Magyarországon, Önök kit szeretnének a háború győzteseként látni?

Ezzel a kérdéssel nyitotta a Szijjártó Péterrel készített interjúját Stephen Sackur a BBC HARDtalk című műsorában, amire a magyar külügyminiszter azt felelte: „azt akarjuk, hogy a háború befejeződjön, véget érjen, amilyen gyorsan lehetséges, mert ez a háború a szomszédunkban zajlik, és el tudja képzelni, hogy ha háború dúl a szomszédban, annak következményei azonnaliak és súlyosak sajnálatos módon.”

Szijjártó ezután gyorsan felhívta a riporter figyelmét rá, ne felejtse, hogy ha vele beszél, egy olyan nemzet képviselőjéhez beszél, amelynek tagjai a háborúban életüket vesztik, tekintettel arra, hogy jelentős magyar közösség él Ukrajna nyugati felén, amelynek tagjai ukrán állampolgárok, akiket besoroznak az ukrán hadseregbe, sokukat a frontvonalra vezénylik, és sajnos sokan közülük meghalnak.

Tehát mi azonnali tűzszünetet szeretnénk, béketárgyalásokat, és szeretnénk, ha végre elérnének egy békemegállapodást, amely véget vetne annak, hogy ártatlan emberek halnak meg

– jelentette ki.

Sackurt nem hagyta nyugodni a téma és újra feltette a kérdést: „tehát nem tudja azt mondani nekem a nemzetközi tévében, hogy azt akarja, hogy Ukrajna nyerje meg a háborút?”

A külügyminiszter ezt nem is mondta így ki, helyette arról beszélt, nem hiszi, hogy ennek a háborúnak lennének győztesei. Ennek a háborúnak szerinte csupán vesztesei vannak, mert ebben a háborúban emberek halnak meg. Tehát győztesről beszélni ebben az összefüggésben, attól tart, értelmetlen.

A riporter arról is kérdezte őt, miért olyan nehéz kimondania, hogy azt szeretné, hogy Ukrajna kiszorítsa az orosz erőket az országból? Szijjártó leszögezte, a magyar álláspont a háború kezdete óta egyértelmű. Elítélik azt, kiállnak Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett mindenféle kétség, illetve kérdés nélkül.

Sackur felhozta Orbán Viktor tavaly nyári nyilatkozatát, amikor arról beszélt, hogy a Nyugatnak abba kell hagynia Ukrajna fegyverekkel való ellátását, mert minél többet ad a NATO az ukránoknak, annál erőteljesebben nyomul előre, mélyítve a frontot Oroszország. A műsorvezető úgy véli, ez egyértelműen tévedés volt, mert miután felszólalt, a NATO fokozta a fegyverszállításait, és azt láthattuk, hogy Ukrajna sikeresen visszaszorította az orosz erőket a harkivi és herszoni régiók jelentős területeiről.

„Teljesen világos, hogy Ukrajna több nyugati fegyverrel sikeresen képes visszaszorítani az orosz erőket – mi ezzel a problémája?” – szögezte a kérdést Szijjártónak.

A külügyi tárcavezető erre úgy felelt, hála Istennek a NATO nem szállít fegyvereket ebbe a konfliktusba. Közölte, nagyon rossz lenne, ha a NATO részt venne ebben a konfliktusban, mert ha a NATO a konfliktus közvetlen részesévé válna, az a harmadik világháború kitörését jelentené másnapra.

Vannak olyan tagállamok, amelyek fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket szállítanak Ukrajnának. Mi nem teszünk így. Mi a történelmünk legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre, de nem szállítunk fegyvereket, mert a mi álláspontunk nagyon világos: a béke sokkal jobb a háborúnál. És nem látjuk úgy, hogy a fegyverszállítmányok véget vetnének a háborúnak. Szerintünk, ami véget vetne a háborúnak, az a tűzszünet és a béketárgyalások. Tudja, ha béketárgyalások zajlanak, és megszületik a békemegállapodás, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a jelenlegi status quo befagyasztásra kerül

– fogalmazott, hozzátéve, Magyarországon jól emlékszünk sajnos a saját történelmünkből, hogy amikor békemegállapodás született, a béketárgyalásokon megállapított határok teljesen mások voltak a frontvonalakhoz képest. A béketárgyalásokat azért sürgeti a kormány minden releváns fél részvételével, hogy végre békemegállapodás szülessék, hogy lezárulhasson a konfliktus, mert túl sokat szenvedünk, és az ukrán emberek is túl sokat szenvednek.

Sackur erre elég élesen reagált, mondván, „Zelenszkij elnök úr és az ukránok, akik ezt az interjút nézik, undorodni fognak attól, amit mond, egyszerűen úgy fogják látni, hogy ön a Kreml védelmezőjeként viselkedik. Ön olyan tűzszünetet akar, amely az orosz erők ellenőrzése alatt tartaná Ukrajna területének legalább 20%-át.”

Szijjártó ezen kissé meglepődött és visszakérdezett,

de miért mondja ezt? Mi alapján? Pontosan azt mondtam, hogy amennyiben béketárgyalások vannak az azt jelenti, hogy a jelenlegi frontvonalak nem egyenlők a megállapodással.

Sackur szerint lehet, hogy Szijjártó egy másik Vlagyimir Putyint ismer. Megkérdezte a külügyminisztert, komolyan elhiszi-e hogy Vlagyimir Putyin végignézi, ahogy Ukrajna felfüggeszti katonai műveleteit, majd pedig önként felad olyan területeket, amelyeket már annektált az Orosz Föderáció? „Ön fantáziavilágban él, Szijjártó Úr” – mondta neki.

Mire Szijjártó: „nos, úgy látom, hogy nem értünk egyet ebben, de továbbra is úgy hiszem, hogy nem létezik katonai megoldás a konfliktusra. Nem hisszük, hogy lenne bármilyen katonai megoldás a konfliktusra. Életeket kell mentenünk, és meg kell győződnünk arról, hogy a területi integritás és szuverenitás elvét tiszteletben tartják.”

Az energiaellátásra térve Szijjártó kijelentette, hogy az fizikai kérdés, nem ideológiai és nem politikai. Mert ideológiával, vagy politikai nyilatkozatokkal lehetetlen ellátni a gazdaságot gázzal vagy olajjal, vagy felfűteni a házakat és lakásokat, indokolt. Új szerződést nem kötöttünk az oroszokkal állítása szerint hiszen az atomenergiáról szóló megállapodásunkat 2014-ben írtuk alá, azaz 9 éve. A gázzal kapcsolatban az utolsó hosszú távú szerződést 2021-ben írtuk alá, majdnem két évvel ezelőtt. „Van egy hosszú távú olajszerződésünk is, amelyet sok évvel ezelőtt írtunk alá. Nincsenek új megállapodások” – folytatta.

Sackur felvetette, megnézhetnék, mit tesznek a szomszédos államok, amelyek szintén nem rendelkeznek tengerparttal, de sokkal kevésbé függenek az orosz energiától, mint Magyarország. Szijjártó szerint ez megint csak infrastruktúra kérdése, tehát megkérte a műsorvezetőt, ne hasonlítsa össze hazánkat más országokkal, mert nekik más infrastrukturális rendszereik vannak, mint nekünk.

A gabonaimporttal kapcsolatban a külügyminiszter közölte, a megállapodás célja az volt, hogy Ukrajnát támogassák az onnan kiinduló gabona és egyéb élelmiszerek exportjában a világ azon részeire, ahol az ukrán export hiánya élelmiszerhiányt okozhat. Több mint 3 millió dollárt adományoztak erre a célra, amikor Ukrajna elnöke ezt kérte, de nem az történt, hogy a világ azon régiói, amelyek élelmiszert importáltak ez idáig Ukrajnából megkaphatták volna a gabonát és az élelmiszereket Magyarországon vagy más országokon keresztül, hanem ez az exportált gabona és élelmiszer egyszerűen beszorult Közép-Európában.

Nem ez volt a megállapodás, nem ez volt a cél és nem ebben állapodtunk meg. És a gabona, illetve egyéb élelmiszerek, amelyek elárasztották Közép-Európát, különösen Magyarországot, óriási nehézségeket okoztak a magyar mezőgazdaságnak és a magyar gazdáknak

– sorolta.

Arra a kérdésre, mit tesz majd a kormány, ha az amerikai Kongresszus, ahogyan azt fontolgatja, újabb szankciókat vezet be magyar személyekkel és intézményekkel szemben, Szijjártó azt felelte, ne lépjünk a sci-fi talajára, hiszen nem tudhatjuk, hogy ez bekövetkezik-e vagy sem. Ha így lesz, foglalkoznak az üggyel.

A teljes beszélgetést itt lehet visszahallgatni, magyar felirattal:

Forrás:https://24.hu/belfold/2023/04/18/szijjarto-peter-bbc-hardtalk-interju/