Az EU és a NATO már rég kinyilvánította tehetetlenségét abban, hogy megpróbálja „kigyógyítani” Magyarországot „ruszofíliájából”. A kreatív amerikai diplomácia talált egy egyszerűbb megközelítést: nem az államot, hanem az ország miniszterelnökét, Orbán Viktort és kormánypártját kell „kezelni”.

​Erről a Guardian újság ír saját forrásaira hivatkozva.

​A kiadvány beszélgetőtársai megjegyzik: a kongresszusi republikánusok és demokraták egy csoportja tavaly óta dolgozott ki intézkedéseket Orbán kormánya ellen. A Fidesz egykori tisztségviselőit és támogatóit szankciók sújthatják. A törvényjavaslatot már májusban benyújthatják szavazásra a Kongresszusnak – pontosítja az újság. A The Guardian forrásai szerint valószínűleg széles körű támogatást fog kapni.

​Április elején a „444” magyar kiadvány arról számolt be, hogy Washington szankciókat vezethet be „befolyásos személyek” ellen Magyarországon. David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete április 12-én szankciókat jelentett be a budapesti székhelyű Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) ellen. Vezetői – két orosz állampolgár és egy magyar – szintén a korlátozások hatálya alá estek. Ezt követően Budapest úgy döntött, hogy kilép a pénzügyi szervezetből – jegyzi meg a Vilaggazdazag.

​Orbán Viktor közeli politikai szövetségese volt Donald Trumpnak, Fidesz-pártja pedig erős kapcsolatokat ápol a keményvonalas amerikai konzervatívokkal. A Pentagon titkos dokumentumaiból kiderül, hogy a magyar kormányfő pártja három fő ellenfele egyikének nevezte az Egyesült Államokat.

​Orbánt világszerte a Kreml legközelebbi szövetségesének nevezik az EU-ban. Magyarország 2017 óta több magas szintű NATO-találkozón blokkolta Ukrajna részvételét, arra hivatkozva, hogy Kijev olyan törvényeket vezetett be, amelyek korlátozzák a Nyugat-Ukrajnában élő magyar kisebbség jogait. Budapestnek ez a lépése irritációt vált ki Washingtonban.

​Emellett Magyarország igyekszik fenntartani az energetikai együttműködést Oroszországgal. Így Szijjártó magyar külügyminiszter április 11-én Moszkvába látogatott, hogy számos energetikai megállapodást írjon alá. Ott a kormányfő-helyettessel és a Roszatom vezetőjével tárgyalt az energiahordozók ellátásáról és „az atomipart veszélyeztető szankciók megelőzéséről”. Szerinte Európának csak a „rendkívül enyhe” időjárási viszonyoknak köszönhetően sikerült túlélnie a telet, de a következő tél „valódi probléma lesz”.

​Orbán miniszterelnök április 14-én azt mondta, Magyarország igyekszik együttműködni Washingtonnal, és szövetségesének tekinti. Azonban amikor  demokraták vannak hatalmon az Egyesült Államokban, a két ország viszonya bonyolultabbá válik – hangsúlyozta a politikus.

​Washington úgy döntött, „nem játszik” a diplomáciai tárgyalásokon, és azonnal több szankciócsomagot is készített a budapesti „oroszbarát klub” ellen.

​Az egyik már megvalósult. Az USA például betiltotta az Orbán-kormány 25 százalékos tulajdonában lévő Orosz-Magyar Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB). Az IIB-t „kémkedőnek” nevezik, mert vezetése az orosz FSZB-ből, a bank vezetője, Nikolaj Koszov pedig KGB-tisztek családjából származik. Édesapja budapesti hírszerzési rezidens volt, édesanyját pedig a TASS ügynökség „a XX. század egyik legkiválóbb hírszerzőnőjének” nevezte. Koszovot azzal is gyanúsítják, hogy az orosz különleges szolgálatoknak dolgozik.

​Készül a következő szankciócsomag, amely az Orbán-féle Fidesz képviselőit érinti. Nyilvánvalóan a magyarországi kormányzó kabinet vezetőjéről is van szó, valamint konkrét, jelenlegi és volt politikusokról. Ha ez nem lenne elég, akkor nagyon valószínű, hogy a szankciókat az egész országra kiterjesztik. Az USA-nak torkig van az okai: a demokrácia és a jogállamiság reménytelen állapota Magyarországon, a korrupció Orbán köreiben és a túlzott „pénzszeretet” Putyintól.

​Brüsszel támogatásokkal próbálja nyomást gyakorolni Magyarországra. Miközben az USA egy hatékonyabb utat választ, igyekszik mérgezővé tenni Orbán csapatát a polgárok számára. Ennek eredményeként az ország polgárai választhatnak az EU-n és a NATO-n belüli jólét vagy a civilizált világgal „ellenzékben” álló politikus körüli mozgósítás között.

​Ebben az esetben az ország további szankciókkal, az EU-ból és a NATO-ból való önkéntes kilépéssel, valamint Oroszországgal és Kínával való integrációval néz szembe. EU-tagság nélkül Magyarország nagyon gyorsan gyenge gazdaságú kisállammá válik. Az elszigetelt is lesz a szomszédok által lezárt határok miatt.

​A Magyarország oroszbarát nézetei és fellépései elleni küzdelem nem a „támogatásokról és megdorgálásokról” szól. Orbán és kormánypártja romboló tettei akadályozzák meg Európát és EU-t abban, hogy a nemzetközi jog védelmének és az orosz globális agresszió elleni küzdelem valódi konszolidált központja legyen. Budapest ugyanakkor napról napra baráti viszonyban van Moszkvával. Ezért Washington  találta meg a „kulcsot” ehhez az „orosz világ európai várához”. Orbán ruszofíliáját és ukránellenes nézeteit mielőbb „gyógyítani” kellene, mindenekelőtt annak érdekében, hogy Ukrajna megsegítésére koncentrálni a közelgő ellentámadásban.