A köztársasági elnök egy éven belül másodszor érkezik Ukrajnába, és szerdán kíván találkozni Vlagyimir Zelenszkijvel, Orbán Viktor pedig továbbra sem fogadta el az ukrán elnök meghívását. Novák Katalin eddig egy speciális, az orosz agresszió elleni politikát hirdetett, de ez inkább tudatos szerepvállalás, mint önálló cselekedet eredményének tűnik. Az ukránok szemszögéből azonban nyilvánvaló, hogy a kormányfő áll a hatalmi hierarchia csúcsán.

         Jó zsaru és rossz zsaru – szinte attól a pillanattól kezdve, hogy Novák Katalint államfői posztra nevezték ki, a legvalószínűbb szakításnak tűnhetett a köztársasági elnök és Orbán Viktor között, különösen a konfliktushoz kapcsolódó események kapcsán Ukrajnában.

         Ha Orbán még soha nem járt Ukrajnában, és még nem fogadta el Vlagyimir Zelenszkij meghívását, Novák a beiktatás után másodszor utazik Kijevbe. Tavaly novemberben járt először az ukrán fővárosban a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezés keretében, ahol személyesen is beszélt az elnökkel. Diplomáciai igazgatója, Altusz Kristóf, később azt mondta a Mandinernek, hogy „minden rendben ment”.

         Ezután a delegáció 11 órás éjszakai vonattal utazott Lengyelországból Kijevbe, majd onnan folytatta útját Kárpátalja felé. Érdekesség, hogy az eseményről készült videó alapján a lengyel határról induló vonat ugyanaz a menetrend szerinti járat volt, amellyel bárki bejuthat az országba.

         A mostani látogatás alkalmával a forgatókönyv más volt, Novák egy autókonvojban ment, és kedden először Kárpátaljára ment, onnan pedig Kijevbe folytatja útját, ahol részt vesz a Krími Platformban. Ez egyébként egy nemzetközi fórum, amelynek célja, hogy résztvevők megvitassák a Krím-félsziget orosz annektálását. Nem Novák az egyetlen magyar államfő, aki járt itt. Két éve, még a háború előtt Áder János is részt vett ezen a kijevi rendezvényen.

         A köztársasági elnök pontos programját biztonsági okokból előzetesen nem hozták nyilvánosságra. A Sándor-palotában még júliusban megerősítették a látogatás tényét. Korábban a Telex arról számolt be, hogy augusztus 20-án Novák Katalin a kárpátaljai magyarokkal ünnepel. Végül két napot csúszott, az Államalapítás napján az elnök először Esztergomban mondott ünnepi beszédet, majd Budapesten fogadta az „illiberális találkozó” résztvevőit, vagyis a vezetőket, akik az atlétikai világbajnokság megnyitójára érkeztek Budapestre.

         Novák keddi kárpátaljai programja meglehetősen zsúfolt volt: először találkozott Kárpátalja vezetésével, részt vett a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása Templomban ökumenikus istentiszteleten, ahol a kenyéret felszentelték, amelyet a nemzeti ünnep alkalmából Novák maga sütött. Találkozott a magyar kisebbség képviselőivel, meglátogatta a háborúban elesett magyar katona családját.

         Az államfő beregszászi ünnepi beszédében megígérte, hogy a kijevi tárgyalásokon is megerősíti, hogy a magyarokra lehet számítani, és ami a legfontosabb, erőt kell kapnunk.

         „Ma tizenötmilliós magyar erőt hoztam az ukrajnai Kárpátaljára, Beregszászba” – hangsúlyozta az államfő, aki onnan indult Kijevbe.

         Novák újabb látogatása a feszült ukrán-magyar kapcsolatok szempontjából mindenképpen szimbolikus. A közelmúltban diplomáciai botrány kerekedett a két ország között amiatt, hogy az orosz ortodox egyház Kijev tudta nélkül átadta Magyarországnak az Oroszország által elfogott ukrán állampolgárokat. Újabb fejlemény a közelmúltban: Novák Katalinnak magának öt hónap kellett ahhoz, hogy aláírja azt a nyilatkozatot, amely elfogadja Ukrajna új budapesti nagykövetét, Fedor Sándort, aki a fronton harcolt.

         Eközben Magyarország bírálja az ukrán nyelvtörvényt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig többször is világossá tette, hogy a kormány kizárólag Ukrajna integrációs törekvéseit fogja támogatni, ha az ukránok visszaadják a kárpátaljai magyaroknak a 2015 előtt kapott jogokat. A Munkácsi kastélyból nemrég eltávolított Turul is feszültséget okoz a két ország között.

         Kétséges, hogy a köztársasági elnök képes lesz-e tompítani a rossz viszonyokat? Mert nem meglepő, hogy egészen más álláspontot próbált képviselni, mint a miniszterelnök.

         Orbán a 2022-es választások utáni győzelmi beszédében már ellenfelének nevezte Zelenszkijt, Ukrajnát nem tekinti szuverén államnak, a Bildnek adott interjújában pedig egyértelműen „nem”-mel válaszolt arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös-e.

         Ellenkezőleg, tavaly Novák egyértelműen Putyint nevezte meg a háború fő felelősének, Ankarában pedig azt nyilatkozta, hogy közös cél a csapatok kivonása az ukrán területekről, Izlandon pedig elfogadhatatlannak és őrültségnek nevezte azt a döntést, hogy Moszkva megkezdte a háborút.

         „A háborús bűnöket ki kell vizsgálni, a háborús bűnösöket pedig bíróság elé kell állítani” – tette hozzá az államfő.

         A legtöbb európai vezetőt aggasztja Orbán Viktor oroszbarát politikája.

         „Kevés haszon és sok kár” – így kommentálta a legtöbb vezető a miniszterelnök politikáját.

         Ha az Orbán-kormány politikája nem változik, egyre több EU-tag akar majd változtatni álláspontján és hozzáállásán Magyarországgal szemben. Csehország és Szlovákia már a háború előtt nagyrészt elhatárolódott Magyarországtól. Budapest oroszbarát irányvonala tovább mélyítette a nézeteltéréseket.

         Ukrajna arra számít, hogy Novák Katalin képes lesz feloldani az ukrán-magyar kapcsolatok feszültségét, és megfelelő oldalt választhat.