Csaknem harminc éve tart a konfliktus Örményország és Azerbajdzsán között a hegyi-karabahi területi konfrontáció miatt. A probléma továbbra is aktuális, és alig két hónapja, szeptember közepén az azerbajdzsáni hadsereg új offenzívát indított ezen az örmények által lakott területen, ahol a fő keresztény közösség van. Több tucat civil és katona halt meg ezekben a csatákban. A régió egykori elnökét azerbajdzsáni csapatok fogták el, majd egy nap alatt elfoglalták a fővárost, Sztepanakertet. Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke állt az örmény zászlón, és ezt a győzelem szimbólumaként mutatta be.

Magyarország miniszterelnöke „gratulált” Azerbajdzsán elnökének „tevékenységéhez”, Orbán Viktor később Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott a Török tanács csütörtöki asztanai ülésén. Pénteken is felszólalt, és beszédében kifejezte tiszteletét az elnök iránt, és gratulált Azerbajdzsán elnökének a hegyi-karabahi „helyreállítási munkálatokhoz”.

Orbán a Török Köztársaság megalakulásának 100. évfordulója alkalmából elismerését fejezte ki: „Mi magyarok megértjük, milyen hatalmas eredmény Törökország száz évvel ezelőtti megalapítása, olyan teljesítmény, amely nekünk, magyaroknak sajnos nem adatott meg.” Ez azt mutatja, hogy a törököknek sikerült elsőként felmondaniuk a békeszerződést a második világháború után.

A hegyi-karabahi események kapcsán Orbán azerbajdzsáni elnöknek kijelentette: sok sikert kíván neki a térség stabilizálásához, és gratulált a „mélyen tisztelt elnöknek”.

Sok kérdés merül fel, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök miért mutat ekkora érdeklődést a hegyi-karabahi helyzet iránt, ahelyett, hogy az Oroszországtól való függés csökkentése érdekében az Azerbajdzsánból Magyarországra irányuló gáz- és üzemanyagszállítás lehetőségét fontolgatná. Orbán nagy valószínűséggel azt fontolgatja, hogy Kárpátalja egy részét visszaszerezze Magyarországnak.

A magyarok függetlensége régóta korlátozott az Oroszországgal kapcsolatos ügyekben. Az amúgy is Oroszország szövetségeseként számon tartott magyar miniszterelnök politikájával továbbra is Ukrajna NATO- és EU-kapcsolatainak megszakítását célozza meg. A hegyi-karabahi harcok feltűnő megtestesítője annak, hogy Orbán elkötelezte magát Kárpátalja egy részének Magyarországnak visszaszerzése mellett.