India a Csandrajáan–3 küldetésnek köszönhetően több fontos adatot is szolgáltatott a Holdról, ami a jövőbeni küldetésekhez jön majd nagyon jól.
A Hold déli pólusára nemrég beköszöntött az éjszaka, ezért az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) alvó üzemmódba kapcsolta a Vikram leszállóegységet és a Pragyan holdjárót. A sötétségben -180 Celsius-fokig süllyed a hőmérséklet, amit az akkumulátorok töltés nélkül biztosan nem bírnának ki. A szervezet azt reméli, hogy szeptember 22-én, a hajnal beköszöntekor feltudja ébreszteni az egységeket, és folytathatja velük a munkát.
Indiának a leszállás után szűk két hete volt arra, hogy tudományos méréseket végezzen a Hold felszínén, ám ez a rövid idő is elég volt ahhoz, hogy fontos információkhoz jussunk az égitesttel kapcsolatban.
- Ionok és elektronok kavarognak a pólus közelében
A Nature összefoglalójában arról ír, hogy az egyik első ilyen fontos megállapítást a Vikram tette, amely megmérte a Hold ionoszférájának sűrűségét és hőmérsékletét. Az ISRO jelentése szerint az ionok és elektronok „viszonylag ritka” keveréke egy 100 kilométer vastag elektromos töltésű plazmaréteget alkot, amely körülveszi a Hold felszínét a déli pólus közelében.
A kezdeti mérések alapján a plazma 5-30 millió elektron/köbméter sűrűségű, ez azonban a holdnap előrehaladtával változik. Összehasonlításként: a Föld felső rétegében a csúcssűrűség 1 millió elektron/köbcentiméter.
A mérési eredmény azért is fontos, mert így pontosabb képet kaphatunk arról, milyen lesz majd a kommunikáció és a navigáció. Minél vastagabb az ionoszféra, annál lassabban jut át rajta a rádiójel. A déli pólus ritka ionoszférája viszont nem eredményez jelentős késést az adásban/vételben.
- Változó hőmérséklet
A Vikram egy másik fontos mérési eredménye a Hold felszínéhez kapcsolódik. A szerkezet az égitest hőmérsékletét vizsgálta, és arra jutott, hogy minél mélyebbre hatolunk, annál hidegebb lesz. Mivel a talaj fontos alkotóeleme a jövőbeni építkezéseknek, ezért nem mindegy, hogy az milyen hőmérsékletű.
A mérések azt mutatták, hogy 8 cm-rel a felszín alatt már 60 Celsius-fokkal hűvösebb közeg található, mint a felszínen. Ez nagyjából olyan, mint nyáron a tengerparton a forró homookba fúrni a lábunkat: az alsóbb réteg már jóval hűvösebb.
A Hold hőmérsékletét egyébként már a NASA is megmérte még 2009-ben, ám a mostani adatok szerint melegebb, mint amit a Lunar Reconnaissance Orbiter szonda mért. Paul Hayne, a Colorado Boulder Egyetem bolygókutatója szerint a hőmérséklet túl meleg ahhoz, hogy a vízjég stabil maradjon a felszínen. A víz szilárd halmazállapotból gázzá alakul az űr vákuumjában nagyon alacsony, nagyjából -160 Celsius-fok hőmérsékleten.
A szakember szerint minél mélyebbre ásnak, annál hűvösebb lesz a felszín, ami a mérések szerint átlagosan –80 Celsius-fokos lehet.
- Holdrengés
Az ISRO nemrég azt közölte, a rover mozgása mellett egy természetes eredetűnek tűnő aktivitást is érzékelt a Vikram műszere, még augusztus 26-án. Ha ez valóban így van, akkor egy holdrengést sikerült elcsípniük a tudósoknak.
Az is elképzelhető, hogy egy kisebb meteorit becsapódását észlelte a szeizmométer.
- A kén jelenléte
Az ISRO első közléseinek egyike az volt, hogy a Pragyan holdjáró megütötte a főnyereményt. A szerkezet megállapította, hogy jelen van a kén a Hold felszínén. Ez azért fontos, mert az égitest körüli űrszondák ezt a feltételezést eddig nem tudták megerősíteni.
A kén mellett a mérések szerint jelen van még a Holdon az alumínium, a kalcium, a vas, a króm, a titán, a mangán, a szilícium és az oxigén is. Mivel a kén a olvadt kőzet összetevője, a kutatók úgy vélik, a Hold felszínét olvadt kőzetréteg borította, ami kristályosodva alkotta meg a szilárd felszínt.
Az ISRO tudósa azt remélik, hogy eredményeik kiegészítik az amerikai Apollo-misszió eredményeit, így jobban megérthetjük a Hold működését.