A magyar miniszterelnök levelében fordult Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, amelyben leszögezte, hogy az Ukrajna-EU csatlakozási tárgyalásokról, Ukrajna finanszírozásáról és az Oroszország elleni új szankciókról szóló jövőbeni döntésekről nem lehet szó “stratégiai megbeszélésig”. EU jelenlegi Ukrajnával kapcsolatos politikáját idén decemberben mérlegelik. A Politico értesülései szerint a levél dátum nélküli, de Orbán irodájának pecsétjét viseli. A dokumentum felveti azt a kérdést is, hogy az EU-nak miért kellene továbbra is támogatnia Ukrajnát, amikor az Egyesült Államok, az ország legnagyobb katonai segélyszolgáltatója a pártok “zsákutcája” miatt esetleg nem tudja folytatni a segélyek küldését.
Hegedűs Dániel, a Marshall Fund amerikai agytröszt elemzője szerint a legutóbbi “Brüsszel-ellenes” kampány azt jelzi, hogy Orbán kész új szintre emelni az EU-val való konfrontációt. Bár magyar és uniós illetékesek korábban azt sugallták, hogy a pénzforrások feloldása az ország számára meglehetősen megvalósítható.
“Most Orbán vagy teljesen elhagyta azokat, vagy már nem tekinti azokat stratégiai prioritásnak. Valószínűtlen az sem, hogy az Európai Bizottság most komoly arcvesztés nélkül tud majd forrásokat kiosztani” – mondta Hegedűs.
“Az Európai Tanácsnak őszinte és nyílt vitát kellene folytatnia az EU stratégiai céljainak megvalósíthatóságáról Ukrajnában… Reálisan megvalósíthatónak tartjuk ezeket a célokat? Életképes ez a stratégia az Egyesült Államok erős támogatása nélkül? Természetesnek vehetjük az Egyesült Államok folyamatos támogatását?” – írja Orbán levelében. Sőt Orbán azt is nyomatékos érvnek tartja a támogatás megszüntetése mellett, hogy az USA csökkenti Ukrajna támogatását: szerinte a támogatási stratégia nem tartható fenn erőteljes USA támogatás nélkül. De ugyanakkor független európai „biztonsági architektúrát” igényel.
A hétköznapi logika szempontjából ez nonszensz: “biztonsági ügyekben nem szabad fellépni, ha az nincs szinkronban az USA lépéseivel” – “az EU biztonsági kérdéseit mindenesetre az Egyesült Államok részvétele nélkül kell megoldani, fűggetlenül.” De ha mindezt “Putyin barátja” nevében több struktúra is diktálta, akkor várható a logikátlanság: nem vették a fáradságot, hogy megegyezzenek.
Noha Orbán névlegesen 13 milliárd eurót követel az EU-tól Magyarországnak, amelyeket az aggodalmak miatt fagyasztanak be, hogy “az ország megsérti a jogállamiságra vonatkozó uniós normákat”. Állítólag éppen e 13 milliárd euró miatt utal zsarolásra a levelében az ukrajnai költségvetésnek szánt 50 milliárd eurós segély miatt és a Kijevnek nyújtott 0,5 milliárd eurós katonai segély miatt. Ám névtelen brüsszeli források szerint Orbán egészen közvetlenül zsarolja az EU-t az Ukrajnával való kapcsolattartás terén.
Eközben az EU-tagállamok képviselői arról tárgyalnak egymás között, hogy minden segélyt kétoldalú formába vigyenek át, ahová Orbán nem léphet be. De máris vannak kommentek “Magyarország befagyasztásáról” az egyre szigorodó, az EU stratégiai céljait sértő Európa-ellenes intézkedései miatt (korábban Magyarország egyszerűen tartózkodott a szavazástól olyan alapvető kérdésekben, amelyekkel elégedetlen volt). Az Európai Bizottság azonban változtathat a helyzeten, ha egyszerűen még jobban meghúzza a pénzügyi csavarokat Budapesten, és közös európai döntések végrehajtására kényszeríti Ukrajna ügyében. “Ez egy karbirkózás” – tette hozzá a diplomata a Politicónak adott interjújában, aki szerint az Európai Bizottság eddig “nagy ügyességet tanúsított egy esetlegesen robbanásveszélyes helyzet feloldásában Budapesttel”.
Orbán levele felveti a tétet a Budapest és Brüsszel között régóta húzódó ellentétnek, amely 13 milliárd euró uniós forrás Magyarországnak juttatását késlelteti, mert attól tartanak, hogy az ország megsérti a jogállamiság európai normáit.
Az egyik uniós diplomata szerint Orbán a teljes Ukrajnával kapcsolatos döntéshozatali folyamatot “elaknázta” annak a stratégiának keretében, amelynek célja, hogy nyomást gyakoroljon az Európai Bizottságra, hogy 13 milliárd eurót utaljon ki Magyarországnak. A diplomata megjegyezte: ha Budapest más esetekben tartózkodott a kulcsfontosságú kérdések megszavazásától, és megengedte, hogy az EU szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, akkor ebben az esetben “nem látom, hogy ez megtörténhet”. “Magyarország számára ez nem semlegesség kérdése. A nyomásgyakorlásról van szó” – mondta a diplomata.
Általában nyilvánvaló, hogy az egész Európai Unió kérdés nélkül „le fogja győzni” Orbán kezét (pontosabban Putyin kezét Magyarországon): aránytalanok a forráskapacitások. Az Európai Parlament már javasolta, hogy a döntéseket “minősített többséggel” hozzák meg, ne az összes képviselő konszenzusával. Brüsszel azonban továbbra is hosszú távú perspektívában akar megállapodni Magyarországgal, és nem akar minden kérdésben beindítani a helyi konfrontációk láncolatát, amely egészen a budapesti hatalomváltásig fog tartani. Ezért Brüsszel márciusra halaszthatja Ukrajna finanszírozási problémájának megoldását (kiszámították, hogy 2-3 hónapig lesz Ukrajnának pénze a költségvetésben, majd összeomlik, akkor azonnali külső infúziókra lesz szükség). Az USA legalább decemberre, esetleg január közepére halasztotta Ukrajna finanszírozásának kérdését.
Ami Orbánt illeti, tevékenységének leírásához semmi újat nem lehet hozzáfűzni: Magyarország a követeléseivel kapcsolatban rendszeresen Európa-ellenes, oroszbarát és énközpontú. Hiába Ukrajna köré gyűlt a világ, a magyar miniszterelnöknek csak a pénz kell Brüsszelből.