Orbán Grúziában: milyen célból és miért?

Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke bejelentette a magyar kormánydelegáció grúziai látogatását, amelyet szerinte „tisztességtelenül” megfosztottak az európai uniós tagjelölt státusától. A JAM News értesülései szerint Orbán ezt az uniós vezetők pénteki, spanyolországi Granadában tartott találkozója előtt mondta. „A kormányközi bizottság ülését Tbilisziben tartják. Magyarország kormánya Grúziában lesz. Minden miniszter velem lesz Tbilisziben” – mondta Orbán.

Megismételte korábban hangoztatott álláspontját is, miszerint Grúziát „teljesen igazságtalanul”, 2022 júniusában megfosztottak az EU-tagjelölti státusztól. „Az EU vezetői önzők. Nem akarnak beengedni és megadni a szükséges pénzügyi forrásokat… Ez teljesen igazságtalan az országával szemben, ezért meg kell osztanunk, amink van, mert szükségünk van magukra, stratégiai pozíciója van” – kifejtette magyar miniszterelnök.

Orbán szóvivője, Havasi Bertalan Telexnek megerősítette, hogy december 11-12-én Grúziában tartják a két ország kormányának közös ülését. A magyar hatóságok régóta nyilvánosan támogatják Grúziát, míg az EU-ban a demokratikus reformok visszaesése miatt kritizálják őket. Júniusban Brüsszelben megállapították, hogy Grúzia az Európai Unió tagjelölti státuszának megszerzésére vonatkozó 12 ajánlásból mindössze 3-at teljesített maradéktalanul. A szóbeli értékelés munkaváltozata szerint Grúziának a politikai depolarizációra, az igazságszolgáltatási reformra, a deoligararchizálásra és a média szabadságára kell összpontosítania.

A grúz hatóságok számára a Nyugattal és Ukrajnával fenntartott kapcsolatok kihűlése mellett Magyarország tűnik az Európai Unió fő hasonló gondolkodású országának. A szabadságjogok visszaszorítása és Vlagyimir Putyin megnyugtatása miatt Európában kritizált Orbán Viktor magyar miniszterelnök kényelmes partner Grúzia jelenlegi vezetése számára. De nem biztos, hogy ez a legjobb választás az EU-tagjelölti státuszt remélő ország számára ebben az évben.

Érdemes megemlíteni, hogy a grúz miniszterelnök Grúzia igaz barátjának nevezi Orbán Viktort, aki támogatja az ország NATO- és EU-tagságát. És mint tudják, „kéz kezet mos”, ezért Orbán Garibasvilit dicséri a példaért, hogyan lehet „Oroszország árnyékában élni, megőrizni a hazát és benne a békét”. Magyar és grúz politikusok a történelem és a kultúra hasonlóságairól, közös értékekről beszélnek, amelyeket Garibasvili „keresztény értékek, nemzeti, hazafias, családi értékekként” ír le. „Magyarország népe nagyon szerencsés, hogy ilyen bölcs és látnoki vezetőjük van, őrködik az alapvető értékek felett, példamutató politikus, harcos keresztény” – mondta a grúz kormányfő 2023 nyarán.

Ugyanakkor a valóságban Grúziában, valamint Oroszországban és Magyarországon a hatóságok ugyanazok a szabályok szerint játszanak, hogy a hatalmat megszilárdítani és megőrizni. Az ilyen rendszerek egyik jellemző vonása a társadalom őket támogató relatív többségére való támaszkodás. Egy ilyen támogatás kiépítéséhez állandó polarizációra van szükségük a társadalomban, amiben a fő eszközük az, hogy megmutassák, hogy vannak gonosz liberális elit, és vannak, akik támogatják az egyszerű embereket. Ez a fő stratégiájuk a választási támogatás megszerzésére, amelyet Putyin és Orbán, valamint a jelenlegi grúziai rezsim is alkalmaz.

Visszatérve azonban Magyarországnak az EU-ban való támogatásának kérdésére, nagyon sok kérdés vetődik fel. Orbán úgy viselkedik, mintha ő lenne „Európa észének hangja” a grúz hatóságokkal folytatott párbeszédében. Magyarország miniszterelnöke szavaival és tetteivel többször is támogatta a Kreml politikáját. Magyarország azonban a radikális álláspont ellenére kiegyensúlyozott és az európai úton marad, hiszen csak Brüsszelnek van elegendő eszköze Magyarország gazdaságának és fejlődésének életben tartásához – különösen azután, hogy a Fidesz vezetése és a Központi bank vezetője könyörtelenül tönkretette.

A grúziai találkozón szóba kerül az ország uniós tagságának kérdése, valamint az ország energiapolitikája is. Orbán tehát a Tbiliszihez fűződő „szövetséges” kapcsolatokat akarja hangsúlyozni, de kell-e Grúziának egy ilyen szövetséges? Az utóbbi időben Magyarország uniós országként csak veszít a tömb többi országának támogatását, Orbán populizmusa pedig csak botrányokhoz és konfliktusokhoz vezet a szomszédos államokkal. Orbán Viktor maga is csak azon politikusok között talál „hasonlóan gondolkodó száműzötteket”, akiket az EU-tagállamok többsége nem támogat.

Magyarország továbbra is maximálisan függ az orosz gáztól, ami ellehetetleníti a gazdasági szuverenitást, s ezzel az állam helyzetét is sérti. Magyarország tehát pillanatnyilag rettenetes szövetségese Grúzia számára az ország Európai Unióval való kapcsolatainak elmélyítésében, mert Budapest csak a „legrosszabb EU-államok közül a legjobb” címet kapott.

Míg Grúziának törekednie kell a nyílt párbeszédre más európai államokkal, valamint önállóan az EU-s törvényeknek megfelelő törvények elfogadására, addig Magyarországnak időben kell kezelnie saját gondjait és problémáit: gazdaság, szólásszabadság, kisebbségi jogok, kormányzati átláthatóság, korrupció. Hiszen Tbiliszi és Budapest közös értékeket képvisel csak a fent említett problémákkal kapcsolatban, és „szövetségesek a szerencsétlenségben”.

Részvény: