Orbán Viktor magyar miniszterelnök “trójai falóként” viselkedik az Európai Unióban az Ukrajnának nyújtott segélyek ügyében. Ezt a véleményt fejtette ki február 6-án a SZABADSÁG TV csatorna kommentjében az Európai Parlament Újítsuk meg Európát frakciójának alelnöke, a Momentum Mozgalom képviselője, Cseh Katalin.
“Legyünk rendkívül őszinték. Ukrajna érdeke Európa érdeke. Ha Ukrajna megnyeri a háborút, a demokrácia nyeri a háborút. Akkor Európa védve lesz. Nekünk, európaiaknak annyi támogatást kell megadnunk Ukrajnának, amennyire szüksége van, hogy folytathassa bátor harcát és megvédhesse országát – és általában megvédhesse közösségünket. És ez különösen fontos nekem, mint magyarnak, mert közös a határunk Ukrajnával” – mondta Cseh. “Az ukrajnai magyar kisebbség is szenved Putyin törvénytelen és provokálatlan háborújának következményeitől. Ezért egyszerűen nem értem, miért lép fel Orbán Viktor Vlagyimir Putyin “trójai falójaként”, állandó vétóival és az Ukrajnát megsegítő közös európai erőfeszítések leállítására tett módszereivel” – hangsúlyozta az Újítsuk meg Európát frakció alelnöke.
Cseh úgy véli, hogy az Európai Tanács jelenlegi szavazási modellje, amikor a döntéseket az Európai Unió valamennyi tagja egyhangúlag hozza meg, működésképtelen. Ezt bizonyították Orbán Viktor többszöri vétói a döntésekre. És ezáltal ő az egyetlen “trójai faló”, aki blokkolja az egész Uniót.
“Nagyon fontos, hogy Ukrajna népe, Ukrajna bátor népe tudja, hogy mi, magyarok nem vagyunk egyenlők Orbán Viktorral. Szolidaritást vállalunk az Önök küzdelmével. Amikor az ukránok menekültként érkeztek Magyarországra, sok honfitársunk befogadott Önöket, mert úgy éreztük, hogy valóban ezt kell tennünk emberként és jó szomszédként. És biztos vagyok benne, hogy Európában és Magyarországon a többség Ukrajna megsegítése mellett van. És mi, a magyar ellenzékben ezeknek az embereknek a hangja vagyunk. Az Európai Parlamentben pedig Ukrajna támogatásáért is harcolunk. Magyarországon pedig megpróbáljuk megváltoztatni a közvéleményt és a kormány politikáját, hogy segíthessünk Ukrajnának, és Ukrajnának segítve magunkon is segíthessünk” – összegzett Cseh.
És az ő szavai jelentik az egyetlen hidat Európa és az USA és Magyarország között, amelyet Orbán még nem rombolt le. Az USA szankciókkal fenyeget, az EU pedig nem oldotta fel a forrásokat. Az amerikai szenátusban szankciók bevezetését javasolják Magyarországgal szemben az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd eurós uniós pénzügyi támogatás késedelme és Svédország NATO-csatlakozása elleni tiltakozás miatt. Az EU viszont nem oldotta fel Magyarország pénzeszközeit, cserébe egy Ukrajna Alap létrehozásáért.
A Bloomberg azt írja, hogy a szenátor elítélte Orbán miniszterelnök azon próbálkozásait, hogy elodázzák az 50 milliárd eurós uniós pénzügyi támogatás megtárgyalását Ukrajnának, valamint a Svédország NATO-csatlakozása elleni tiltakozást. Szerinte a Fehér Háznak ki kellene terjesztenie a Magnyickij-törvényt (amely a csalásban, üldözésben és az emberi jogok megsértésében érintett orosz tisztviselőket sorolja fel) Orbánra, és fontolóra kellene vennie Magyarország kizárását az Egyesült Államok vízummentes programjából. További két szenátor – a demokrata Jean Sahin és a republikánus Tom Tillis – azt nyilatkozta, hogy Orbán azt kockáztatja, hogy “visszafordíthatatlanul károsítja” Magyarország kapcsolatait az Egyesült Államokkal és a NATO-val, ha nem dönt Svédország katonai szövetségbe lépéséről. A magyar miniszterelnök rendszeresen bírálja az Egyesült Államok EU-politikáját, Washingtonnak az EU-ra gyakorolt túlzott befolyásáról beszél. “Gyakran az az érzésem, hogy bizonyos döntések meghozatalákor amerikai, nem pedig európai érdekeket követnek” – mondta.
A média egyébként nemrégiben kiderítette, miért fél Orbán Ukrajna uniós csatlakozásától. Magyarország miniszterelnöke a magyar képviselőkkel 2023 márciusában tartott zárt ülésén feltárta, hogy Ukrajna EU-csatlakozásával szembeni ellenállás valódi oka az Egyesült Államok befolyása volt. Orbán akkor azt mondta, hogy Ukrajna csatlakozása új “hatalmi központot” hoz létre az EU-ban, amelyet az USA ural, és amelybe beletartoznak a balti államok, Lengyelország és kisebb mértékben Románia is.
Elmagyarázta az EU Tanácsának, hogy ez az új “hatalmi központ” hogyan kezdi majd fenyegetni az Európai Unió hagyományos nehézsúlyúinak (Franciaországnak és Németországnak) befolyását. Orbán elismerte, hogy megbeszélte ezeket az aggodalmakat Emmanuel Macronnal és Olaf Scholzcal, és felajánlott egy alternatívát – Párizs és Berlin egyesülését a Visegrádi Négyekkel, de azt állítólag nem fogadták el.
Az EU-t jelenleg Magyarország gazdasági sérülékenysége aggasztja. A magyar gazdaságot magas államháztartási hiány, magas infláció, gyenge valuta és magas adósságszolgálati kifizetések jellemzik. Emellett a magyar gazdaság nagymértékben függ a külföldi finanszírozástól, különösen az EU-ból. A pénzforrások feloldása tehát rendkívül fontos volt Magyarország számára. Ennek hiánya a befektetők érdeklődésének csökkenéséhez vezet a magyarországi befektetések iránt, valamint a magyar forint eséséhez. Ez végül a magyarok munkahelyeinek elvesztését és a gazdasági növekedés lelassulását okozhatja.
Ha pedig az USA – ahogy fenyegetik – szankciókat vezet be Magyarországgal szemben, akkor a gazdasági helyzete még rosszabb lesz. Nem valószínű, hogy ilyen helyzetben a magyarok továbbra is Orbánra és pártjára, a Fideszre szavaznának. Ezt megértve Orbán már megkezdte a kapcsolatok melegítésének politikáját Ukrajnával. Szijjártó Péter külügyminiszter közelmúltbeli ukrajnai látogatása és a nemzeti kisebbségek ügyében kötött megállapodások alapot adnak arra, hogy Magyarország megérti, hogy párbeszédre van szüksége Kijevvel. Ennek ellenére Orbán nem hagy fel azon próbálkozásaival, hogy oroszbarát narratívákat tereljen az európai világba, és fáradhatatlanul beszél arról, hogy Ukrajna miként kap túlzott pénzügyi támogatást és kereskedelmi kiváltságokat. Orbán azonban valószínűleg elfelejti, hogy ha Ukrajna segítség nélkül marad, akkor Magyarország teljes erejét fogja érezni az Orosz Föderáció agressziójának, amellyel az ukrán nép szembesült.