Az Erasmus+-t helyettesíteni kívánó angol cserediák-program közel sem olyan népszerű, mint ahogyan azt szeretnék.

Az elemzések szerint az angol kormány által az uniós Erasmus+ diákcsere-program Brexit utáni helyettesítő programjában részt vevő diákok azért voltak kénytelenek kiszállni, mert a helyeket túl későn hagyták jóvá, míg mások csak a hazatérésük után kapták meg támogatásukat – írja a The Guardian.

Boris Johnson, akkori miniszterelnök által bejelentett és 2021-ben indított Turing-program első hivatalos elemzése szerint ötből négy egyetemnek (79 százalék) nehézséget okozott a jelentkezési folyamat, mert az túlságosan bonyolult, ismétlődő és „fárasztó” volt. Arra is panaszkodtak, hogy a jelentkezési időkeret túl rövid volt, és még a folyamat egyszerűsítésére tett erőfeszítések után is kevesen gondolták úgy, hogy történt bármiféle javulás.

A program első évében, a résztvevők száma elmaradt a kormány által kitűzött céltól – alig több mint 20 000 fő vett részt, szemben az eredetileg kitűzött 35 000 fővel, részben a Covid akkori hatása miatt.

Az IFF Research (Ipari Tények és Előrejelzések Kutatása) elemzése, amely a program első évére összpontosított, azt is megállapította, hogy a nem megfelelő finanszírozás, és a megvalósítással kapcsolatos problémák, aránytalanul nagy hatással voltak a kevesebb anyagiforrással rendelkező diákokra, ami potenciálisan akadályokat gördített a részvétel elé.

A szolgáltatók szerint a jelentkezés visszaigazolásának időzítése azt jelentette, hogy néhányan, akik nem engedhették meg maguknak az előzetes költségeket, illetve annak kockázatát, hogy a finanszírozás később nem lesz elérhető, kimaradtak.

Hasonlóképpen, a résztvevők szemszögéből nézve sokan úgy nyilatkoztak, hogy akkor kapták meg a támogatást, amikor már gyakorlaton voltak, vagy akár a hazatérésük után.

A kormány egyik fő állítása a Turing-programmal kapcsolatban az volt, hogy az Erasmus-programhoz képest több, alacsonyabb jövedelmű diák számára teszi lehetővé, hogy nemzetközi tanulmányokat folytathassanak angol egyetemeken, szakképzéseken és továbbképzéseken. A program emellett globális, nem csak Európára korlátozódik.

Az iskolák és a felsőoktatási intézmények pozitívabban nyilatkoztak a programról: 10-ből kilenc (89 százalék) egyetértett azzal, hogy a Turing-program „kielégítő” szakmai gyakorlati lehetőségeket biztosít. A felsőoktatási szolgáltatók kevesebb mint fele (45 százalék) mondta, hogy kielégítő, és közel egyharmada (31 százalék) nem volt megelégedve vele.

A szolgáltatók és a résztvevők szerint a Turing-program által biztosított ösztöndíj „valamennyire” fedezi a költségeket, de további forrásokra van mellette szükség. Az egyetemi hallgatók kevesebb mint fele (45 százaléka) érezte úgy, hogy a finanszírozás legalább a költségek felét fedezte, míg a továbbtanulók 86 százaléka érezte így.

Geoff Barton, az Iskolai és Főiskolai Vezetők Szövetségének főtitkára szerint a külföldi tanulmányok előnyei nem kétségesek. „Ami kérdéses, hogy a Turing-program jobb lehetőségeket kínál-e, mint az, amit felváltott – az Erasmus+.”

A kormány szerint a 2023-24-es tanévben több mint 40 000 diák részesül a Turing-programban, akiknek várhatóan 60 százaléka hátrányos helyzetű háttérrel rendelkező vagy alulreprezentált csoportokból érkezik.

Forrás:https://www.economx.hu/kulfold/brexit-eramus-anglia-boris-johnson-program.783102.html