A putyinista retorikával kampányoló Fico pártja, a Smer rácáfolt a közvéleménykutatókra, és 5 százalékponttal verte a második helyezettet. A koalícióalakításban azonban fontos szerepe lesz az épp Ficóéktól kivált pártnak, a Hlasnak. Annak vezetője nincs beszélő viszonyban Ficóval, de ha mondjuk a köztársasági elnöki posztot beígérik neki, az változtathat a dolgokon.
Az exit poll adatok után sokaknak meglepetésként hatott, hogy Robert Fico populista-nacionalista erői nyerték az előrehozott parlamenti választásokat Szlovákiában, közvetlenül urnazárás után ugyanis még úgy tűnt, a liberális Progresszív Szlovákia (PS) nem csak bejut a parlamentbe, hanem rögtön kormányt is alakíthat. Ezzel szemben Fico pártja közel 5 százalékponttal több szavazatot szerzett, a legtöbb járásban fölényesen nyerte a választást. Sem a populista Sme Rodina, sem a szélsőjobboldali-nacionalista Republika nem jutott be a parlamentbe, és a magyar Szövetség sem, ami megpecsételheti az etnikai politizálás sorsát Szlovákiában.
Ők a bejutók a 150 fős parlamentbe:
Smer 22,94 százalék – 42 mandátum
Progresszív Szlovákia 17,96 – 32 mandátum
Hang (Hlas) – Szociáldemokrácia 14,7 – 27 mandátum
Egyszerű Emberek és szövetségesei 8,89 – 16 mandátum
Kereszténydemokrata Mozgalom 6,82 – 12 mandátum
Szabadság és Szolidaritás 6,32 – 11 mandátum
Szlovák Nemzeti Párt 5,62 – 10 mandátum
A részvételi arány 65.1 százalék, a 2002-es parlamenti választás óta nem volt ilyen magas.
A fontos tanulságok pedig, hogy
- Robert Fico visszatért, nem is kicsit
Bár több közvéleménykutatás is a Fico-féle Smert hozta ki győztesnek, arra lehetett számítani, hogy az eredmény szoros lesz, ezzel szemben a populisták durván 5 százalékpontot vertek a PS-re. Az eredmény óriási csapás a progresszíveknek, annak ellenére, hogy történetük során először jutottak a parlamentbe, tehát lenne minek örülni. Fico 2018 után ismét miniszterelnök lehet, visszatérése, amiért évekig küzdött, teljes. Nem tudták utolérni sem a hatóságok, sem az ügyészség, sem más pártok. A populizmus, a megosztás, a dezinformáció és a félelemkeltés taktikája bejött, ha sikerül összerántania egy koalíciót, amire minden esély megvan, visszatérhet a hatalomba, és nehéz lesz ismét kitenni onnan.
- Orbán Viktor jó lóra tett
Ahogy Dennik N – Napunk még a választás éjszakáján megírta, Ficót még a kampánycsend alatt is nyomta a magyar közmédia. Egy felmérés szerint a szlovákiai magyarok 13,3 százaléka az M1 televízióból tájékozódik, vagyis az interjú bőven alkalmas lehetett a választók befolyásolására. Nem valószínű, hogy ezen múlt volna a választás, de a kampány során Robert Fico volt az egyetlen szlovákiai pártelnök, akit a magyar közmédia exkluzív interjúban szólaltatott meg. Orbán tehát segítőkész és lojális volt, még a magyar pártok kárára is, most abban bízik, Fico is az lesz, és a harcos putyinista retorika nem csak kampánytechnika volt. Ahhoz ugyanakkor, hogy Fico kormányon konszolidálódjon, először kormányra kéne kerülnie.
- A Hlas dönti el, merre megy tovább Szlovákia
A Smernek, a Hlasnak és az SNS-nek együtt 79 mandátuma van (42+27+10), a kormányalakításhoz 75 kell. A nacionalisták Fico természetes szövetségesei, a Hlas pedig a Smerből vált ki három évvel ezelőtt. Peter Pellegrini pártelnök és egykori főnöke nem beszélnek egymással, de a Hlas lesz a harmadik erő a pozsonyi parlamentben, Zuzana Čaputová köztársasági elnök pedig a választások előtt leszögezte: azt kéri fel kormányalakításra, aki a választást megnyeri, nem matekozik. Peter Pellegrini most azt várja, hogy Robert Fico szólítsa meg a Hlast. A végső eredmények ismeretében azt mondta, noha még mindig meg van győződve arról, hogy egy kormányban nem kellene két volt kormányfőnek ülnie, nem zárja, ki hogy a pártja a Smerrel lépjen koalícióra. Ezzel akár utalhatott arra is, hogy a két párt koalíciójában személyesen nem venne részt, cserébe a Smer jövőre támogatná az elnökjelöltségét. Čaputová nem indul, az már biztos, és egy ilyesmi háttéralkuról volt már szó korábban.
- A magyarok nem jutottak be, vége lehet az etnikai politizálásnak
Mózes Szabolcsot, a magyar párt, a Szövetség egyik vezetőjét a választás után arról kérdezték, mit gondol, azzal, hogy ismét nem sikerült egy magyar pártnak sem parlamentbe jutnia, vége-e az etnikai politizálásnak az országban? „Attól tartok, igen” – válaszolta Mózes a kérdésre. Gyimesi György, a Szövetség listájának utolsó helyén szereplő oroszpárti-populista politikus azt posztolta a Facebook-oldalára vasárnap hajnalban, szlovákul: „Az etnikai politizálásnak véglegesen vége”. Aki magyar politikát akar csinálni Szlovákiában, annak mostantól kezdve valószínűleg be kell érnie a nagy szlovák pártokon belül létrehozott magyar platformokkal, az önálló magyar pártok a Budapestről hozzájuk vágott milliárdok ellenére elvesztették létjogosultságukat. Robert Fico pár éve lecserélte a magyarokat a migránsokra, a magyarellenesség már jóformán alig van az országban, a nagyobb pártokban vannak magyar politikusok, a programjaikat (vagy legalább egy részüket) magyarul is el lehet olvasni. Az ország lakosságának 9 százalékát kitevő magyar kisebbség máshol keresi a politikai képviseletet.
- Egy ideig még Ódor Lajosnak fogják hívni Szlovákia miniszterelnökét
A Hlas nélkül egyik oldal sem tudna reálisan többséget alkotni, de ők mindkét oldallal koalícióra tudnak lépni. Ha valahogy sikerül meggyőzni Pellegrinit, hogy ne menjen vissza régi főnökéhez, megpróbálkozhat a PS a tárgyalásokkal, de ehhez először Fico-nak kudarcot kéne vallania, amire kevés az esély. Bárhogyan is, hosszú egyezkedések elé nézünk. A legvalószínűbb mégis, hogy a populista, orosz-, és Orbán-barát erők kerülnek hatalomra Szlovákiában.
Forrás:https://hvg.hu/vilag/20231001_szlovakiai_valasztasok_eredmeny_osszegzes_tanulsagok_fico_smer_orban