érdekében Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Katarral is földgáz-megállapodást kötöttek. Ugyanis Brüsszel úgy döntött, hogy leválasztják Európát az orosz energiahordozóktól, ami Orbán Viktor szerint ellentétes a magyar és az európai érdekkel, de nincs elég erőnk ezt most megakadályozni – mondta. Egyébként Orbán Viktor szerint a türk világ Európa szempontjából megkerülhetetlen stratégiai szereplővé vált. Hazánkba abból az irányból ötmilliárd köbméter földgáz érkezik, ami a teljes fogyasztásunk fele.

Az energiabiztonság kapcsán beszélt arról, hogy számára kezdetektől nyilvánvaló a 2014-es orosz-ukrán konfliktust lezáró Minszki béke törékenysége, ha Ukrajna nem adja fel a NATO-csatlakozási szándékát. Ezért erősítették meg a közép-ázsiai kapcsolatokat, és 2018-ban emiatt csatlakoztak a Türk Tanácshoz. Egyébként az Északi Áramlat felrobbantását állami terrorakciónak nevezte,

A miniszterelnök kiemelte, a feltöltötték a gáztározókat, az éves fogyasztás hatvan százaléka már rendelkezésre áll. Átvizsgálták az elektromos-hálózatot is, hol lehet a megújulókat betáplálni a rendszerbe. Ígérete szerint, most már tudják, az elszámolási viták után hol tudják fogadni a napelemeseket. Meglátása szerint Magyarország a klímabajnokok klubjába tartozik.

Beszélt a védelmi iparról is, többek között a zalaegerszegi központról, ahol nemcsak gyártás, hanem kutatás-fejlesztés és tesztelés is zajlik, ugyanis Európa a következő évtizedekben újra militarizálódni fog.
„Becsaptak bennünket!”

• így összegezte Orbán Viktor az ukrán gabonavitát. Mindezt azzal magyarázta, hogy Brüsszel állítása szerint az ukrán gabona nélkül súlyos éhínség lenne Afrikában, ezért nyitott hazánk szállítási folyosót. Azonban az olcsóbb ukrán gabonát nem vitték tovább Afrikába, hanem kiszorítotték a magyar termékeket. Nem engedhetjük, hogy bizonytalan gabonából süssenek kenyeret a magyar családoknak – fogalmazott. A behozatali tilalmat pedig a brüsszeliek szántották be, ezért arra kérte az EU vezetését, hogy álljanak ki a közép-európai országok mellett. Egyébként Ukrajna kapcsán kitért arra, hogy az ukránok évek óta sanyargatják a magyar iskolákat, ukrán iskolákká tennék azokat, és ha ez nem megy, akkor bezárják az intézményeket. Ukrajnát semmilyen kérdésben nem támogatjuk, ameddig vissza nem állítják a kisebbségi törvényeket – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy bár a jegybank feladata az inflációs cél kijelölése, de ezzel nem tudott megbirkózni az MNB, ezért saját eszközöket vetettünk be – utalt a többek között a kötelező akciózásra, illetve az online árfigyelésre. Szerinte szeptemberben tizenkét százalék alatti lesz az infláció, és december tíz százalék alá fog esik majd.
Be fogunk avatkozni decemberben, ha nem tudják a kereskedők kordában tartani az üzemanyagárat

– szögezte le Orbán Viktor.

Arról is beszélt, hogy a kormány törvénymódosítással mentené ki a jegybankot szorult, eladósodott helyzetéből, mert nem vonna el máshonnan forrásokat. A magyar államadósság kétharmada magyar, (huszonnégy százaléka a családoknál), egyharmada külföldi tulajdonban van.

A jövő viszont borús.

Orbán Viktor szerint orosz-ukrán háború folytatódni fog, több tízezer ember hal még meg, de a háború elöl idemenekültek biztonságát továbbra is garantálják, „senki nem fogunk visszaerőszakolni Ukrajnába”. Szerinte a migránsok a déli határon átlépték a Rubicont, ezért nem támogatják majd az EU menekültpaktumát.

Beszélt arról is, hogy Brüsszelben kivezettetnék a rezsicsökkentést, a kamatsapkákat, valamint növelnék a külföldi tőke volumenét a magyar gazdaságban. Orbán Viktor szerint a kamatstop kivezetésére csak akkor lesz lehetőség, ha jelentősen csökken a kamat és az infláció, ám ennek nem jött el az ideje, ezt nem követelheti Brüsszel sem – magyarázta, majd imételten kijelentette, nem akarnak több pénzt adni Ukrajnának, nem támogatják az újabb EU-s kilencvenkilenc milliárd eurós hitelalapot.

Orbán Viktor szerint ezek miatt politikai ellenfelei, a Soros-birodalom, a brüsszeli bürokraták, valamint az amerikai demokraták egyszerre fogják a kormányzatot támadni, de Magyarország nem tartozik a Jawohl-országok klubjába, akiket ha felhívnak telefonon, annyit mondanak németül, jawohl!

Az ellenzéki képviselők felszólalásaira adott viszontválaszokban már több volt a politikai üzenet. Gazdaságpolitikai szempontból jelentős lehet, hogy a miniszterelnök megismételte korábbi álláspontját az ársapkákkal kapcsolatban: továbbra sem érti, ha valaminek korlátozzuk az árát, az miért vezet áremelkedéshez. Orbán Viktor a jobbikos Lukács László György migránsmunkásos felvetésére közölte, nem igaz, hogy százezerszámra hoznának be külföldi vendégmunkásokat. A hatályos törvények szerint csak annyi vendégmunkásnak adható engedély, amennyi betöltetlen álláshely van Magyarországon. Ez jó szabály – tette hozzá a miniszterelnök.

Ungár Péter (LMP) felvetésére kifejtette, hazánk egyike annak a huszonegy országnak, amelynek úgy növekedett a gazdasága, hogy közben csökkent a károsanyag-kibocsátás, ezért tartja klímabajnoknak Magyarországot Orbán Viktor.

Szamárságnak nevezte, hogy Oroszország katonai szempontból képes lenne elérni a magyar, a szlovák, vagy a lengyel határt.

Nincs olyan forgatókönyv, hogy Magyarországnak és Oroszországnak közös határa legyen, az erre épített külpolitika tévedés

– fogalmazott. A svédek NATO-csatlakozása kapcsán pedig leszögezte: „egyetlen körülményt nem látok, hogy sürgetni kellene a döntést”, Orbán Viktor szerint semmi sem fenyegeti Svédország biztonságát, ezért van idő kikövetelni a tiszteletet.

Dúró Dóra (Mi Hazánk) a demográfiai válságra és a családi kedvezmények csorbítására figyelmeztetett. Orbán Viktor válaszában azt ígérte, hogy a falusi csok továbbra is megmarad, és az év végén az érdeklődés hiánya miatt kifutó városi csok után jövő év elejétől meghirdetnek egy újabb programot.

Konkrétumot ehhez sem fűzött, de azért jól hangzott; Orbán Viktor szerint jövőre a bérek jobban nőnek majd, mint az infláció,
tehát 2024-ben és 2025-ben reálbér növekedés lesz.

Beszélt az autóiparról és a mellé érkező akkumulátor-iparról is. Szerinte félmillió ember él hazánkban a gépjárműgyártásból, és az ő munkahelyük kerülne veszélybe, ha 2035-től ezekben a gyárakban leállna a munka. A technológiai átállást az akkumulátortor-gyártás biztosíthatja. A vízigénnyel kapcsolatban megjegyezte, van hazánk számára elég tartalék, ha úgy döntünk, mert több víz jön be, mint amennyi elfolyik az országból, képesek vagyunk kielégíteni a szektor igényét – tette hozzá.

Nincs olyan környezeti, vagy gazdasági szempont, hogy Európa legmodernebb technológiáját Magyarországon ne honosítsuk meg – zárta Orbán Viktor.

Forrás:https://www.economx.hu/belfold/orban-viktor-parlament-haboru-svedorszag-inflacio.777889.html